Azt hiszem a legjobb lesz,ha azzal kezdem,hogy akik nem ismernek azoknak bemásolom ide az első három történetemet.

JackTwist hadba lép

Emlékszem húsz éves lettem,mire megbirkóztam azzal,hogy érdekel a saját nemem.Postafiók bérlés,újsághirdetés,feszült várakozás,mindjárt két randi az elsõ napon..Az elsõ srác haver lett,másodikként pedig rögtön belebotlottam abba,akit kerestem.Egy hétig tartott az "idill",mert csak arra kellettem neki,hogy hízlaljam az egóját(az ilyen típusnak kell minden hétre valaki,aki bebizonyítja neki,hogy jól néz ki)és kicsit megmasszírozhasson.Utána a legnagyobb kamu dumával mentem a levesbe(következõ találkozónk elõtt egy nappal kibékült a volt barátjával..késõbb kiderült,hogy nem volt igaz,de én már akkor éreztem,hogy hazugság).Kikészültem,de a megelõzõ alapos tréningnek hála kihevertem ezt a csapást.Jöttek újabb pofonok,egyre nagyobbak,feküdtem tõlük majd felálltam és irány elõre megállíthatatlanul.A nulla közeli önbizalmamat az elsõ ötven találkozó hozta vissza.Durva ugye?A gondos szelektálás ellenére szinte mind pancser volt,akivel találkoztam.Valami nagy gáz van..én azt gondoltam,hogy rajtam kívül mindenki szupermen..-gondoltam akkoriban.Ahogy telt-múlt az idõ-az önbizalmam növekedett,a keresési kedvem megcsappant.Megtaláltam,akit kerestem,de ugyanazért nem lehetünk egymáséi,mint Ennis és Jack a filmben.Tovább próbálkoztam hát,miután megbirkóztam azzal,hogy ezen tovább kell lépni.Kapcsolataim többsége két hétig tartott.Utána elkezdtek hülyének nézni,megpróbálni becsapni és átverni.A vészcsengõ kondult és én leléptem tekintet nélkül arra,hogy mit éreztem a másik iránt.Azt a kapcsolatot,amelyben õszinteség sincs-megette a fene.Kipróbáltam a keresgélés minden létezõ módját..mindhiába.Az elmúlt években sodródott melém véletlenül néhány bizonytalan identitású ember.Az egyik nem tudta elfogadni magát,a másik pedig a családja nyomására tünt el a süllyesztõben.Egyedül maradtam.Három éve hû vagyok..önmagamhoz.Hihetetlen mértékben folyik a társadalom eligénytelenedése,külön kiemelve szeretett hazámat sajnos.Idõnként ráveszem magam arra,hogy feltünjek valahol..negyed év/hirdetés..randi is adódik..évente egy.Szégyen,hogy plátói szerelmekkel kell vegetálnom,hogy ne õrüljek bele a magányba és a boldogtalanságba.Szégyen,de nem nekem és az árat mégis én fizetem..Néha azon gondolkodom,hogy elmegyek valami normális kinézetû férfiszerû lényhez és legalább a testi szükségleteimet kielégítem vele és otthagyom nála a szolgáltatásért járó pénzt.Az volna a világ vége..Marad hát Jack bõrébe bújva az emberek felvilágosítása az általuk elítélt dolgokról és nevelés a szabad gondolkodásra egy blog formájába.