A lakás üres volt, és hűvös. Borzasztó hőség lett kint, alig mozdult a levegő. A légkondi most igazi megváltás volt.
Ádi az előszoba falához szorította Szabit. Egészen közel hajolt hozzá, a szemébe nézett.
- Mi az? - kérdezte Szabi, bár pontosan tudta, mit jelent ez a nézés.
- Nézhetlek, amíg zuhanyozol? - felelte Ádám rekedten.
- De te nem jössz? - Nem. Csináld úgy, mintha egyedül lennél! - Kukkoló vagy? - súgta a szájába Szabi. Tetszett neki az ötlet; kellően őrülten hangzott.
Ádám lekuporodott a fürdőszoba sarkába: - Nem vagyok itt, oké?
Szabi kibújt a pólójából, levette a rövidnadrágot, aztán tanácstalanul körülnézett. Toporgott egy darabig a wc előtt, majd megrántotta a vállát, és elszántan belepisilt.
Ádám a hideg csempéhez döntötte a fejét. Soha nem gondolta, hogy Szabi ezt bevállalja! Néha elgondolkodott, hogy vajon így megváltozott-e, amióta együtt vannak, vagy mindig is ilyen volt, csak nem ismerte ennyire.
Közben Szabi belépett a zuhanyfülkébe, és megeresztette a vizet. Ádám elgyönyörködött a testében. Ugrált a karizma, ahogy szappanozta magát, a bőre világosbarna volt, csak a kerek feneke fehérlett.
Majdnem teljesen hideg volt a víz, Szabit mégis elöntötte a forróság, ahogy érezte magán Ádi tekintetét. Felizgatta ez a helyzet. Nem nézett a fiúra, csak félig felé fordult, és játszani kezdett saját magával. Felakasztotta a zuhanyt, a víz nagy csobogással folyt végig a hátán. Egyik kezével a falnak támaszkodott, a másikkal gyorsított a tempón. Elfogyott a levegője, csukott szemmel, remegve élvezett el.
Lihegve lemosta magát, és ahogy kirázta a szeméből a vizet, meglátta Ádámot. Keze a nadrágjában volt.
Szabi elzárta a vizet, a törölközőt a földre dobta, és a fiú mellé telepedett. Lecibálta róla a ruhát, és rávetette magát.
- Megőrjítesz! - zihálta Ádám. - Nem ez volt a cél, te perverz kukkoló? - nézett fel rá Szabi, miközben lassan nyalogatni kezdte. - Izzadt vagyok! - húzódott el ő. - Nem érdekel!
- Menjünk vissza a víz alá! - ugrott fel Ádám. - Auu! Ilyen hideggel zuhanyoztál?
- Így is melegem volt - harapdálta a fülét Szabi.
Ádám felemelte a karját, hagyta, hogy a másik végigdörzsölje a szivaccsal. Amikor a farkához ért, felszisszent. Szabi megmarkolta, és verni kezdte. Ádi háta ívben megfeszült:
- Abba ne hagyd! - kérte. Nem kellett sok, az előző látvány felizgatta annyira, hogy néhány húzás után elmenjen.
Elzárták a vizet, magukra kapták a törölközőt, és egymást csókolva besiettek a szobába. Ádám az ágyra húzta Szabit, és nyalogatni kezdte: - Mit műveltél a zuhany alatt, hm? - Tetszett neked? - Imádtam! Gyönyörű vagy!
Mindketten újra kőkemények voltak. Ádám ráhasalt, összedörzsölték a farkukat, miközben hevesen csókolták egymást. Ütemesen mozgatta a csípőjét; a mennyországban érezte magát, ahogy Szabi ott zihált alatta.
Egyszer csak a fiú legurította magáról, megfordult, hogy mindketten elérjék a másikat, és keményen szopni kezdte Ádámot. Ahogy megérezte, hogy ő is ugyanezt teszi, mormogni kezdett. Hát még, amikor az ujjai egyre beljebb kalandoztak a nyílásába! Ádám a szopás ütemére ujjazta. Szabi nem bírt tovább kétfelé figyelni, hanyatt fordult, felhúzta a lábát. Ádi a másik kezével megkereste a síkosítót, és kinyomott egy nagy adagot, majd bevezette a második ujját is. Szabi lehunyt szemmel élvezte, ahogy egyre jobban kitágította. Remegett, tudta, hogy mi következik. Alig várta, hogy Ádám behatoljon végre.
- Most megduglak, kicsim! - duruzsolta Ádi a fülébe, miközben felhúzta az óvszert.
- Gyere, gyere! - kérlelte izgatottan Szabi. Ahogy megérezte a merev farka hegyét, egy pillanatra összerezzent. - Lazíts! - súgta Ádám két csók között, és óvatosan, de erősen nyomni kezdte befelé. Látta Szabi arcán, hogy mit érez, de tudta, hogy a fájdalom mindjárt gyönyörbe vált: - Nem fogom abbahagyni! - mondta, amivel teljesen felkorbácsolta őt. A fiú feljebb húzta a térdeit, és magába fogadta Ádám falloszát. Egyszerre sóhajtottak föl. Összenéztek, Szabi bólintott. Ádám lassan mozogni kezdett benne, ő pedig egyre jobban élvezte. Eljött az a pont, amikor az se érdekelte volna, ha bárki rájuk nyit, annyira nem tudott már magáról. Ádám nyakán végiggurultak a verejtékcseppek, alig merte elhinni, mit csinál. A tudatalattija legmélyén egy pillanatra felidéződött benne Geri utolsó mondata, ahogy azt kívánta neki, ezt azzal élje át, akit nagyon szeret.
Felhúzta ülésbe Szabit, egymással szemben, teljesen összeforrva szerelmeskedtek. Szabi megfogta a farkát, és az Ádám diktálta ütemre verni kezdte magának. Hangos sóhajok szakadtak ki mindkettejükből, ami egészen addig fokozódott, amíg szinte egyszerre fel nem robbantak.
Egymáson elnyúlva pihegtek, a redőny résein keresztül a késő délutáni fények narancsos árnyékot rajzoltak a testükre.
- Úristen Ádi! - szólalt meg nagy sokára Szabi.
- Jól vagy? - fordult felé Ádám, gyengéd aggódással a hangjában.
- Az nem kifejezés! - mosolygott rá a fiú.
Lehunyták a szemüket, és elaludtak. Alig fél óra telt csak el, amikor Viola és Ákos hazaértek.
- Itt vagytok, fiúk? - hallották a közeledő lépteket.
- Anyu, szia! Itt vagyunk, meztelenek vagyunk, és mozdulni se bírunk! - kiáltott ki Ádám vidáman.
Viola felnevetett: - Csinálok vacsorát!
- Nem vagy komplett! - súgta tettetett bosszúsággal Szabi.
- Nem mondtam igazat? - kacsintott Ádám, és hozzásimult.
- Ne közelíts! - Miért ne? - Mert bármikor újra tudnám kezdeni! - sóhajtott Szabi csillogó szemmel.
Ádám megcsókolta. - Tőlem mehet! - Éhen halok! - közölte Szabi, és előkereste a törölközőt az ágynemű alól. - Megyek zuhanyozni.
- Mehetek kukkolni? - nevetett Ádám.
- Meg ne próbáld!

Amíg Ádám volt a fürdőben, Szabi kiment Violához a konyhába. Lehajolt, megölelte, az asszony kedvesen belepuszilt a hajába.
A fiú benézett a sütőbe, ahol egy grillcsirke pirult. - Mennyei illata van! Mikor lesz kész?
- Én is farkaséhes vagyok szex után! - mondta Viola, mire Szabi megrázta a fejét, és vigyorogva annyit mondott: - Szörnyűek vagytok!