Azt hiszem, egy nagyon kedves barátom (nevezzük Ádámnak) elég pontosan összefoglalta, hogy nagyjából mi is a véleményem a melegekkel kapcsolatban. Remélem, nem haragszik meg, hogy bemásolom ide az elmélkedését.

Lehet, hogy ez a hetero-k körében is így van. Fogalmam sincs, tekintve, hogy a csoki fagyit preferálom inkább a vaníliával szemben. Az utóbbit bepróbálni sem szoktam, tehát nem tudok sokat róla. De az alábbi iromány mindenképpen elgondolkodtató. Természetesen kinek nem inge... az nem folyami lazac. Nem is így van, de ez mellékes.

"Mi az oka annak, hogy rengeteg srác van fenn az oldalon mindennap, hosszú hónapok netalán évek óta mindenféle siker nélkül? Nos nagyon sokat törtem a fejem azon, hogy miért? Miért nem talál magának senki párt? Miért mindig ugyanazokat az arcokat látom ezen az oldalon, és miért nem cserélődnek le időközönként? A felbukkanó új arcok többsége vagy 2-3 hét alatt végleg eltűnik, vagy ugyanúgy beleragad az ördögi körbe. Hihetetlennek tűnik, hogy az itt regisztrált több száz felhasználó közül ne találjon legalább 1-2 olyan embert bármelyik srác, aki tetszik neki. Rengeteg nagyon vonzó, intelligens, és valószínűsíthetően nagyon értékes ember van ezen az oldalon. Szoktam nézegetni a profilokat és nagyon sok szimpatikus embert találtam. Többször írtam is levelet. Válasz vagy nem érkezett, vagy nem ütöttem meg a mércéjüket ( ami el sem merem képzelni milyen elvárásokat tartalmaz ).

Tehát miért nem találunk párt?

Nos a feltevésem a következő: Azok a felhasználók, akik itt ragadtak, nagyon is tudják, hogy mit akarnak. Egy férfit. Egy férfit aki magabiztos, erős, önálló, talpraesett, és biztonságot nyújt. Egy igazi hőst, akire fel lehet nézni, és mindig számítani lehet rá az élet viszontagságai között. Valakit aki döntéseket hoz és nekünk csak együtt kell élnünk vele. A melegek között ilyet találni elég nehéz, figyelembe véve a tényt, hogy a a melegek többsége nőies lelki beállítottságú (Akinek nem inge, ne vegye magára). Lehet tagadni és háborogni, de valójában az az igazság, hogy mindannyian arra várunk, hogy felbukkanjon a láthatáron a szőke herceg és megmentsen minket, hogy találjunk egy társat (pontosabban hogy Ő találjon meg minket), aki határozottan, meghozza helyettünk a nehéz döntéseket, mert döntéseket hozni nehéz és felelősséggel jár. Igazi férfihoz illő feladat.

De ez sajnos nem így működik. Nem bizony. Mint ahogy egy nagyon intelligens és jó megfigyelő képességgel rendelkező ismerősöm megjegyezte: "A sültgalamb nem tud repülni" És mennyire igaza van... tényleg nem tud. És nem is fog. Hiába várunk egész nap bejelentkezve arra, hogy egyszer majd életünk párja elhív minket randira. Ez valószínűleg soha nem fog megtörténni (de azért ne is zárjuk ki mert az nagyon demoralizáló).

Mihez vonzódnak a melegek? A férfiakhoz? Szerintem igen, bár lehet hogy tévedek és bizonyos melegek inkább a kisfiúkat, vagy a lánylelkű fiúkat preferálják, de én kifejezetten a férfiakat találom vonzónak. Magamból kiindulva feltételezni merem, hogy a többi meleg, vagy legalábbis nagyrészük (akár 30% is lehet "nagyrész") szintén ugyanezen a véleményen van nevezetesen azon, hogy a férfiakat szeretik, méghozzá a férfias férfiakat, akikben megvan minden amitől biztonságban éreznék magukat. A kérdés az, hogy vajon a férfias férfiak mihez vonzódnak? Véleményem szerint a nőkhöz. De ez minket annyira nem érdekel, úgyhogy lépjünk is tovább. Egy meleg férfit mi vonzana? Egy nőies fiú? Vagy egy férfi? Hasonló mint Ő? Nos én megkockáztatom, hogy valószínűleg azért meleg mert a férfiakat szereti, ezért azt tippelem, hogy a férfias férfi jön be neki inkább. Tehát egy olyan férfit akar találni magának, aki férfias. És itt jegyezném meg, hogy a férfiasság nem csak külső, hanem belső tulajdonságokat (határozottság, céltudatosság, cselekvőkészség, kezdeményezőkészség stb.) is magába foglal.

De más oka is van annak, hogy nem találunk magunk mellé senkit. Sok az előítélet és a pletykákból fakadó téves információ. Tény, hogy aki ribancnak áll az utána nehezebben talál tartós kapcsolatot, hiszen a karót nyelt szent szűzek félnek, hogy úgysem képes a hűségre. Az ódzkodásukat teljes mértékkel megértem, viszont ha közelebbről megismerjük ezeket a "szent" embereket, akkor bizony kiderül, hogy ők sem ma született bárányok. Mindenki követett el olyasmit amit szégyellhetne, vagy amire nem büszke. De ez egy pillanatra se akadályoz meg senkit abban hogy ujjal mutogasson és ítélkezzen. Természetes, hogy az ember hisz a barátainak, de azért tanácsos lehet megszűrni az információkat, mert az emberek hajlamosak úgy elmesélni egy történetet hogy az őket előnyösebb megvilágításba helyezze. Ne hagyjuk, hogy egy meg nem alapozott feltevés elvegye a kedvünket valakinek a megismerésétől, de azért persze legyünk óvatosak.

Meg kell jegyeznem, hogy a melegek gerincét illetően az általános állapot siralmas, ugyanis néhányuk még a kezdeményével sem rendelkezik. (Az enyém is csak nemrég indult fejlődésnek, de tartom magam a kijelölt irányhoz.) Például ha valaki megígéri neked, hogy nem kelti rossz híredet, akkor szerintem elég emberséges lenne, ha ezt a kedves gesztust viszonoznád. De talán csak én vártam el túl sokat.

Van még egy oka ennek az áldatlan állapotnak.

Az elvárások. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem nincsenek konkrét elvárásaim. Csak tisztában vagyok azzal, hogy mit NEM szeretek és tudom hogy mi az amit vonzónak találok (pl. magasság). Nem várom el hogy egy férfi egyszerre magában hordozza az összes jó tulajdonságot, hiszen végső soron csak egy dolog számít, az hogy beleszeretek-e vagy sem... Ezzel szemben megdöbbentő látni, hogy egyeseknek egyszerűen nem lehet megfelelni, mert mindenkiben találnak valami kifogást. Egyik tipikus tulajdonságuk, hogy nagyon sokat figyelnek magukra és a lehető legtökéletesebbek próbálnak lenni, különös gondot fordítva a megjelenésükre. És valóban, a testüket bárki megirigyelhetné. Dagadó, feszes izmok, ápolt megjelenés, elbűvölő tekintet, és ragyogó mosoly. De egy ilyen tökéletes fiú nem éri be nála kevesebbel. És mivel hibáit rendkívül jól titkolja, sokan tartják megközelíthetetlennek. Arról nem is beszélve, hogy soha de soha nem kezdeményez, kivéve ha talál egy hozzá hasonlót, akivel aztán kölcsönösen felfedezik az egymásban tátongó űrt, amit az okoz, hogy eleinte csak egymás külsejét övezik rajongásukkal, viszont mikor már mélyebbre kell tekinteni, akkor nincsenek lenyűgözve (Ez nem mindig van így. Remélem hogy nagyon sok szépfiú találja meg a párját. )

Tehát a megoldás: Növesszünk gerincet. Vállaljunk felelősséget a tetteinkért és az érzelmeinkért. Vállaljuk fel legalább magunk előtt hogy kik vagyunk. Legyünk férfiak, nőjünk fel, és ne hitessük el magunkkal azt, hogy majd megmentenek minket. Szarul hangzik, de nem elég gyúrni, és jó formában tartani a testünket valamint folyamatosan kínosan ügyelni a külsőnkre. Persze, fontos a férfias megjelenés, de a férfiasság belülről is fakad. Hiába férfias a megjelenése valakinek, ha az általa mutatott viselkedési minták alapján egy huncut kamaszlánnyal azonosítható. Egy férfi küzd. Keres. Tudja mit akar, és megszerzi magának. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkivel ágybabújik és több skalpja van mint 2-3 indiántörzsnek együttvéve, hanem azt, hogy kész áldozatot hozni azért, amit fontosnak tart. Fogadjuk el önmagunkat olyannak amilyenek vagyunk, és dolgozzunk a hibáinkkal, ha vannak. Ha magunkat el tudjuk fogadni, másokat is eltudunk majd. Ne legyünk ridegek. Nyissunk a világra, és hagyjuk hogy beáramoljon a sok csodálatos ember az életünkbe, hátha magukkal sodorják a nagy Ő-t :)

És itt végszóként közlöm, hogy nem, én sem vagyok tökéletes. Nem vagyok sem feddhetetlen, sem a férfiasság mintaképe. Sokszor vertem át embereket, volt, hogy nem voltam igazságos, volt hogy önző voltam. Volt hogy lenéztem sok mindenkit, de aztán arra kellett felébrednem hogy egy hajszálnyival sem vagyok jobb náluk. De rájöttem, hogy mások szemétségére nem az a válasz, hogy ugyanúgy viselkedek mint ők. Azzal csak még messzebb lökném magam a boldogság esélyétől. Inkább próbálok becsületesen és egyenesen élni amennyire csak tudok. És büszkeséggel tölt el, ha sikert érek el. Remélem nem a büszkeség lesz a vesztem."

Kívánom, hogy mindenki találja meg a borsója héját!

Nem vagyok egy könyvmoly, de szeretek olvasni. Most, hogy egy ideje viszonylag sokat utazom naponta, még időm is lett rá (ez pedig felettéb örvendetes). Most épp Jane Austen-t, a Büszkeség és balítéletet, mert kedvet kaptam rá. Nem mondom, hogy a cselekmény annyira csavaros és izgalmas, hogy éjjelente álmatlanul forgolódok, de tényleg jó könyv. És benne olvastam ezt a kis gondolatot is:

"...a belenyugvás csak akkor tökéletes, ha meghiúsult vágyaink tárgya szemünkben már veszít valamit az értékéből."

Jó, nem az abszolút bölcsesség, de engem megfogott (pedig nem vagyok nagy idézet-rajongó), talán lassan rám is igaz lesz...

"De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását... ...Így aztán a kisherceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó!- mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kisherceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kisherceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit nem nyertél az egésszel.
- De nyertem. - mondta a róka - A búza színe miatt..."

Ez nagyon szép -szerintem. Exupéry tudott valamit.

http://www.youtube.com/watch?v=uMwooaueEgw&feature=related

Maybe this time, I'll be lucky
Maybe this time he'll stay
Maybe this time, for the first time
Love won't hurry away

He will hold me fast
I'll be home at last
Not a loser anymore
Like the last time, and the time before

Everybody loves a winner
So nobody loved me
Lady peaceful, Lady happy
That's what I long to be

All the odds are, they're in my favor
Something's bound to begin
It's gotta happen, hahaha-happen sometime
Maybe this time I'll win

Cuz
Everybody they love a winner
So nobody loved me
Lady peaceful, Lady happy
That's what I long to be

All the odds are, they're in my favor
Something's bound to begin
It's gotta happen,
happen sometime
Maybe this time I'll win