Meleg és meleg között is van különbség. Vannak a hajdóbálók, a férfias pasik, a másságukat magányosan vállalók, stb.
Én az utóbbi vagyok. Várom, hogy történnyen valami, de ugyanakkor nem is akarom, hogy bármi is legyen. Sok alkalmi barátom volt, a legkülönbözőbb helyeken. A legfurább, hogy egyikük nevére sem emlékszem.
De volt egy, akire mindíg fogok. Az első Barát barát. Modell gyerek volt, alapból nem az esetem. Vonattal mentem haza, ő velem szemben ült. Láttam rajta, hogy másik csapatban játszik. Ezt mi valahogy megérezzük. Éppen le kellett volna szállnom, de gondoltam nem hagyom ki ezt a lehetőséget. Volt egy papírlap nálam, könyvjelzőnek használtam. Felírtam rá a számom. Aztán véletlenül ott felejtettem az ülésen. Ő utánam hozta: - Ezt itthagytad! - Nem, az nem az enyém - válaszoltam, és rákacsintottam, majd leszálltam a vonatról.
Perszehogy felhívott, és kb 1 hónapig voltunk együtt, de nem volt az igazi.
Közben próbálkoztam lányokkal is, de az sem volt túl jó. Úgyhogy én keresem továbbra is önmagam, bízok benne, hogy egyszer meglelem a helyem.
Nektek is sok sikert! |