Links Contact Us About us Privacy Terms FAQ Add feedback Invite a friend Bookmark English Hungarian
air fire water earth

 

Tags - kezdetek
2009. January 12.2009. January 12.  0 comments  Ismerkedés,partnerkeresés

Azt hiszem a legjobb lesz,ha azzal kezdem,hogy akik nem ismernek azoknak bemásolom ide az első három történetemet.

JackTwist hadba lép

 

Emlékszem húsz éves lettem,mire megbirkóztam azzal,hogy érdekel a saját nemem.Postafiók bérlés,újsághirdetés,feszült várakozás,mindjárt két randi az elsõ napon..Az elsõ srác haver lett,másodikként pedig rögtön belebotlottam abba,akit kerestem.Egy hétig tartott az "idill",mert csak arra kellettem neki,hogy hízlaljam az egóját(az ilyen típusnak kell minden hétre valaki,aki bebizonyítja neki,hogy jól néz ki)és kicsit megmasszírozhasson.Utána a legnagyobb kamu dumával mentem a levesbe(következõ találkozónk elõtt egy nappal kibékült a volt barátjával..késõbb kiderült,hogy nem volt igaz,de én már akkor éreztem,hogy hazugság).Kikészültem,de a megelõzõ alapos tréningnek hála kihevertem ezt a csapást.Jöttek újabb pofonok,egyre nagyobbak,feküdtem tõlük majd felálltam és irány elõre megállíthatatlanul.A nulla közeli önbizalmamat az elsõ ötven találkozó hozta vissza.Durva ugye?A gondos szelektálás ellenére szinte mind pancser volt,akivel találkoztam.Valami nagy gáz van..én azt gondoltam,hogy rajtam kívül mindenki szupermen..-gondoltam akkoriban.Ahogy telt-múlt az idõ-az önbizalmam növekedett,a keresési kedvem megcsappant.Megtaláltam,akit kerestem,de ugyanazért nem lehetünk egymáséi,mint Ennis és Jack a filmben.Tovább próbálkoztam hát,miután megbirkóztam azzal,hogy ezen tovább kell lépni.Kapcsolataim többsége két hétig tartott.Utána elkezdtek hülyének nézni,megpróbálni becsapni és átverni.A vészcsengõ kondult és én leléptem tekintet nélkül arra,hogy mit éreztem a másik iránt.Azt a kapcsolatot,amelyben õszinteség sincs-megette a fene.Kipróbáltam a keresgélés minden létezõ módját..mindhiába.Az elmúlt években sodródott melém véletlenül néhány bizonytalan identitású ember.Az egyik nem tudta elfogadni magát,a másik pedig a családja nyomására tünt el a süllyesztõben.Egyedül maradtam.Három éve hû vagyok..önmagamhoz.Hihetetlen mértékben folyik a társadalom eligénytelenedése,külön kiemelve szeretett hazámat sajnos.Idõnként ráveszem magam arra,hogy feltünjek valahol..negyed év/hirdetés..randi is adódik..évente egy.Szégyen,hogy plátói szerelmekkel kell vegetálnom,hogy ne õrüljek bele a magányba és a boldogtalanságba.Szégyen,de nem nekem és az árat mégis én fizetem..Néha azon gondolkodom,hogy elmegyek valami normális kinézetû férfiszerû lényhez és legalább a testi szükségleteimet kielégítem vele és otthagyom nála a szolgáltatásért járó pénzt.Az volna a világ vége..Marad hát Jack bõrébe bújva az emberek felvilágosítása az általuk elítélt dolgokról és nevelés a szabad gondolkodásra egy blog formájába.


2009. January 13.2009. January 13.  0 comments  Ismerkedés,szexuálpszichológia

Tegnap egy levelezés nyomán feljött témaként a szexualitás komplex volta,úgy döntöttem hát hogy most erről fogok írni.Bevezetésképpen tekintsük át hogy hogyan is alakulhatott ki az érdeklődésem a saját nemem felé.Az első emlékem még az általános iskolából való,álmaimban homályosan vissza szoktam emlékezni arra a felsős srácra,aki hazakísért,amikor beteg voltam.Rendes volt és kedves,jót beszélgettünk hazafelé.Aztán volt egy rosszcsont osztálytársam 13 éves koromban,a Csabi,aki az osztály bikája volt,egy külsőleg a korához képest érett,jóképű csibész,akinek állandóan a szexen járt az esze,rengeteget beszélt is róla.Majd jött a középiskola,ahol megkezdtem a szembesülést a vonzódásommal.Az első szerelem,akit kitartóan imádtam öt éven át úgy,hogy a mai napig nem tud róla.Aztán az összeroppanás a társadalmi kényszer miatti saját magammal történő szembeszegülés okán.Utána pedig nem sokkal az első próbálkozások,kapcsolatok és most pedig a jelen.Az egyik első kérdésem volt magamhoz,hogy miért én és hogy egyáltalán mitől.Egész addigi életemben túlsúlyban voltak a nők,a mérleg férfi serpenyőjében pedig nem volt senki sem vagy ha igen,akkor csak nagyon rövid ideig.Anya nevelt és sülve-főve együtt lógtunk a lánytestvéremmel.Barátaim nem nagyon voltak,mert korábban értem a koromnál és emiatt a hasonló korú srácok hülyeségei nem kötöttek le,nem tudtunk közös érdeklődési pontot találni.Fájt az is nekik,hogy jól tanultam,nem verekedtem (mert baromságnak tartottam heccből),nem voltam "vagány"..és apám sem törődött velem,úgy élt velünk egy fedél alatt,mint egy idegen albérlő.Saját magam előtti felvállalása szexuális orientációmnak önvizsgálódásra és kérdések tisztázására késztetett.Végül megállapítottam,hogy apakomplexussal kevert igaz barát-hiányban szenvedek (ti. annyira kívánom egy tényleg igaz barát közelségét,hogy lelkileg nem elég,testileg is kell).A választ meglelve pedig adódott a következő kérdés:ha az érdeklődésemet lelki sérülés okozza,akkor vajon "gyógyítható" e?Nos az idők során az apakomplexusom megszünt azáltal,hogy lett néhány idősebb barátom.Kezdetben párkapcsolati szinten is a 7-10 évvel idősebbek társaságát kerestem és tartottam kielégítőnek,aztán ez beállt egy állandó intervallumra,ami már évek óta az adatlapomon is szerepel.A mai álláspontom pedig az,hogy bármi miatt is alakult ki ez bennem még ha megváltoztathatnám a múltban is minden gond nélkül akkor sem tenném,mert jóval többé lettem a tapasztalataim által és úgy érzem rátaláltam az eredeti útra,amit követnem kell és ha nem jelenik meg az életemben a saját nemem iránti érdeklődés lehet,hogy hülyén halok meg.. :-)

A szexualitás kialakulásának mikéntje innentől igen sokat foglalkoztatott.Rengeteg emberrel kapcsolatba kerülve és tapasztalat hegyekkel felvértezve rá kellett,hogy jöjjek,hogy a kőbalta egyszerűségű leírása a szexuális orientációnak (homo,bi,heteró) nemhogy pontatlan,de ezek igazából olyan kategóriák,amik valójában nem is léteznek.Ez olyan,mintha a világot a három alapszínre osztanám..piros,sárga,kék.Ilyen a szexualitás is;a piros,a sárga meg a kék önmagában nem írja le a többi színt meg aztán mutassa meg nekem valaki a tiszta pirost,a tiszta sárgát meg a tiszta kéket,mert melyik a tiszta?Ki mondja ezt meg és milyen alapon teszi?Na és mi van a zölddel,a lilával,a narancssárgával,a barnával és a többi színnel?Hogy írná őket körül bárki is,ha a három alapszín közül a megfogalmazásában csak egyet (!) használhatna?Erről van itten szó kérem szépen.Tiszta heteró nem létezik,ahogy tiszta homo sem,a biszexuálisoknál pedig mindkét nem iránti tökéletesen pontosan 50%-os elkötelezettséget kellene feltételeznem testi és érzelmi szinten is,ami szintén nonszensz.Ha a heterókat nézem elég sok közöttük az érdeklődő és nem hiszem el,hogy a legvérmesebb kőheterók ne lettek volna legalább egyszer egy azonos neművel álmukban,mikor a tudatalatti meglódul és amire szégyenteljesen emlékeznek vissza.Az érdeklődés mértéke elég sokrétű lehet úgyszintén,a kósza gondolattól az önkielégítés közbeni homoerotikus fantáziákon át a chatsexen keresztül a kipróbálás megvalósításáig.Melegeknél ez hasonlóan működik,csak az ellenkező nemmel számolva.A biszexuálisok pedig vagy mindkét nemet kedvelik vagy dönteni szeretnének,de nem megy nekik.Az én leírásom,amit teljes körűnek nevezek az egyén szexuális szabadsága megvalósításában való korlátozás oka szerint rendszerez.E szerint vannak a szexuális szabadságukban a társadalom által,saját maga által és a senki által sem korlátozottak.Alapból mindenki szabadnak születik,de a szülein keresztül születése pillanatától megfosztatik attól a társadalom által,hogy tapasztalat és saját döntés alapján válassza ki a szexualitását.Ehhez feltételeznünk kell azt,hogy egy csecsemőnek nincs identitása (mitől is lenne) vagyis még "szabad".Ez az új élet gyakorlatilag úgy nő fel,hogy folyamatos és brutális módon heteroszexuális megfelelésre van kényszerítve.Ezáltal válnak igazi homofóbokká a tökéletes nevelés önálló gondolkodásra képtelen egyedei,akik nem ismerik fel viselkedésük kialakításában a társadalmi többséghez tartozás mechanizmusát.Az önmegvalósítás útjára azok lépnek rá először,akiket valamilyen váratlan élmény vagy trauma ért,minél súlyosabb ez annál hamarabb.Ehhez meg kell küzdeniük saját magukkal,aki valójában nem önmaguk,hanem egy a társadalmi megfelelésnek kialakított,masszívan felépített váz.Lerombolni pedig azért nehéz,mert születésünktől fogva börtönünk és megsemmisítése által elveszítjük a társadalomhoz tartozás érzését.Ami utána ránk vár az pedig nem más,mint a homoszexualitás csapdája és kevesek olyan szerencsések,hogy elkerüljék..nekem sem sikerült,bár ki lehet mászni ebből is csak borzasztóan nehéz.Mi történik ebben a periódusban?Az egyén az elnyomás hatására törvényszerűen elkezd egyre inkább különbözni azoktól a normáktól,amiket ráerőszakoltak,kialakul a nagy meleg öntudat és elkezd változni az egész ember.Sokan a társadalmi függés következtében a heteró társadalomtól elszakadva a homoszexuális társadalomhoz csatlakoznak és felveszik sztereotípiáit anélkül,hogy egyáltalán felmerülne bennük,hogy egyik csapdából a másikba léptek ezáltal.Ha az ember szabaddá és önállóvá szeretne válni egy mindenféle átgondolatlan és józan észnek ellentmondó normákat elváró közösségből átmegy egy másikba?Miért kell,hogy a szexuális orientáció megváltozása együtt járjon a feminim viselkedés,öltözködés,kinézet,férfi-női szerep egy kapcsolatban (ez mekkora baromság!) felvételével?Ez olyan,mintha a fekete hajúak piros cipőt hordanának és elhatároznám,hogy mostantól kéket hordok,de a kék cipőt hordók meg szőke hajúak..Felveszem a kék cipőt fekete hajúként vagy átfestetem a hajamat szőkére a cipő miatt?Erről szól a dolog.Ezért maradnak sokan a homoszexualitás kényelmében,mert nem veszik észre,hogy (a heteroszexualitás egy társadalom által állított korlát/csapda) az egy saját maguk által állított korlát/csapda.Itt tettem fel magamnak a kérdést miután én is elkezdtem a meleg társadalom részévé válni,hogy kell nekem még egy olyan börtön,mint amiből szabadulni akarok?Hogy rabláncból bilincsbe dugjam át a kezeimet?Igaz,hogy ezen elgondolással két közösségből is kitaszítottá váltam,de aki elindult azon az úton,hogy elgondolkodott a saját szexualitása mikéntjén miért álljon meg félúton a cél előtt?Aztán jött a kérdés:olyan csekély az esély arra,hogy az ember megtalálja a tökéletes társát,mi van ha heteróknál ez azonos nemű illetve homóknál ez ellenkező nemű testben van?Mondjak neki nemet ezek után és ne adjak neki és magunknak egy esélyt,hogy kipróbálhassuk,hogy a lelki teljességhez milyen testi harmóniát tudunk társítani?Meg nem engedhető könnyelműség.Kíváncsi lennék a szexuális orientáció megoszlására egy olyan társadalomban,ahol ezt az egyénnek saját magának kellene tapasztalatok alapján kialakítania kombinálva ezt a szexualitás túlmisztifikálásának lerombolásával,hiszen a szex csak egy eszköz a sokból (ugye kedves egy kapcsolatot kizárólag a napi három szexelésre építő meleg barátaim!),amellyel örömet tudunk okozni a másiknak és magunknak is..


Copyright © 2021 Színes Web Ltd.