„Kellesz nekem és nem tudom tovább elviselni közelséged, ha nem érhetek hozzád, ha nem csókolhatóm meg ajkaidat, ha nem szeretkezhetek veled. Alig várom, hogy veled legyen órám és nem akarok mást csak nézni téged, ahogyan magyarázol. Nem tehetek róla, ha csak veled vagyok, akkor rohan az idő, és boldog vagyok nagyon boldog, ha meg nem látlak, akkor felfalja elmémet a vágy, hogy veled legyek.” Olyan gyorsan, szinte hadarva mondta el egy levegővel a szavait, hogy tudtam nem kitalált szöveg, hanem az érzései törtek fel belőle.  

„Ezt nem szabad, nem lehet”- és én is már ekkor a könnyeimmel küszködtem, de csak azért, mert ő már olyan keservesesen zokogott.

„Miért, tudom én sem vagyok közömbös neked, és nem bírom tovább minden óra minden perce mit együtt töltünk nekem maga a boldogság, nagyon beléd szerettem kérlek ne tedd ezt velem csak egyszer, csak egyszer had legyek veled.”

„Nem érted én is kívánlak de mit szólnának ha kiderülne. Én többet nem taníthatnék és téged is kiközösítenének az osztálytársaid”- ekkor már az indulat megszelídült bennem és a szerelem beszélt belőlem is.

„Kit érdekel nekem te maga vagy a világ. Rád gondolok mindig minden helyzetben, téged látlak mindenkiben ha nem lehetek veled akkor én…..” hangja elcsuklott és lehajtotta a fejét.

Gyengéden megfogtam az állát és felemeltem a fejét, hogy lássam azokat a gyönyörű éjfekete szemeket, amiben oly gyakran, miközben beszélgettünk, elveszett az én tekintetem is. Csukva voltak a szemei, kértem nyissa ki és nézzen rám. Ezt nem kellett volna mondanom, ahogy akkor rám nézet abban benne volt az élete összes kínja, gyötrelme, bánata, az irántam érzett érzelmeinek teljes tárháza. Nem tudtam megszólalni sem néhány percig csak néztük egymás szemeit és hullottak könnyeink, melyek nemcsak a szemünkből, hanem a lelkünkből törtek elő. A keserű felszabadulás, hogy végre nemcsak rejtett pillantásokkal, elképzelt érintésekkel, csókokkal szerethetjük egymást, hanem itt ül előttem, és tudom, megcsókolhatom, átölelhetem fizikai valójában, egyszerűen hihetetlennek tűnt. Emiatt kirázott a hideg, majd a következő pillanatban átjárta testemet a szerelemmámoros meleg érzés.