Elérkeztünk a sorozat befejező részéhez.Ez a rész nagyjából a jelenlegi stratégiámat öleli fel.Talán ide jut végsősoron minden ember,aki nem éri be akárkivel és nem találja a párját..Egyszer írt nekem egy 39 éves férfi,aki egész addigi életét annak a módszernek szentelte,hogy valami olyan helyen,ahol többen megfordulnak (könyvtár,sportolásra alkalmas terep,szórakozóhelyek,stb.) szimpátiából összehaverkodjon valakivel,akiről aztán kiderül,hogy szintén kedveli a saját nemét és aztán jöhet a hetedhét országra való lakodalom.Nem járt sikerrel.Mikor az ember agyán végigfut,hogy a melegek között csak olyanokat talál,akikben számára nem elfogadható nőiesség van,hogy a kapcsolatból kimarad az ismerkedési fázis,amelynek kulcsfontosságú jelentősége során derülne ki még az első csók előtt,hogy érdemes e a másikkal hosszabb távra tervezni és helyette irány az ágy,hogy a találkozók csak szexről szólnak igazán,minden egyéb tartalom csak mellékes és ezt nevezik a férfiak "kapcsolatnak" - bizony elkezdi az ember agya keresni tovább a megfelelő alternatívákat.Barátokkal próbálkozni olyan,mint idegen heterókkal ismeretlenül,ezért is vettem őket egy kalap alá,hiszen extrém veszélyes,ingoványos terület mindkettő.Barátoknak az ember (ha csak nem cserélte le önmaga felismerése után őket olyanokra,akik tudják vagy így ismerték meg) nem szívesen beszél a magánéletéről,mert fél az esetleges sajnálatos következményektől.Azt mondják az okosok,hogy akik nem tudják rólad az igazat,akik elöl titkolóznod kell azok nem is igazi barátok és aki eldob,mert megundorodik tőled,mert a saját nemedet kedveled azért nem kár.Ez igaz,de..ha egy barátnak elmondod,hogy mi veled a helyzet az alábbi reakciókra számíthatsz:

- nem áll veled szóba többet,mert utálja a buzikat

- elmondja másoknak is (ismerősök,barátok,család)

- meggyűlöl,mert arra gondol,hogy anno azért barátkoztál össze vele,mert tőle is akarsz valamit (szerelmes vagy belé és/vagy le akarsz vele feküdni

- az első három reakció kombinációja

- nem változik a véleménye rólad,mert eddig is elfogadott olyannak,amilyen vagy.

A kedvező lehetőség esélye a többi ellenében mindössze 25% és ha az teljesül jönne a következő kérdés,hogy ha te szeretnél vele összejönni arra mit reagálna.Az "oké,próbáljuk meg együtt,nekem is szimpatikus vagy" válasz eshetősége hatványozottan kevesebb,mint a kinyilatkoztatásunk elfogadásáé.Ki merné ezeket a kockázatokat vállalva kétszeresen is próbára tenni egy barátságot?Mindenesetre a dolog nem esélytelen,csak rengeteg tapasztalat kell hozzá.Ha nem lenne a mi világunk ilyen álszent és intoleráns,akkor következmények nélkül lehetne a vonzalmat közölve bárkivel arra normális választ kapni,az adott emberi viszony legcsekélyebb mértékű negatív megváltozása nélkül.Tapasztalat gyűjtéséhez próbálkozni kell.Ehhez a legmegfelelőbbek azok az ismeretségek,amelyek kezdetekor szexuális vonzalmat is érzünk a másik fél iránt.Ajtóstul a házba rontani nem szabad.Az elejétől kell felépíteni szépen lassan egy barátságot,amely fokozatosan egyre bizalmasabbá válik.Egy idő után eljutunk odáig,hogy a szexről beszélgessünk,esetlegesen az önkielégítési szokásainkat tárgyaljuk ki a másikkal.Itt már lemérhetőek az első reakciók,hogy hogyan fogadná elméletben a másik egy ugyanolyan nemű illető közeledését.Ezt a pontot túllépve pedig már számos olyan gesztust küldhetünk a másik felé,amelyből ha nem érdeklődik testileg irántunk akkor semmit,ha pedig igen,akkor mindent észre fog venni.Ennek a módszernek a kivitelezéséhez rengeteg időre,türelemre és józan észre van szükségünk.Ugyanis a barátság indítása előtt bele kell kalkulálnunk,hogy szeressük őt barátként akkor is,ha elutasítás a válasz és/vagy a megfelelő trükkökkel kitapasztaltuk,hogy mint azonos nemű partner nem érdeklődik irántunk.El kell hát fogadnunk azt is maradéktalanul,hogy nem kellünk neki partnerként-erre előre fel kell készülni.

Ha a személyes tapasztalataimat nézem,akkor az első,akivel ilyen módon próbálkoztam az egyik középiskolai osztálytársam volt.Vele eljutottunk odáig,hogy felvállaltam a vonzalmamat előtte.Őt érdekelte a dolog,de nem elégséges szinten,mert pusztán az orális kielégülés izgatta azon indokból,hogy nem talált még olyan lányt,aki így kielégítette volna.Sajnos én ezt is biztatásnak vettem és bepróbálkoztam nála.Majdnem hajlandó volt rá,de az utolsó pillanatban meghátrált és erre ráment a barátságunk.Manapság ugyan jóban vagyunk,de mindkettőnk a saját útját járja.Én pedig tanultam a hibámból.Aztán voltak az életemben néhányan,akik iránt plátói vonzalmat éreztem - mindőjüknél tudomásul kellett vennem a bizalmas baráti viszonyunk kialakulása után,hogy nem szerepelhetek férfiként,mint partnerük az életükben.Aztán volt egy srác,anyu ismerőse,aki miután véletlenül összefutottunk és dumáltunk rögtön néhány órát - egyértelmű jeleket küldött irányomban,hogy akar tőlem valamit,de a színvallásom után kerülni kezdett.Mint később kiderült nemcsak én jártam így vele,hanem az összes barátja/barátnője,tehát ezúttal a hiba benne volt.

Mielőtt rátérnénk a heterókra említést kell tennem egy átmeneti kategóriáról,ami tulajdonképpen egy tökéletes,mindent felülíró barátságot jellemez,mikor a két fél megismerkedik egymással és az azonosságuk azonnal szimbiózisba taszítja őket.Ilyet egyszer éltem át,mikor egyik családtagom legjobb barátjával,aki igazi hétpróbás gengszter és hihetetlenül öntörvényű férfi megismerkedtünk.Nem hittem abban,hogy létezhet olyan,hogy egymás szemébe nézve kiolvassuk a másik gondolatait némán,de kettőnk esetében be kellett látnom,hogy ez létezik.Ő családos ember és mivel volt már börtönben utálja a buzikat.Tud rólam mindent,de engem kedvel.Mikor részegen hazakísértem természetes volt tőle,hogy megcsókolta a nyakamat és fél órákig szorított magához,mint ahogy az is,hogy mikor megmutatta az új tetoválását végigsimogattam a testét.Egy hasonló kaliberű emberhez hozzányúlni sem mernék,ő pedig utálja a buzikat,de minden jön magától esetünkben teljes természetességgel.Nagyon ritkán látom,évente talán egyszer,próbálkozni nála nem merek,aki ismer bennünket tudja miért,de ebből a kis fejezetből is kikövetkeztethető..

Nézzük akkor a heterókat.A tolerancia erőszakos letuszkolásának a társadalom nyakán egyenes következménye lett az,hogy manapság két azonos nemű ember (teljesen mindegy,hogy milyen szexuális orientációjúak) nem mer egymással megismerkedni,mert a másik félben egyből felmerül a gyanú,hogy a kezdeményező buzi és akar tőle valamit,míg a kezdeményezőben pedig a kezdeményezés elfogadásakor,hogy a másik sem teljesen százas (mint heteró).Ha valami,akkor ez tényleg gáz,de amekkora a hátrány ugyanakkora előnyt lehet belőle kovácsolni,hisz lehet,hogy a másik azért ismerkedett meg velünk,mert ő is akar valamit.. :-) Innentől a gyakorlat a fentebb leírtakkal folytatódik.De mi van akkor,ha valaki direktbe áll oda egy másik ember elé,hogy tetszik neki?Nos ezt nem javaslom.Viszont a nem személyes érintkezési formák széles tárházát fel lehet használni legnagyobb lelki nyugalommal.Nem árt azonban ilyenkor sem bizonyos szabályokat szem előtt tartva próbálkozni,ha bármilyen sikert szeretnénk elérni.Nézzük ezeket:

- Mindig mondj igazat!

- Soha ne nyomulj,ne erőszakoskodj!A heteróknak az a része,akiben lenne némi érdeklődés az erőszakos próbálkozások hatására visszabújik a csigaházába,szélsőséges esetben homofóbbá válik.Nem egy érdeklődőtől hallottam,hogy undorító és közönséges (leszoplak egy tizesért,szívesen megdugnálak,stb.)üzenetekkel bombázzák őket,melynek hatására azt a téves sztereotípiát teszik magukévá,hogy az összes buzi egy perverz állat.

- Viselkedj természetesen és a legkisebb jelét se add annak,hogy mit szeretnél vele tenni (egy kialakult haverságnál már persze lehet finoman élcelődni)!Ha így teszel átrakod a kezdeményezést az ő kezébe,amivel a maximumra emeled az esélyeidet.

- Mindig ő kezdeményezzen!Ha már barátok vagytok és találkoztatok is és folytatódik és fejlődik a barátság utána is mindig neki kell kezdeményeznie!Ha ott van melletted és tökéletesen nyeregben érzed magad egy hirtelen lenyomott csók a szájára vagy egy benyúlás a gatyájába mindent tönkre tehet!

A tapasztalataim eléggé frissek a témában,mert egy éve,hogy igazolván azon tézisemet,hogy a férfiaknak lényegében mindegy,hogy ki elégíti ki őket magamat nőként kiadva,személyem igazolása nélküli webkamerás szexre bírtam rá őket.Ennek "szerzeménye" volt Laci is,akinek rögtön elárultam,mikor rákérdezett,hogy férfi vagyok és nyolc hónap msn-ezés után találkoztunk is,mikor is volt szerencsém lesmárolni és együtt aludni vele,a világ egyik legviccesebb,legférfiasabb férfijával,akivel azóta is nagyon jó,a hagyományos barátság kereteit egyfolytában szétfeszítő barátságban vagyunk.Ez egy kirívó eset volt,nem javaslom követni ezt az utat.Azóta az érdeklődő heterókkal férfiként ismerkedem és így is vannak érdeklődők,nem is egy.Ehhez pedig elég egy olyan nicknév,ami kifejezi az érdeklődést férfiként a férfiak iránt és az érdeklődők (bár sok közöttük a hangember,meg a más szexuális élményére recskázó,de a találkozást vállalni nem merő egyed) megtalálnak.

Összefoglalva hát - ezek nem biztos és főképpen nem azonnali eredménnyel kecsegtető próbálkozások.Viszont ha az embernek van ideje és türelme kivárni a gyümölcs beérését,akkor le is arathatja azt.Tíz év tapasztalatból mondom,hogy mindannak dacára,amit leírtam sajnos (!!!!) így partnert/társat/barátot találni nem lehetetlenebb,mint a hasonszőrűek között társkeresőn,fényképpel..

Következik: egy kis lazításként egy újabb "vicces" randi

Jó ötlet volt átemelni a blogom néhány bejegyzését,ami speciálisan a partnerkeresésről szól az egyetlen társkeresőre,amin még fent vagyok vagyis ide.Ennek révén ismertem meg Gábort,aki március 30-án írt nekem egy levelet,melyben örömét fejezte ki arra nézvést,hogy az Ő gondolatait is papírra vetve érzi a bejegyzéseimben.Visszaírtam neki és levelezni kezdtünk egymással.Rövidesen msn elérhetőséget cseréltünk és ott folytattuk tovább a barátkozást.Ez így ment néhány hónapig,amikor is szólt,hogy Pestre utazik nyaralni és találkozhatnánk.

No de ne szaladjunk ennyire előre.Gábor 18 éves és szegedi.Sajnos kivétel nélkül alakítottak ki nálam életkoron alapuló előítéleteket mindazon fiatalemberek,akikkel volt alkalmam 20 éves kor alatt eszmét cserélni.
Amikor elkezdtünk egymással beszélgetni gyorsan elfelejtettem,hogy hány éves,mert azok a gondolatok,amelyek tőle jöttek egy érett személyiséget tükröztek.Kiderült,hogy Ő is blogol,átnézve az oldalát,mivel inkább régebben írt sűrűn - megállapítottam,hogy két év alatt igen brutális fejlődésen ment keresztül.Közben persze teltek a hetek és a hónapok mialatt megbizonyosodtam róla,hogy akár a semmiről is jól el tudunk beszélgetni.Bármikor,amikor a hálózaton összeszaladtunk mindig volt miről csevegni,kifejezetten élveztem a vele való társalgást.Néhány héttel ezelőtt egy napon nagyon fáradt voltam és a beszélgetés késő éjjelig elhúzódott.Bár barátként kezdtük egymást megismerni akkor átléptem egy határt és érzelmi reakciókat kezdtem felé mutatni.Nem tagadom megérintett,mint ember.Az érettsége,a jópofasága,a férfias és jóképű külső,hogy énekelt nekem webkamerán keresztül (a zenei ízlésünk radikálisan eltér,de ezt nem tartom problémának.A hangja viszont borzongatóan jó.. :-) ) és hogy mindezek ellenére egy szerény és kellemes,intelligens valaki.Ezen érzelmi reakciókat mutató msn-ezés után ő azt mondta nekem a végén,hogy másnap már bánni fogom,amiket mondtam neki és eltüntünk egymás elöl egy időre.Be kell valljam bár meg nem bántam a dolgot,át kellett néznem a fejemben,hogy miért léptem át így a távolból a barátságot,főleg hogy elvileg itt van nekem Laci és rá kellett jönnöm,hogy bizony a bizonytalanság talált rést a pajzson és küldött egy félreérthetetlen jelet.Közben Gábor Pestre jött nyaralni és sikerült egymással felvennünk a kapcsolatot.Mivel ugyanolyan kegyetlen és undorító meleg volt,mint mostanság,ezért kikötésként azt kértem,hogy napmentes időben találkozzunk,aminek kivitelezésében maximálisan partnerem volt,lévén ő is utálja az ilyen időjárást.Így találkoztunk végül személyesen egy hőségteljes napon este fél tíz felé.Mikor megláttam mosolyogni támadt kedvem annak ellenére,hogy aznap rengeteget morogtam meg bosszankodtam.Így aztán beszélgettünk és sétáltunk közben egy jó nagyot.Megállapítottam,hogy az "ilyen melegben csak este megyünk bárhova is" projekt kútba esik,mert a kellemes hőmérsékletet ellenpontozandó szúnyogok hada lakott jól belőlem az este.Rengeteg dologról beszélgettünk aznap este és reggelig biztos kitart az első szusz,ha nem kellett volna az utolsó vonattal hazamennem.Gábor fiatal kora dacára 1,5 éves komoly kapcsolatban él a barátjával,ami azért nem mentes minden problémától,de ezeket is sikerült alaposan átbeszélnünk.Másnap mondtam neki,hogyha bizony nem lenne barátja és nekem sem Laci valamint a gondolkodásmódom nem változik meg a márciusi escortozás miatt,akkor bizony rávetem magam.. :-)

Így hát maradunk barátok és az első szűkre szabott találkozónkba bele nem férő programok megvalósítására máris kívánkozik a következő alkalom ugyanis meghívott hozzájuk Szegedre.. :-)

Meg kell,hogy mondjam,hogy miden elismerésem az övé.Találkozónkon szóba került,hogy elvileg őt is kizárom azok közül,akik közel kerülhetnének hozzám az életkora miatt,így gyakorlatilag ha mindketten egyedül lennénk és elolvasná a hirdetésemet,akkor miattam nem lenne soha semmi közöttünk.Felvetődött,hogy ezen változtatni kellene,de aztán oda lyukadtunk ki,hogy mégsem kell,mert azok az emberek,akik közel akarnak kerülni hozzám az elvárásaim ellenére,megtalálják a módját,mint ahogy ő is,hogy ez bekövetkezhessen.Én pedig örülnék neki,ha minden 18 éves srác olyan lenne,mint ő..

Félúton aztán, mikor már egy hasonló elalvásból ismerős volt a táj, átnyergeltem az autóútra. 1óra alatt talán egy kocsi járt arra, a kétoldalt szegélyező évszázados fák miatt a holdat sem láttam, gyakorlatilag a koromsötétben botorkáltam. Hazaérvén betápláltam az útvonalat a google-ba, 2,5 óra alatt 15km-t gyalogoltam.

Utána alvás volt. Tomit végül úgy döntöttem elfelejtem ahelyett, hogy beolvasnék neki. A telefon néma maradt, msn-en láttam fent. Gondoltam csak azért sem törlöm/tiltom le. 4nap múlva rámírt msn-en, nagyon óvatosan, maximálisan bűnbánóan. Két hétig tényszerű módon értekeztem vele, ő pedig sűrűn elnézést kért. Végül tekintettel a megismerkedésünk körülményeire és arra, hogy Lacinak anno hányszor néztem el hasonlóan félresikerült dolgokat - adtam neki még egy esélyt.

A következő találkozónk már a Nyugatinál volt. Felhívtam mikor odaértem. Hol vagy? - kérdeztem és szemeim a villamosmegállót pásztázták. Itt vagyok, látlak - felelte, mögötted. Megperdültem és ott állt ő. Kezet ráztunk, odaadtam neki a rendelt vodkát és nekivágtunk a körútnak. Kiérvén a rakpartra egy nagyobb lélegzetvételű ücsörgés után egészen az elmaradt találkozónk színhelyéig sétáltunk. Hozta a formáját a srác, előttem és utánam is volt egy randija. :-)

Jó sokat dumáltunk, örültem a találkozónak és ezúttal nem csalódtam benne. Edzéstervekről is szó esett, fel is húzta a pólóját, hogy megmutassa a hasizmát. Provokációért piros lap jár - mondtam neki nevetve. Szó esett arról is, hogy immáron kvittek vagyunk, a női alteregómért jóváirom neki a félresikerült találkozónkat. Mindig szoktam húzni az agyát msn-en, legutóbb írta, hogy tetszik neki valami csaj. Erre én vissza, hogy küldjön képeket. Küldött is.. a csajról. Mondom neki, ne a nőről küldj, hanem magadról. Erre küldött egy arcképet meg egy meztelen fotót.. :-) Már érik a következő pucér pakk, hogy méltathassam, hogy a kemény edzésnek köszönhetően mennyit fejlődött. Jut eszembe volt egy kis meglepetés is, mikor találkoztunk, Tomi ugyanis raccsolva beszél..

Miután mindhármukkal sikerült végül találkoznom és mindhárom ismeretség az eddig kitaposott útvonalon haladt tovább meg volt végre időm feldolgozni a cselekményeket, különös érzés kerített hatalmába..

Folytatása következik..

Az ominózus hosszú hétvége péntekén Lacival találkoztam.

Aki rendszeresen olvassa a blogomat, elég jól ismerheti őt belőle. Persze nem árt egy kis összefoglalás..

Lacit, Gábor és Tomit ugyanazon a partnerkereső oldalon ismertem meg, mindhármukat "nőként". Az első srác közülük Laci volt, aki mindjárt a beszélgetés elején rákérdezett a nememre, én pedig elmondatam neki az igazságot. Több órát röhögtünk utána az msn előtt és hosszú hónapokig csak irogattunk egymásnak. Én már akkor találkoztam volna vele, de ő előbb hárított majd egyszerűen lemondta az előre megszervezett találkozókat. Egészen egy két évvel ezelőtti novemberi napig, mikor is végre személyesen is megismerhettük egymást. Ez a találkozó annyira jól sikerült, hogy elvitt magával a diáktársai bulijára és végül a koleszban nála/vele alhattam az egyszemélyes ágyán, a szobatársai nem kis döbbenetére.. :-) Aztán a találkozásaink egyre sűrűsödtek és én egyre szerelmesebb lettem belé. Hosszú hónapokig szenvedtünk egymással, ő azért mert heteróként nem tudott mit kezdeni a felém irányuló érzéseivel, én pedig azért mert testileg semmi sem történt közöttünk, hiába próbálkoztam különböző módokon. Volt amikor alsógatyában feküdtünk egymáson vagy éppen megsimogatta az alsómon keresztül azt a részt, amit felhúzott, de ennyi.. Az elmúlt két év alatt hát a mi kapcsolatunk egy szexuális testiséget nélkülöző, tökéletes barátság lett, érzelmileg tökéletes társakká váltunk. Ő továbbra is lányokkal kavar, néha ezzel nem kis fájdalmat okozva nekem. De megtanultam alkalmazkodni a helyzethez és elfogadni így Lacit meglehetősen komoly kompromisszumokat kötve ezzel, mert szeretem őt. Legutóbb is, amikor nála jártam megöleltük egymást és így maradtunk hosszú percekre. Közben elnézést kértem tőle viccesen azért, hogy kifúrom az oldalát, mert felizgatott.. :-) A legtöbb esetben, ha elmegyünk egymáshoz, akkor összebújva együtt szoktunk aludni.

Azon a pénteken is úgy volt, hogy nála alszom, de a tesója elszúrta ezt a lehetőséget. Haza kellett mennie még aznap ugyanis, mert a testvére annyira sietett le hozzájuk vidékre, hogy a közös albérletükben hagyta a másnap reggeli esküvői jelenésének pár fontos kellékét. Néhány válogatott káromkodás szaladt ki a számon, amikor ezt megtudtam. Így hát megint be kellett ékelődnöm az egyetem és a hazaút közé Lacinál aznap.

Megbeszéltük, hogy a buszállomáshoz legközelebbi vonatállomásnál találkozunk. Laci nagyon készült, több üveg bor volt nála, 2-3 péksütemény, később vettünk sört is. A Sportaréna és a Stadion találkozási pontjával szemben ültünk le egy padra, nem messze a trolimegállótól. Ott a másodlagos járda kissé sétányszerű, van pár pad, mellettük fák,bokrok, előtte pedig fű és az autóút. Szokás szerint ki nem fogyott a szó belőlünk. Mikor a közelben vásárolt néhány sörön is túljutottunk és azt a buszt is elengedte már, amelyikkel menni tervezett, átültünk egy másik padra a jelzőlámpa mellé. Egyszer csak megkérdezte, hogy mit szeretnék születésnapomra (akkor volt pár napja). Én pedig azt találtam neki válaszolni, hogy "csókolj meg". Laci nem volt szívbajos, életében először úgy lekapott, hogy csak pislogtam. Nem a szokásos passzív maszatolás volt, hogy én megcsókoltam, ő meg nem húzta el a száját, rendesen smároltunk, ahogy kell, pajkosan játszadoztak egymással a nyelvek.. :-) Közben persze fogtuk egymás kezét vagy a másik combján pihent a hozzá közelebbi kéz, mikor egy fiatal srácokkal teli kocsi állt meg a piros lámpánál. Az egyikük kiszólt, hogy "Hé! Ádám és Éva volt előbb, nem Ádám és Ádám!". Majd a lámpa zöldre váltott és elrobogtak. Laci felhúzta magát ezen a kis közjátékon, én pedig teli torokból nevettem rajta. Majd kisvártatva kikísértem a buszhoz és útjára engedtem. Alig indultak el máris felhívott, hogy mennyire jó volt együtt lenni majd később küldött sms-t is, hogy "finomak voltak a csókok". Engem közben maga alá gyűrt az elfogyasztott alkoholmennyiség és míg kiértem a vonathoz felhívtam Vikit, hogy elmeséljem neki az eseményeket. Aztán felszálltam a vonatra és elindultam hazafelé. Közben zenét hallgattam, a Morcheeba Spring című számánál eltörött a mécses és elkezdett folyni a könnyem az átélt érzelmek hatására. Szép lassan velem együtt sírt az ég is, az esőcseppek az arcomon összefolytak az esővízzel..

Másnap Gábor volt soron.

Folytatása következik..

Tomi volt az idei és egyben legutóbbi, harmadik ámokfutásom áldozata, melyről a blogban is részletesen beszámoltam nektek.

Azok közül, akiknek felvázoltam, hogy ki is vagyok valójában és velem maradtak, az ő kivételével idővel mindenki lemorzsolódott. Tomi anno, mikor nőként értekeztem még vele, különösebben nem izgatott fel, de férfiként annál inkább. Eleinte ritkásan chatelgettünk a lelepleződésem után, idővel azonban ez megváltozott, talán mostanra már ő keres engem többet, mint viszont.

Tomi 21 éves, főiskolás (mellette dolgozik is) srác, akinek az élete a sport és nem átallja edzés gyanánt szétkínozni magát. Szereti magát fotózni,fotóztatni és bár a teste csak átlagos volt, de ettől még roppant férfias és izgató. Azóta pedig a fanatikus sportolásnak köszönhetően látványosan egyre jobban néz ki. A stílusa valami döbbenetes, a pofátlan magabiztosság élő mintaszobra lehetne ő. Az a fajta falkavezér típus, akit mindig is gyűlöltem az iskolában. Aki fentről lenéz alattvalóira, partneri viszonyban pedig rémálom (lekúrtam a csajt és utána mondtam neki, hogy húzzon a faszba). Emlékszem mikor egy pihent pillanatban megkérdezte tőlem, hogy mennyire etikus szerintem, hogy a volt nője néhány hónappal a szakításuk után a megkérdezése nélkül hajította ki a fürdőszobából a cuccait, amit otthagyott. Azóta ciklikusan cinkelem azzal, hogyha rosszul viselkedik kidobom a hajzseléjét.. :-) Tomi kakukktojás szeretne lenni, mert ő biszexuálisnak vallja magát, de mégsem az, mert az ideális partnerrel szemben támasztott elvárásainak senki sem felel meg a bolygón. :-D

Eleinte visszautasította a találkozásra való kezdeményezéseimet, később aztán ő maga ajánlkozott. Így néhány hónap alatt a vodka apropóján eljutottunk oda, hogy megbeszéltük, hogy mikor fussunk össze ténylegesen. Nagyon vártam már a találkozást, mert msn-en már eléggé összehangolódtunk, rengeteget poénkodtunk, keményen szívtuk egymás vérét és kíváncsi voltam, hogy élőben mire megyünk egymással a falu bikájával és nagyágyújával.
A délutáni kerti sütögetés nagyon jól sikerült, sokszorosan teli gyomorral ájultam be az ágyba késő este. Jó sokat aludtam, mindössze pár órám maradt ébredés után összeszedni magam. Akkorra az agyam már kolompolt, hogy túl sok a feldolgozatlan történés, de mit volt mit tenni, tovább kellett menni. A Tomi által kért vodkákat belesüllyesztettem a hátizsákomba és mellé helyezve az otthoni maradék piát útra keltem. A vonaton megkezdődött a fogyasztás, az alaphangulat megvolt, az ablakon kihajolva énekelgettem míg beértünk a fővárosba. Ott aztán buszra szálltam és fél órával korábban megérkeztem a megbeszélt pub elé. A hátralévő sok időnek hála beugrottam egy kis öblögetnivalóért a közeli CBA-ba ahol az maradt meg bennem, hogy a pénztáros kiscsaj odaszólt férfi megfelelőjének, hogy : "na látod, ezért lettem leszbikus..". A fél órába belefért a vásárolt ital felhörpintése és közvetlenül utána a megadott időben tárcsáztam a mobilját. Sokadszorra sem vette fel. A pub tele volt, az emberek egymás seggében voltak. Basszus, ezt nem gondolhatja komolyan! Láttam eddig róla vagy két képet, amin a szemei ki voltak takarva, most menjek oda mindenkihez, bámuljak bele az arcába közelről, hogy ő az? Legutolsó üzenetem az volt tőle, hogy "keresd a nyuszit". Miután a felületes szétnézés nem vezetett eredményre és az alkoholizáltsági fokom is túllépte a határt, bekapcsolt a haza program. Még jó 1,5 órát csatangoltam Budán és aztán felszálltam a vonatra már elég rossz állapotban. Elaludtam. Ahogy a szemeim felpattantak és azt láttam, hogy idegen terepen vagyok, leugrottam a vonatról.

Az első, ami tudatosult bennem, hogy mindjárt éjfél és bizony az aznapi utolsó vonat visszafelé már bő fél órája elment. Nem sokáig volt kérdés, hogy maradjak e hajnalig megvárni az első szerelvényt vagy gyalog nekiinduljak. Mivel arrafelé nemigen vagyok ismerős és a ki tudja hova vezető műút is eléggé távol esett - a sínek mentén indultam el. Aznap éjjel durván hideg, metsző jeges szél tombolt, szerencsémre a farmerkabátomat magammal vittem. Válogatott szitkozódások közepette, egyre jobban kijózanodva róttam a kilométereket. Ez nem lehet igaz! Az már megszokott, hogy a találkozó napján a kéthetes "húdekurváramegakarlakismernimártegnaptalálkoznunkkellettvolna" srácok eltűnnek, de Tomitól ezt nem vártam. Az utolsó kilométereknél már némileg lehiggadva a kérdés csupán az maradt, hogy vegyem e a fáradtságot és küldjem el a francba vagy hagyjam inkább a fenébe..

Folytatása következik..

Gábort nem sokkal Laci után ismertem meg. A koncepció váza ugyanaz volt. Nála rögtön éreztem, hogy egy olyan emberről van szó, akivel nem szeretnék kiszúrni.

Rengeteget chat-eltünk az msn-en, első nap még nőként írtam neki, második nap elvesztve az identitásomat már nem definiáltam magam, harmadnap pedig már nem titkoltam tovább, hogy férfi vagyok. Érdekes volt, hogy álmai nőjéből (nem külsőről van szó, hanem életszemléletről, ideológiáról), hogy váltam számára egy olyan csalódássá, akitől már nem akart szabadulni. Hosszú hónapok következtek és egy új alapról folytatódott tovább az építkezés. Minden tégla nagyon nehezen került a helyére. Egy idő után elkezdtem Gábort találkozóra agitálni. Egy darabig kerek perec visszautasított majd a rengeteg elfoglaltságára hivatkozva mentette ki magát, amikor meg a kevés nyári szabadságából szerettem volna pár órácskát közölte, hogy egy félig ismeretlen haver neki már nem fér bele az idejébe.. (nesze neked hidegzuhany..). Persze ilyenkor mindig igazat adtam neki. Idővel a találkozásunk egyfajta elérhetetlen utópiává vált. Pedig nagyon vártam már, hogy lássam.

Képzeljetek el egy huszonéves, férfias srácot, aki középmagas, fekete hajjal, smaragzöld szemekkel, a legtöbb modellt megszégyenítő jóképűséggel és tökéletesen kisportolt testtel. Mindez mellé kellően intelligens, vicces, rátermett és egy abszolút gentleman típus. Ahogy telt-múlt az idő egyre fesztelenebbül érintkeztünk egymással kiderült, hogy munkahelyi státuszunk azonos, ő mellette még egyetemre is jár, tényleg nagyon kevés a szabadideje olyannyira, hogy amikor msn-en nem válaszol már tudom, hogy elaludt a gép előtt. Legutóbb egyik pillanatomban azt firtattam, hogy lehet az, hogy éjnek évadján fent kukorékol, mikor egyébként már aludni szokott. Csajozom - mondta. Kérdésemre felelve elárulta, hogy egy társkeresőről vannak a lányok. Konkrét érdeklődésemre az volt a válasz, hogy nem mondja meg melyiken van fent. Velem szemérmeskedsz - kérdeztem, hisz a farkadat is láttam már - folytattam (igen, a kérdéses partnerkeresőn, ahol megismerkedtünk két meztelen képet is megleshettem róla). Erre rögtön megadta az oldal címét és a nickjét is, amit széles mosollyal nyugtáztam. Tudtam, hogy meg akarsz nézni - reagált. Ahogy teltek a hónapok megtanulta, hogy számíthat rám. Mikor átmeneti pénzügyi zavarba került én felajánlottam a segítségemet azonnal. Természetesen visszautasította, de átjött hogy respektál ezért. Kis országunkra rendkívül jellemző, hogy az embert a szerettei is leszarják, főként akkor menekülnek a közeléből ha bajba kerül. Ennek inverze is megjelent, mint a mi esetünkben, hogy jóformán ismeretlenül ajánlottam fel a segítségemet és előlegeztem meg a bizalmamat felé. Mikor megismerkedtünk még volt egy nagyon minimális érdeklődése a saját neme felé, olyasmi, amit én nem tudtam volna kielégíteni. Ez azóta eltűnt, jóformán az ellenkezőjére fordult. Mondtam is neki anno, hogy addig nem nyugszom, amíg át nem ölelhetem, mint a legjobb barátaimat..

Mint írottam volt, kisebb-nagyobb trükkökkel megpróbáltam őt becserkészni találkozóilag, de ezeken mindig átlátott és leszerelte őket. Az ukrán vodkás kelepcét viszont ő állította saját magának, becsületére legyen mondva, hogy meg sem próbált a ráeszmélés után szabadkozni/menekülni.

Akkor most térjünk vissza a pénteki hazamenetelhez Laci után. Nem sokkal miután bementem a kapun még kajáltam valamit és beszédültem az ágyba. Szombat reggel ébredéskor nagyon szarul éreztem magam a sok összeivott piától. Aznap délután még egy estig tartó grillezésre is hivatalos voltam a barátaimnál. Összeszedtem hát a cókmókomat, felvettem a középkék sportpólómat (gondoltam én is domborítok egy kis izmot) majd nekiindultam a városnak. Rendkívűl meleg volt aznap is, mire kiértem az állomásra több helyen sötét foltok kezdtek kialakulni a ruhámon. A vonaton a helyzet tovább romlott, semmi szellőzés +5 fok a kintihez képest, hamar úgy néztem ki mint akit nyakon öntöttek egy vödör vízzel. Szitkozódva az utolsó megálló elött a klotyóban kénytelen voltam átvenni a délutánra tartogatott fekete, ujjatlan trikót. A randit egy építkezéshez beszéltük meg, naná hogy mindkettőnk az egymással szemben és nagy távolságra lévő különböző sarkát értette találkapontként. De végül a mobil segítségével egymásra találtunk. A nem messzi zebránál feltűnt ő, kezében a 3üveget tartalmazó szatyorral, egymásra mosolyogtunk és mindketten egyszerre lelépve indultunk el a zebrán a másik felé. Legjobb találkozási pont üdvözléshez - mondtam neki - az út közepén majd az egyik járdára lépve félreálltunk beszélgetni. Végre ott állt előttem életnagyságban. Sajnos nem tudok sokáig maradni - mondta, majd elnézést kért, hogy melós ruhában jött (mondjuk ezeket előtte msn-en megbeszéltük). Azt viszont nem sikerült megfejtenem, hogy bodys izompólót miért vett fel, ráadásul olyat, amin át tökéletesen kirajzolódott minden izma.. :-) Szinte rögvest miután ott termett igen erős deja vu fogott el, szomszéd srácként tekintettem rá azonnal. Mintha Misi állt volna előttem, az egykori legjobb cimborám, akivel együtt jártam edzőterembe. Gábor durván fotógén, de a valóságban az ő bőre sem tökéletes, nem úgy, mint a fényképeken. Most már láthatod, hogy nem eszem embert - mondtam neki kisvártatva. Egész jól elbeszélgettünk, Gábor meg is jegyezte, hogy legközelebb mielőbb és többet dumálunk. Néztem is rá, hogy miért akar ilyen hamar újra találkozni és megemlítettem neki, hogy most vodka sem kell majd egy darabig. Közben többször megakadtam, mert belenéztem az igéző szemeibe. Később meg is írtam ezt neki, hogy örvénylő, szinte hipnotikus tekintetében veszélyesen el lehet veszni.. :-) Miután elbúcsúztunk egymástól, beült a kocsijába, én pedig folytattam tovább az utamat.

Azóta többször beszéltünk már, legutóbb vasárnap. Remekül lehet vele politizálni, beszélgetni bármiről, még a nőügyeket is kibeszéljük. Találkozóra is hívtam, mondván nagyon be van mostanában punnyadva, ráférne egy kis kimozdulás. Hasonló státuszunkból adódóan egy kis pia mellett sztorizhatnánk és hülyére röhögnénk magunkat ugyanazon helyzeteken. Tetszett neki az ötlet, de írta, hogy most annyira fáradt, hogy rögtön elalszik. Én sem ma gondoltam - írtam vissza, mert már túl vagyok 6 nap össze-vissza napszakokra osztott melón és lassan olyan vagyok, mint egy élőhalott. Mindenesetre kíváncsi vagyok, hogy hová alakul majd vele a barátságunk. "Ha nő lennél te lennél nekem az igazi" - szokta mondogatni..

Legközelebb a grillpartyval folytatjuk és a vasárnappal, amikor is Tomival indultam találkozni..

Mint mikor a lovag életének célja a Szent Grál megtalálása, és természetes kísérőjelenségként számol az idő múlásával eme küldetés egyre inkább lehetetlenné válásával.

Aztán egyszer csak ott terem a kezében a kehely, nem is egy rögtön, hanem mindjárt három is. Mivel már eljutott oda, hogy örökké keresgélni fog, az eredménnyel hirtelenjében nem tud mit kezdeni..

Életemben nem gondoltam volna, hogy eme három úriemberrel ilyetén módon hoz össze a sors. Sokat tűnődtem ezen az egészen. Egyértelművé vált számomra, hogy lelkiekben hozzájuk állok a legközelebb. Sosem érzem magam feszélyezettnek és erőltetettnek a beszélgetést velük. Közelmúltban lehetőségem nyílt összehasonlítani őket egy normálisabb (!) meleg sráccal. Nos, az ő esetükben a "mit szeretsz a szexben, milyen szerepet képviselsz, mekkora, ki buzi a környezetedben, ki tudja, ki nem, szerinted melyik ismert ember buzi, melyik buzibárban voltál már és hogy tetszett, kivel kefélnél az ismert emberek közül" kérdéskörökről szó sem esett, nem úgy, mint a meleg srác esetében..

Mindhárman a szívemhez nőttek; Laci teljesen egyértelmű módon, Gábor mint tökéletes külsejű politológus polgártársam és Tomi, akivel élmény együtt "létezni".

A közelmúltban odáig jutottunk, hogy közös albérletbe költözünk Lacival, méghozzá Gábor frissen felújított lakásába.. :-D Kisvártatva Tomi is felvetette, hogy szívesen összebútorozna velem. Na puff! Legutóbb, mikor Tomival beszéltem, elhívott moziba. Igaz, hogy most éppen külföldön van, de nemsokára hazajön és akkor sor kerülhet majd erre is. Írtam is neki nyomban, hogy csak akkor, ha nem fogdossa a film közben a térdem.. :-) Magához is kihívott, azért barátságosan hozzátéve, hogy meccset és edzést sem miattam, sem más miatt nem fog kihagyni.. :-D

Lacinak mondtam még nemrég, hogy már csak egy vágyam van a témában, összehozni mindhármukat egy találkozó keretében. Persze erre vajmi kevés esély van, de a tények ismeretében sosem lehet tudni.. :-)

A következő bejegyzéssel ez a sorozat be is fejeződne egy kiadós csattanóval, de a hozzá kapcsolódó esemény bekövetkezésére még várni kell. Így egy említett mellékszál nyomán indulunk tovább. Egyelőre..

Ez az első Blogom és ha minden igaz az utolsó is.

Ezt azért irom mert nem tudom magamba tartani amit az elmult 2 órában tudtam meg. 4 évig jártam egy osztályba egy sráccal és azóta mondhatom nagyon jó barátok vagyunk, de nem anyira hogy a legféltetebb titkomat elmondhassam neki. Azt hogy meleg vagyok.

Ma barangoltam egy társkereső oldalon és ott nagyon nagy megleődésemre a látogatóim között őt látom. mivel azon az oldalon nem tudtam neki levelet irni és az adatlapjához sem tutam hozzá szolni ezért irtam a saját bemutatkozásom hoz neki irtam egy megjegyzést amit remélem el fog olvasni és remélem válaszolni is fog rá. Nem tudom hogy most mit tegyek?????

Szoljak neki hogy ismerem vagy netán maradjak ismeretlen?????????????????????

Amikor egy osztályba jártunk akkor negyon el tudtuk hülyülni minden kis apróségon és néha nagyon buzisan is viselkedtünk. És ekkor sem esetle hogy ő is meleg.HA tudtam volna ezt akkor sokmindent megtudtam volna beszélni vele, de igy nem tudom hogy mi lesz. Az én és a saját gondunkat, bajunkat, életünket, örömünket, bánatunkat, melyeket egy-egy pasihoz lehet kötni.

Csak ennyit akartam elmondani azaz leirni és remélem nem okozok ezzel senkinek semmi bajt.