Sziasztok! Azért vetem le e néhány sort,mert biztosan van még több olyan társam,akire tényleg csőstől törnek a "prolémák".Menyasszonyom volt...Szerettük egymást,őszintén,tisztán,kapcsolatunk tündöklő szépsége akárcsak a Hollywood-i filmeken...Aztán egyszercsak beütött a krach...Rádöbbentem,hogy fiatal cimboráim bársonyos arca,arányos,vonzó teste kiváncsiságot ébresztett bennem.Belekóstoltam a melegebb légkör világába,úgy,hogy partnereim totál hetero életmódot folytató,igazi nők bálványai voltak.Hát igen,szépérzékem a fiúknál is megmaradt.Mindez még szokványos történet volna,de....Nevelőszüleim áldásos törődése mellett nőttem föl egy apró szabolcsi faluban.Se rokonom,sem igazi családom.Ennek megfejelésére,s ez a lényege írásomnak,falumban egyedüli barna srácként kellett bizonyítanom,hogy én sem vagyok kevesebb egyikőjüktől sem.Ez sikerült,több szakmát,érettségit szereztem,beindult,egyenesbe igazodott az életem,amikor rámtört a megdöbbentő felismerés:a nemi élet terén is más vagyokMa már 30-as éveim végén járok,s ez a tény most kezd igazán nehézzé válni.Úgy társra találni,hogy közben a fél világ előtt színészkedem,mert a mai társadalomban mégha azt elértem,hogy emberként teljes mértékben elfogadtak is,sőt társaim,kollégáim hozzám való ragaszkodása példaértékű,tényleg szeretnek,az viszont,hogy barna bőrszínem mellett még meleg is vagyok,sok embernél kivágná a biztosítékot.Ismerkedéseim kezdetén addig eljutnom,hogy barna srác vagyokde...ha nem kezdek el magyarázkodni,hogy ne félj,ne riadj meg tőlem ezért,nyugi,én igyekszem különb lenni a magyar nézetek alapján sablonba szorított  nagy átlagtól,szóval ez az időszak szinte megalázó!Nem tudom,hányan olvassák el e sorokat,dmindenesetre örülnék annak,ha valaki visszajelezne,mi a szöszt kell még tennem,hogy ne ítéljenek el rögtön,s ne kelljen szinte ódákat,már-már dicshimnuszokat zengenem magasmról,holott ez nekem nem is fekszik igazán,mert szívem szerint elbújnék a világ elől,s ordítanék:miért tetted ezt velem ,Uram!?!,csakhogy a horogra akadjon olyan lény,aki az első pillanatban az embert keresi bennem.Pár éve még lubickoltam a szépfiúk karjai  közt,mára viszont oda süllyedt a társadalom,hogy a melegeken,a barna bőrű emberkéken akarják megtorolni a társadalmi problémákat...Pedig mi jóval érzékenyebben reagálunk alapból bárki problémájára,csak a jó vezérel bennünket-többségünket-,ha bármely embertársunk abajba jut.Nem értem a mai világot,a ma embereit:visszafelé "fejlődünk" a barbarizmus irányába?Tehetek-e én arról,hogy barna bőröm mellett még más irányt is képviselek a nemiség terén???Ráadásul úgy ,hogy közben mindig az vezérel,seg