Nem tudom, hogy mennyire tekinthető erőltetettnek az összefüggés... A determinációs együttható a fordított u alakú regressziófügvény esetében 15%, a lineárisnál meg 20% (lásd R^2 a diagramm felett). Ezek az értékek eléggé gyengusz korrelációs kapcsolatról árulkodnak így önmagukban. Annyi történt, hogy felrajzolták az országokat képviselő pontokat egy két dimenziós térbe, és kerestek hozzájuk egy vonalat, ami egyszerre a lehető legegyszerűbb és a legjobban illeszkedő. Lehetett volna találni szépen kacskaringózó hatodfokú függvényeket, amik akár 60-70%-os illeszkedést is tudnának, de azokhoz nem lehetne értelmes összefüggéseket megfogalmazni. Ha viszont úgy nézem, hogy a péló mérete az tényleg "hozott anyag" és biztosan kicsi az autokorrelációja más, GDP nagyságát meghatározó tényezőkkel, és így akár 20%-ban is meghatározni látszik a jövedelem nagyságát, azt kell mondanom, hogy az mégsem elhanyagolható. Csak az a kérdéses, hogy ezt a 15-20%-os együttszóródást milyen mértékben hozta össze a véletlen. Az 5. Oldalon a tanulmányban azt írják, hogy 5%-os szinten szignifikáns a facméret koefficiense, tehát nagyon kicsi a véletlen szerepe. Így összességében tehát elég meggyőzö, hogy van némi szerepe a méretnek a jövedelemtermelésben, köszi a linket.