Délelőtt értem haza.Lacival beszéltünk a múlt héten és abban maradtunk,hogy bár a héten csak két nap érek rá találkozni fogunk.Sajnos nem tudott eljönni hozzánk,mert nem akart úgy járni,mint a múltkor,hogy elaludt amikor dolga lett volna az egyetemen és ez alkalommal ráadásul dolgoznia kellett menni.Manapság pedig bár még az egyetemről nem rúgják ki csak úgy egyszerűen az emberfiát,de a munkahelyekről egyre inkább.Ultimátumot adtam hát neki,hogyha a szobájukat a koleszban teljesen szabaddá tudja tenni (ergo rajtunk kívül nem lesz ott senki),akkor üsse kavics,most én megyek majd hozzá.Végül úgy alakult,hogy előbb végeztek a munkával,mint tervezték,fel is hívott,hogy jöhetek máris,ő szabad,ha akarom..Akartam.. :-) Hála a máv zrt.-nek nem sokkal sikerült előbb megérkeznem az előre fixen megbeszéltnél.Mikor a kolesz elé értem felcsörögtem neki,hogy itt vagyok és amikor lejött a szokásos módon üdvözöltük egymást (kézfogás,puszi,nagy-nagy ölelés).Rögtön azzal kezdte,hogy a szobatársa sajnos hamarosan érkezik és amint beléptünk a lenti kis abc-be már ott is volt a srác.Ó,gondoltam magamban..ugrott az együtt alvás,de még a meghitt négyszemközti beszélgetés esélye is.Némi bevásárlás után felmentünk a szobájukba és beszélgettünk hármasban.Mindenesetre Laci azért próbálta úgy intézni a dolgokat,hogy kettesben is tudjunk témázgatni.Kiderült,hogy a harmadik szobatársuk elköltözött,így az ő ágyán most egy fregoli terjeszkedett,amin Laci frissen mosott ruhái száradtak.Estefelé miután végre mindent meg tudtam osztani Lacival,ami a megismerkedésünk és az egymásba bonyolódásunk alatt felhalmozódott bennem,megjött a szobatársának a barátnője és diszkréten jelezték,hogy szeretnének egy kicsit együtt lenni.Én közben azon filóztam,hogy vajon melyik vonattal fogok hazamenni,mert Laci jelezte,hogy azért az furcsa lenne,ha az üres ágy dacára vele aludnék.Aztán egy hirtelen ötletétől vezérelve nekivágtunk a Városligetnek.Kezdett már hideg lenni,nem telt belé egy fél óra és annak ellenére,hogy jól felöltöztem fázni kezdtem.Némi gyaloglás után elérkeztünk a Vajdahunyad várához,közel a korcsolyapályához,ott ahol kacsák úszkálnak azon a részen,ahol a várat körülvevő kis árok egy tavacskává szélesedik és annak szélén van egy nagyon pici szigetecske.A parton vannak igen nehéz tömegű,egyszemélyes napágyak tömör fém vázzal és rászegelt fadeszkákkal kialakított ülőrésszel.Szűkösen hát,de leültünk ketten egy ilyenre.A jobb kezemmel átkaroltam Laci bal lábát és megfogtam a bal kezét.Ez így jó volt egy darabig,mert olyan volt a teste,mint egy kazán.Aztán Laci látva hogy tovább fázom levette a kabátját és kabátot cseréltünk.Így került rám az Ő bőr,rá pedig az én farmerkabátom.Ezzel is el voltam egy darabig,aztán jött a mozgásterápia.Játékból tanított néhány bunyós mozdulatsort (amatőr bokszoló volt valamikor) majd meg lettem kínozva néhány speciális fekvőtámasszal,amit együtt csinált velem.Rögtön nem fáztam és kitartott a testhő egy jó fél óráig talán.Közben mivel az árokban alig volt víz,a tavacskává szélesült részen is csak annyi,hogy a 2/3 részén a kacsáknak a begyéig sem ért,átmentünk száraz lábbal a kis szigetre.Körülbelül 100 lépéssel körbejártuk az egészet,közben meg Laci szedett az ott található néhány liliomból néhány szállal.Na így menjünk emberek közé,biztos nem fogják félreérteni - mondtam neki nevetve majd az árokban folytattuk tovább az utunkat egészen a korcsolyapályáig,amelynek oldalában egy kisebb emelkedő panorámát alakítottak ki,ahonnan jól lehetett látni az egész pályát.Egy darabig néztük a várat és az elénk táruló látványt és miközben átkaroltuk egymást a csillagok fénye vetült ránk.Hozzábújtam Lacihoz és kisvártatva,mikor megigazította rajtam a kabátja gallérját összeölelkeztünk néhány hosszú percre.Aztán felemelt én meg mondtam neki,hogy vigyázzon,mert kibököm a köldökét.. :-) Azt mondta,hogy mindig megnyugszik,amikor velem van és hogy mennyire jó is ez.Felvetette,hogy hétfőn eljönne hozzánk és utána néhány nappal megint,mert születésnapja lesz és velünk akarná megünnepelni.Meg is kérdeztem tőle,hogy a mostani két-,három hetenkénti sűrűségű találkozásaink után nem lesz e túl hirtelen egy hét alatt kétszer is látni egymást.Csak kibírjuk valahogy - válaszolta és kacsintott egyet.Kis idő múlva visszamentünk a koleszba.Úgy volt,hogy estére már lesz egy harmadik szobatársuk,így felcsillant a remény a megállapodás teljesítésére,de nem volt ott senki,csak az a srác,akit a barátnőjével kettesben hagytunk.Lacinak eszébe sem jutott viszont leszedni a fregolit az ágyról (nem is nagyon tudta volna hova tenni) ,így maradt az együtt alvás alternatívája.Kicsit még kimentünk lefekvés előtt a fürdőszobába ökörködni,csinált rólam egy csomó képet meg a tükörből lefotózta kettőnket együtt.Utána bevetettük magunkat az ágyba,megfogtam a kezét és a következő pillanatban egyszerre bújtunk egymáshoz úgy,hogy a létező legnagyobb felületen érjen össze a testünk.Megkérdeztem tőle halkan,hogy mi lesz,ha ezt a szobatársa meglátja,de egyikőnk sem mozdult/izgatta magát emiatt.Aztán a másik ágyról egyszer csak megszólalt a srác,hogy kapcsoljuk fel a villanyt,mert le akarja lőni a számítógépét majd miután megtettük felvetette,hogy betolhatna egy kis lágy zenét,mert az neki és nekünk kettőnknek is jó lesz..Lacival egymásra néztünk és elkapott a röhögés.Néhány perc múlva mély álomba szenderültünk.Laci ébredt aztán délelőtt fel elsőként,aztán pedig én,a szobatárs pedig,akit megkért rá,hogy ébressze fel ha kevés volna a mobilja hozzá,úgy aludt még,mint akit leütöttek.Mikor már ébredeztem és Laci túl volt nagyjából a reggeli dolgain,mellém ült az ágyra és elkezdte simogatni az arcomat.Nem akarództam felkelni igazából,titkon reméltem,hogy hátha visszajön és megismétli ezt a kellemes ébresztési módot.Szerencsére ez a tipp bejött.. :-) Aztán kis türelmet kért,kivett a hűtőből néhány dolgot és eltünt néhány percre,majd mikor újból nyílt az ajtó egy tálca szendviccsel állított be mosolyogva.Jól megreggeliztünk hát,közben a szobatárs is feltápászkodott és végül elkísértem a munkahelyére,ahol az egyik kapunál egy nagy ölelés keretében váltunk el egymástól.

Mikor tegnap hozzá tartottam;észleltem magamon a szexuális vágy egy enyhe megjelenési módját..Már itt volt az ideje,mert az escortos történetnek lehet már vagy két hónapja.Szerencsére még maximálisan kontroll alatt tartom és néhány pillanatra jelentkezett csak.Tudom,hogy mindössze négy hónap van a kritikus hat hónapig,de bízom a jövőben és a szükséges óvintézkedések is borítékolva vannak már,így vészhelyzet esetén csak az ollót kell lekapnom a szögröl..

Elgondolkodtam azon is,hogy mindaz,amit most megélek mennyire hiányzott az összes kapcsolatomból és hogy mennyire olyan sorrendben halad minden,mint ahogy anno még a keresgélés előtt azt megálmodtam/elképzeltem.Egy szó,mint száz,boldog vagyok.. :-)

Most hétvégén lesz két hete,hogy végre el tudtam érni Lacit.Illetve szemrehányó sms-emet olvasva Ő hívott fel.Egy csomó dologról beszéltünk és azt mondtam neki,hogy rengeteg minden van,amit még elmondanék neki,de nem sikerült a múltkor,mikor eljött hozzánk,plusz az aznap még indukált bennem azóta újabb és újabb gondolatokat,amiket személyesen szeretnék vele megosztani és nem telefonon.Legnagyobb meglepetésemre azt felelte,hogy kedden ráér és még nagyobb meglepetésemre eszébe sem jutott visszamondani a találkozónkat,annak rendje és módja szerint kedden este fél hétkor mosolyogva fordult be a kolesznál a sarkon majd átöleltük és megpusziltuk egymást.Teljes időben nem sikerült kettesben lennünk,mert a szobatársa időről időre odajött,hogy bekapcsolódjon a beszélgetésbe még akkor is,mikor már régen nem a szobában,hanem az épület előtt beszélgettünk.Nem hibáztatom érte,mert nem gondolhatta,hogy ez a két férfi éppen intim dolgokat vitat meg egymással érintettségük okán.. :-) Bocsánatot kértem Lacitól az escortos dolog miatt,ő pedig elismerte,hogy rosszul esett neki az egész.Nem kerteltem tovább megosztottam vele azon gondolatomat,mely szerint az eddig megélt eseményekből arra következtettem,hogy nincs tisztában az irántam érzett érzelmeivel,hozzátéve,hogy nem várok erre most reakciót,mert felesleges.Elmeséltem neki,hogy egy csomó olyan dolog van bennem,amihez kevés vagyok és amiket csak az az ember szabadíthat fel bennem,akivel tökéletesen harmonizálunk egymással.Volt már rá példa,hogy ezt éreztem egyik-másik emberrel kapcsolatban,akik valamilyen úton módon mellém sodródtak az évek során,de aztán valamiért mindig elszakadtak tőlem.Elmondtam Lacinak,hogy Őa legújabb jelöltem.Hogy akár társként lenne jelen az életemben,akár pedig olyan férfiként,akivel lelkileg a legmaximálisabb mértékben összhangban vagyunk és ennek köszönhetően kész lennék egy nővel a családalapítás öröme elé nézni és boldog lenni.Hogyha egy év múlva rendben elvégzi az egyetemet,akkor húzunk ki együtt külföldre,mert a diplomája itt annyit sem ér,mint egy darab vécépapír.Egy a szakmánk,Ő a friss diplomájával én pedig a 15 év szakmai tapasztalatommal gond nélkül el tudnánk helyezkedni és némi nagyobb tőkefelhalmozódás után végre a kettőnk útját járhatnánk boldogan és önállóan.Ő közben bevallotta nekem,hogy amikor kamaszodott,bizony inkább a férfiak érdekelték,mikor kielégítette magát Szuper Erósz volt a kezében.Aztán ez fokozatosan átalakult a travik iránti vonzalommá és most már azok sem érdeklik.Ha ez így van,akkor én neki tulajdonképpen egy kamaszkori álmának a beteljesülése vagyok.Utána el is sütöttem neki,hogy kipróbálnék vele egyszer egy igazi,fullos szeretkezést.. :-)

Aztán éjjel felé felmásztunk a villamosmegállóba és egyikünk erre,másikunk meg az ellenkező irányba utazott tovább.Ő a régi barátnőjéhez ment,akivel anno öt évig voltak együtt.Volt amúgy egy 2-3 perc mielőtt elköszöntünk volna egymástól,amikor azt mondta,hogy inkább eljön velem haza,de aztán győzött a józan esze,én meg örültem magamban annak,hogy bizony-bizony a régi nagy ellenállásból mára majdnem semmi sem lett..

És aztán megérkezett a villamos,mi pedig egy szűnni nehezen akaró ölelésben forrtunk össze..

Elérkezettnek látom az időt arra,hogy arról írjak milyen is az élet egy heteró sráccal miután már hónapok óta rendszeresen találkozunk egymással.

A kezdet kezdetén azt gondoltam (és még most is,nem érdekel,hogy mások szerint ez esetlegesen egy elavult valami),hogy az a normális dolog,hogy két ember,amikor találkoznak és kölcsönös szimpátia alakul ki közöttük,akkor nekilátnak megismerni egymást.Ezt nevezik köznapi nevén járásnak.Aztán jött a kopp,a világ látszólag ezt a dolgot már,mint idejét múlt,avitt dolgot hátrahagyta,különösen ha a leendő kapcsolatban mindkét fél férfi,akik nemükből adódóan tesztoszteron vezérelte vadállatok.Tovafoszlottak hát az andalogva elképzelt hónapok,a beszélgetésekkel átszőtt romantikus séták,a tapasztalataim szerint a járás nemhogy hónapokig még hetekig sem,általában néhány óráig(!) vagy 1-2 napig(!) tart.A volt barátaim közül egyedül Viktor volt az (becsületére legyen mondva,bár később kiderült,hogy az nemigen van neki..),aki két hétig kibírta,hogy ne másszon rám (igaz,akkor már csak azért is engedtem neki,mert a folyamatos és intenzív nyomulása és fűzögetése kezdett az idegeimre menni),a többiek maximum a következő találkozóig bírták.Lacival múlt év februárjában ismerkedtünk meg egymással,novemberig csak msn-en értekeztünk,utána jött az első találkozó majd körülbelül 1,5 hónap múlva a következő és újabb két hónap múlva a harmadik.Közben elfogadta,hogy érdeklődünk egymás iránt és lehetőségünk nyílt arra,hogy bizonyítsuk mindketten egymás felé,hogy komolyan gondoljuk a barátságot és kialakuljon oda-vissza a bizalom.Már vagy 4-5 hónapja pedig kétheti rendszerességgel találkozunk.Szex még nem volt,majd talán lesz valamikor,én nem fogom erőltetni,nekem annál Ő sokkal többet ér,minthogy egy hirtelen kanos pillanatomban esetlegesen tönkretegyem a barátságunkat.Így viszont vele végre átéltem először mindazt,amit mindig is szerettem volna..a találkozóink nagy beszélgetésekből,sétákből,rengeteg röhögésből és ökörködésből állnak.Néha megfogjuk egymás kezét,néha megcsókolom,mint legutóbb a vonatállomáson és néha összeölelkezünk és úgy maradunk percekre..Néha pedig egy ágyba kerülünk és összebújva alszunk egy nagyot.Úgy érzem boldog vagyok vele,az érzelmi szükségleteimet maximálisan kielégíti.Anno,mikor leveleztünk szerelmes lettem belé és ugyanez következett be akkor is,amikor először találkoztunk.Borzalmasan féltem attól,hogy ismét elém sodort az élet egy Brokeback-féle szituációt,aki olvassa a blogomat tudja,hogy már volt az életemben egy ilyen kapcsolat (ami tulajdonképpen még van is,úgy mint a filmben-az élet megy tovább és próbál mindkét fél mással boldogulni,de időről-időre azért felkeresik egymást) és annak tapasztalatai nyomán nem voltam teljesen biztos abban,hogy még egy ilyen felállást ép ésszel túl tudnék élni.Aztán a dolgok jóra fordultak és úgy alakult,hogy Laci heteró létére szívesen van velem,két hét után én is hiányzok neki,kedvel engem,szívesen lóg együtt és alszik velem.Elmondta nekem,hogy kamaszként őt is izgatták a férfiak,de aztán anélkül,hogy kipróbálta volna a travik kezdték el érdekelni,míg végül mára kiveszett belőle mindez és csak a csajok izgatják.Mindenesetre ifjú kora érdeklődése még ott pislákol benne és mikor vele vagyok olyan,mintha olajjal locsolgatnák ezt.Kettőnk közül Ő volt csak eddig,aki bevitt egy övön aluli érintést,konkrétan felmérte a gatyám tartalmát.Lassan haladunk ugyan és teljesen bizonytalan,hogy valaha is megtudom,hogy milyen érzés vele szeretkezni,de van időm,nem sietek sehova.Arra az esetre,ha a szexhiány kezdené elvenni az eszemet bevédem magamat.Az escort pályázat eredményhirdetése július végén várható blogbejegyzés formájában.Ha visszacsatolunk a filmhez Laci sem olyan,mint Ennis,mert kéthetente látni akar,nem érdekli ki néz minket,amikor megfogja a kezemet vagy megölel.Én pedig örülhetek neki,hogy végre egy igazi férfival vagyok együtt,akin az ég világon semmi nőies nincsen,mellette szabad vagyok,mint a madár,nem kapok napi tíz sms-t,hogy "hiányzol nyuszi,puszi" és nincsen minden egyes találkozónkra beütemezve a szex,mert pont nem erre épül a kapcsolatunk.Azért minden egyes alkalommal felé lökök egy célzást,mikor összefutunk,hogy igazán bevinném a takaróm alá egy kicsit másképpen is.Ilyenkor finoman hárít,de néha úgy érzem,hogy azt a falat egy lazább mozdulattal be lehetne omlasztani.Mikor megismerkedtünk volt barátnője,most nincs,de érdekes módon nem voltam rá féltékeny,inkább örültem neki,hogy boldog.Nője lehet akárhány,férfi konkurenciától nem kell félnem a rendhagyó megismerkedésünk miatt és azért sem,mert kijelentette,hogy nem érdeklik a férfiak rajtam kívül.. :-) És az sem elhanyagolható szempont,hogyha úgy döntök,hogy családot alapítok,akkor Ő ott lesz mellettem,mint stabil érzelmi támasz férfiként,hogy ne hiányozzon semmi az életemből.Külföldre menni szerencsét próbálni is együtt tervezünk,a szakmánk egy,így minden esély megvan arra,hogy próbálkozásainkat siker koronázza.Elgondolkoztam rajta,hogy mi lenne akkor,ha találkoznék közben véletlenül olyasvalakivel,akivel mindent elsöprő szerelembe esnénk egymás iránt és szexuálisan is képes lenne nyújtani nekem az abszolút teljességet.Ebben a helyzetben a Lacival való továbbmeneti próbálkozásokat abbahagynám,de ugyanolyan jó barátok maradnánk.Ő pedig mentesülne attól,hogy néha többet akarok.A barátságunk ettől nem roppanna meg,mert Ő jelképezi nekem az állandóságot.Olyan,mint egy testvér..kapcsolatok jöhetnek,mehetnek,de a testvére mindig a testvére marad az embernek.Amúgy sem félek attól,hogy a már csak itt futó (társkereső) hirdetésemre bármikor is olyan válasz jönne,ami fejbekólintana,hisz eddig sem volt másképp..

A következő bejegyzésben megosztom veletek,hogy hogyan lehet hirdetés útján hatékonyan megtalálni azt az embert,aki a legjobban passzol hozzánk..

Találkoztam Csabával néhány napja.Igazi különleges ember ő.A Városliget szélére beszéltük meg a randit,onnan nem messze van egyszerre két vagy három lakása.

Igazából amelyikben lakik abban a haverjával vannak ketten,elvitt a másikba is,amelyik ugyanabban a házban van,az nagyjából üres,egy idős hölgyé és a napokban takarította ki.Az egy kisebb lakás egy nagyobb szobával,amit az épület bérház jellege miatt (iszonyú magas a beltér) galériásítottak.Felmentem oda is körülnézni,volt ott pár szivacs meg takaró rendezetlenül összedobálva,nem kellett sok fantázia hozzá,hogy elképzeljem,hogy mi mindent szoktak ott csinálni.. :-) Először bementünk a közeli étterembe némi innivalóért,amit Csaba el is fogyasztott a hely kinti teraszán.Közben vagy egy órán át a külföldi munkáról beszélgettünk,mert rendszeresen járnak ki Olaszországba,Németországba és Belgiumba.Mit ne mondjak,attól amit mondott egészen felvillanyozódtam.Utána vitt el az első majd az üres lakásba és ott dumáltunk a találkozó végéig.Csaba nem egy rossz "darab".Nagyon különbözünk egymástól,Ő egy elképesztően rámenős,seftelős valaki (míg nála voltam akart nekem eladni számítógépet,laptopot,albérletet,motort,mobiltelefont - ennyi jut eszembe kapásból) és az életvitele is elég érdekes.Találkozásunk előtt már tudtam,hogy két nője van,de ez személyes elbeszélgetésünkkor hatványozódott..meg sem tudtam jegyezni a sok nevet.Neki ez valahol teljesen természetes.Miután az egyikkel beszélt,aki este negyed kilencre érkezett hozzá fekvő helyzetből albérletet nézegetni,finoman utalt arra,hogy van még időnk,ha akarok valamit csinálni.Igen,mondtam - beszélgetni szeretnék és a végén a részletes mobiltelefon ismertetők hatására majdnem elaludtam.Furcsa lett volna gyorsan lepedőt gyűrögetni miután most találkoztunk először,a délutáni meg az esti barátnő közé beszorítva.Kihagytam.Megígérte,hogy a külföldi munkával kapcsolatban tájékoztatni fog.Ennyi volt.

Közben hogy a bejegyzés címére is kitérjek találkoztam Lacival pár nappal előtte és még előtte.Ezekre már nem kell külön kitérnem,szerencsére sűrűbben találkozunk már.Egyik este,amikor itt volt bezsongtam,no de nézzük az idevágó msn-beszélgetést.. :-) :

- Jack üzenete:
érdekes momentum villant a fejembe miután elmentél..
- Laci üzenete:
na mondd

- Jack üzenete:
megfogtam a fenekedet..
sőt
legalább öt percig rajta volt a kezem..
- Laci üzenete:
ne máááá
- Jack üzenete:
:-D
- Laci üzenete:
egymáson feküdtünk álló f*rokkal
.....
hogy min volt rajta a kezed azt én már nem tudom....
de egy fejsimogatásra el is alukáltál......
én így emlékszem
- Jack üzenete:
jah..az tény,hogy egymáson feküdtünk..az hogy az enyém állt e már nem tudom..a Tiédről nem nyilatkozhatom,mert azt nem tudom..
hehe
- Laci üzenete:
:
volt valami....
starker

de csak egy pár percig mert utána bealudtam
- Jack üzenete:
Én úgy gondolom (gondoltam),hogy az elmondásod alapján képtelenség,hogy felizgulj egy férfira..
- Laci üzenete:
höhhhh
ich aucs
auch
én is....
nekem is oly fura volt ...
lehet az elmém kapcsolt ki...és aludtam bééé
- Jack üzenete:
akkor most nálad is rendszerhiba van?
- Laci üzenete:
kék halál amit Te okoztál....
és hova tegyem?
fel a polcra?ű
- Jack üzenete:
nem tudom
mikor találkozunk olyan jól elvagyunk,mint barátok..
de mikor leszáll az éjszaka..
- Laci üzenete:
és beüt a téma.....

a szex vajon miiiiii
- Jack üzenete:
na ha megtörténne utána biztos nem bírnék a szemedbe nézni..
- Laci üzenete:
én meg a Tiédbe...
meg Anyu.....
- Jack üzenete:
magának így is elég nagy teher lehet,hogy rég elfelejtett és kamaszkori vágyódásaira emlékezteti valaki
- Laci üzenete:
ugye..
- Jack üzenete:
aki jelenlétével egy parázsnak sem látszó dolgot locsolgat olajjal
Laci üzenete:
mi????

- Jack üzenete:
hát érted a hasonlatot..
- Laci üzenete:
hhoggggy a viharba ne...már hogy stílusos legyek (
- Jack üzenete:
Azt hiszem,hogy arra az álláspontra helyezkedek,mint az első alkalomkor,amikor találkoztunk
legyen,aminek lennie kell
kár agyalni rajta..
- Laci üzenete:
nekem akkor is mindighhh
3h-val a legjobb barátom leszel akármit csinálsz is...
még sorozatgyilok is lehetel....
- Jack üzenete:
én meg mindig szeretni foglak..

Azt hiszem ehhez a beszélgetéshez nem kell különösebb kommentár,mint ahogy a kitárgyalt eseményekhez sem.Azóta persze találkoztunk már,én pedig azon agyaltam,hogy az escort pályázat végül okafogyottá válik,mert addig ,míg eredmény születne - lefekszünk egymással..Ez volt a "túl szép,hogy igaz legyen" verzió,a valóságban a legutóbbi,pár nappal ezelőtti találkozónkon Laci csakúgy bedobta a témák közé,hogy 1,5 hete lefeküdt egy csajjal,igaz egyikőjük sem elégült ki.Kérdeztem akkor tőle néhány dolgot kicsit eljátszva a sértődöttet.
- Ha egyik fél sem elégült ki mi értelme volt maszatolni egyet?
- Én miért nem férek a keretbe?
- És mit szólnál ahhoz,ha én összejönnék egy másik sráccal egy alkalmi légyott erejéig,mint a múltkor az escorttal?Hát..nem örülnék neki - hangzott a válasz.

Én pedig gondolkozhatom azon,hogy csak szimplán nem volt esetem a Csaba vagy egyszerűen Laci annyira bennem van már,hogy képtelen vagyok másra ránézni..

És az élet megy tovább.. :-)

A minap kaptam egy levelet az egyik erotikus portálról,mely szerint nem voltam már fent fél éve és ilyen formában csak foglalom a helyet,ha nem lépek fel határidőn belül,akkor delete.

Üsse kavics,rég jártam már azon a helyen,ahol Lacit és Kapitányt is megismertem,egy pár perces szétnézés még nem a világ újabb fél év biztonságért.Beléptem hát,felmásztam a videochat-re és a türelmi zóna nevezetű szobába léptem,gondoltam szétnézek az escortok között..Erről jut eszembe,hogy tavaszi escortom kijelölt utódja Bence nemrég szakított a párjával és megcsömörlött az idegen emberek pénzért történő kielégítésétől is,így éppen próbál "normális" munkát találni.Szétnézett üzletekben,szoláriumban is próbálkozott,de az eredmény lehangoló.Írtam is neki,hogy inkább pihenjen,mielőtt munkába állna egy olyan helyen,ahol ki kell esetleg dolgoznia a belét annyiért,ami átlag négy fuvarból összejön (akár egy nap alatt).Ugyanis az jelentős jövedelemcsökkenés,én nem is bírnám bevállalni..Visszatérve a chaten történő mazsolázásra - egyszer csak rátaláltam egy 22 éves biszexuális escortra.Megnéztem az adatlapját majd a képeit és..leesett az állam.Ott vigyorgott ugyanis az egyik ismerősöm.Nem voltam persze teljesen biztos benne,irány az iwiw és aztán a valóság ott engem igazolt rögtön.A srác az iwiwen közölt becenevéből csinált nicket,felrakta a portálra az elsődleges iwiwes profilképét és még egy képet onnan.Azt hiszem ő sem állt sorba,amikor az óvatosságot osztogatták..Próbáltam vele kapcsolatba lépni,de nem reagált,csakúgy,mint a neki írott levélre sem.Igazi magyar mentalitás,szolgáltató vagyok,de nem írok telefonszámot az adatlapra és nem is reagálok a megkeresésre.hja és valóságban 27 éves és nem 22..Ezzel a sráccal amúgy sohasem találkoztam,ő jelölt be egyszer ismerősnek,mert mint kiderült betegesen gyűjtöget mindenhonnan mindenféle embereket,különböző okokból.Több,mint 10.000 ismerőse van fent.Írtam is neki anno,hogy miért jelölt be,amit aztán levélben kimagyarázott.Legközelebb akkor írtam neki,mikor a Subba nevű szennyportál heti iwiw válogatásában közölt leggázabb adatlapok b*zi illetve transzszexuális tulajdonosainál a legrövidebb útra kattintva mindig ő dobódott ki,hogy az,hogy bejelölt ennyi normálistól eltérő nemi orientációjú egyént és helyeket,amit ezek látogatnak az felér egy coming out-tal és azért egy közösségi portálon talán nem ártana ezzel vigyáznia..Válaszlevelében terelni próbált meg hadovált össze-vissza,hogy a társadalom toleranciája így meg úgy..Erre meg kiderül,hogy a megérzéseim jók és nemhogy vaj,hanem egyenesen vajas doboz van a fülei mögött..Mennyire k*b*szottul álszent ez a társadalom!

Szintén a héten történt,hogy találtam végre egy normális adatlapot egy szimpatikus sráccal az egyik nemzetközi keresgélőn,ahová újra regisztráltam.Levél levelet követett és felvettük egymást msn-re.Néhány kötelező kérdés után azt írta,hogy mennie kell edzésre,de előtte beszélnie kellene egy kedves sráccal.Viszont az edzés számára előbbre való,mint a magánélet.Én csak pislogtam magam elé eme dupla fail láttán és mikor már nem tudott gépnél lenni és elköszönt részemről a szia neki örökre szólt..Ismét bebizonyosodott hát,hogy ismerkedni nem érdemes a hivatalosan egyneműek összehozására szakosodott oldalakon,kivéve azokkal,akik a blogom alapján találnak rám és külföldiekkel.

Ha már külföld - régen írtam már brazil barátomról Clecio-ról.Időnként beszélgetünk néhány órát,mindig meg tud lepni a kedvességével és figyelmességével.Igazi csupaszív férfi.Bárcsak ne lakna többezer kilométerre innen.Elképzelhető,hogy jövőre meglátogatom (bár ezt ő még nem tudja :-D ).Gábor alias Kapitány is egyre kevésbé áll ellent interakciós kísérleteimnek.Vele nagyon jókat tudunk dumálni egy csomó olyan dologról,ami mást nemigen érdekel a környezetemben.Jó múltkorában kevésen múlott,hogy nem tudtunk találkozni..az első randi igen extrém körülmények közé,a Fradi-Újpest összecsapásra szerveződött volna az újpesti stadionba.. :-D

Aki nem emlékszik rá annak mondom,hogy ő is heteró és pontosan ugyanúgy ismerkedtem meg vele,mint Lacival,bár vele ellentétben Gábor sokkal keményebb dió.Nem szándékozom már rá kivetni a hálómat Laci miatt sem,de úgy érzem van értelme vele létrehozni egy igazán mély barátságot..

Még egy kis iwiw a végére..létrehoztak anno egy igen népszerű alkalmazást az iwiwen,ami szintén "segít" a társra találásban.Más kérdés,hogy igen érdekesen működik,ugyanis akit a saját neme érdekel azt az ellenkező nemhez sorolja és vegyesen ömleszti a népet,orientáció szerint nem lehet szűrni.Így simán összehozhat a rendszer bárki számára egy-két kellemetlen szituációt..Itt is olyanok jelölgetnek ismerkedés gyanánt,akiknek ki van írva az adatlapjára,hogy kapcsolatban.Legutóbb egy DJ küldött "randizni akarok veled" értesítést,mire írtam neki egy üzenetet,hogy ez most komoly vagy rajongókat toboroz.A válaszát idézem: "ennyi" Ezt újabb levél követte részemről,amire a reakciót most olvastam: "nem rajongókat keresek csak a mostani bulinkat akarom kicsit promózni!Kaptam egy jó tippet miként növelhetem az oldalam látogatását és napi 100ról 1000re növekedett és lett pár rajongó is! lHirdetnék az iwiwen szívesen ha nem napi 500ezer lenne egy banner szal bekaphatják!"
Erre csak annyit reagálnék a döbbeneten és a szánalmon kívül,hogy *******,és ide most helyettesítse be mindenki a legcifrább káromkodását.

Érdekesen zárult a múlt év vége és indult a jelenlegi.Három hétig voltam szabadságon és ezt saját megfontolásból önkéntes száműzetésben töltöttem,pedig a barátaim egy része igazán jó programokat eszelt ki erre az időtartamra és rendszeresen hívtak volna magukkal.

Nem mentem.Úgy véltem itt az ideje bezárkózni egy picit és rendet tenni a fejemben.Múlt év végén a melóhelyemen közölte velem a főnököm,hogy a jelenlegi beosztásomban számít továbbra is a munkámra,viszont a tevékenységi köröm innentől nemcsak a régi területemet fogja érinteni,hanem még további két újat is.Ez első látásra akkora falatnak tűnik,hogy meg sem fordult a fejemben,hogy nem fog a torkomon akadni.Megnyugtatásomra szoktam mondogatni,hogy volt már olyan feladat a világtörténelemben,amihez azt mondtam,hogy kevés vagyok és végül pont az ellenkezője derült ki.. :-)
Kitaláltam hát hogy ebbe a megnövekedett elvárásba,ami megkerülhetetlen (munkahelyből fakadó apropóján) fogok kapaszkodni és a saját elvárásaimat is megnövelem önmagam felé a mostani háromszorosára,hogy idén végre az az ember lehessek,aki mindig is akartam lenni.A változások megállíthatatlanul elkezdődtek és folytatódnak tehát,minden egyes nappal egyre közelebb leszek a kívánt eredményhez.
Aki rendszeresen olvas biztosan emlékszik még a Kapitányra (Gábor),aki anno mint Laci konkurenciája indult nálam.Idén úgy néz ki,hogy végre találkozni fogunk,örülök neki,hogy végre személyesen is megismerhetjük egymást.Ennek előszeleként úgy döntöttem leleplezem magam felé és ismerősnek jelöltem.Másnap vissza is jelölt.Az inkább az ellenkező nemhez vonzódó sorstársaim esetében örvendetes módon nem az az első,hogy "hogy nézel ki,küldj már magadról egy képgalériát,a köldöködbe is be akarok nézni" meg "ha most találkoznánk is késő lenne",normális,civilizált módon lehet velük ismerkedni és a világ mindenféle dolgairól beszélgetni anélkül,hogy szóba kerülne a szex meg hogy milyen volt az előző kapcsolatod,blablabla..

Megkerestem márciusi escortomat is és levelezni kezdtünk egymással.Megköszöntem neki azt a néhány jelentős változást az életemben,amire önállóan évek óta képtelen voltam.

Laci még az ünnepek előtt járt nálunk,sajnos az együtt éjszakázásunk nem sikerült a legjobban,de ahhoz elég volt,hogy másképpen lássak néhány dolgot és ne álmodozzam tovább a realitások helyett..
Aztán jött január első hete,ami megint mindent összezavart.Laci találkozót kért és én éppen azon agyaltam ennek kapcsán,hogy egy éve még fordítva volt,akkor mindig én kerestem (sokszor hiába),hogy látni akarom őt.Arról volt szó,hogy rácsörgök,ha leszálltam a villamosról és ő majd lejön elém a koleszból.Szokás szerint zenét hallgattam a lejátszómon megfeledkezve a világról,amikor leléptem a villamosról és az aluljáró felé indultam volna valaki megfogta a vállam.Laci volt.Mosolygott.Összeölelkeztünk és valami olyan boldogság öntött el,hogy a találkozónk után meg is írtam neki,hogy ugyanazt érzem,mint amikor először megláttam őt..
Aztán eltelt három nap és indultam dolgozni éjjel.Már majdnem az állomásnál jártam,amikor megszólalt egy szám a lejátszóban és lepergett előttem az összes közös élményünk Lacival.Könnybe lábadt szemekkel,elérzékenyülten folytattam tovább az utamat és később nekiálltam kielemezni,hogy miért is jöhetett elő belőlem mindez ilyen hirtelen.Csodák csodájára a három hetenkénti kontakt rendszert megszakítva délután Laci sms-t küldött nekem,hogy szeretne kikísérni meló után a vonathoz.Csak néztem magam elé meredten,hogy milyen érdekes párhuzam jött létre hirtelen.Én rá gondoltam az éjjel,ő meg megkeresett teljesen váratlanul.Újabb három napra rá ismét találkoztunk.Akkor nála töltöttem az éjszakát,mert kedvenc hopmesterünk (gaskópityesz) bejelentette,hogy szolidarít és egy máv feat. bkv sztrájk lehetetlenné tette,hogy dolgozni menjek.Laci a vizsgák miatt a lakótársával végigtanulta az éjszakát míg én aludni próbáltam.Másnap aztán mondtam neki,hogy nem lesz ez így jó,túlságosan hozzászokom majd a mindennapi jelenlétéhez,mert háromhetenkénti találkozásainkból hirtelen egy héten belül lett három..
Beszéltem neki arról,hogy mi ment bennem végbe néhány napja,amikor eszembe jutott.Ennek kapcsán elmesélte,hogy eleinte borzalmasan nehéz volt megbarátkozni azzal,amit irántam érez és amilyen érzelmeket én előhozok belőle,de ma már azt vallja,amit én,hogy természetes,hogy az ember megérinti azt,akihez vonzódik.Én pedig örülök neki,hogy két évi barátkozás és egy évi együtt lógás után már itt tartunk.. :-)

Elég keményen telnek mostanában a napjaim,gondoltam ideje lenne egy kis kikapcsolódást beiktatni.Jó szokásom szerint ez is egy kicsit zsúfoltan sikerült,de legalább elmondhatom,hogy összehoztam magamnak egy kellemes,szép napot.

Ha már lúd,legyen kövér felkiáltással aznap három találkozót sikerült nyélbe ütnöm.Az első Laci volt,akihez kimentem az egyetemre,ahol tanul.Az utóbbi hetek viszontagságai után életmentő volt számomra,hogy találkozzunk.Végre nemcsak msn-en zúdíthattam rá a dolgaimat és kérhettem tőle erőt (az érintés energiájáról már nem is beszélve).Kerestünk egy félreeső zugot (már amennyire egy egyetemi átjáróházban lehet találni ilyet) és beszélgettünk.Amikor nem a szavaké volt a szerep csak fogtam némán a kezét.Később kimentünk egy kicsit sétálni és iszogattunk is,amelynek következtében az oroszok nemzeti itala csöppet a fejembe szállt és előbújt belőlem a vadállat.Aki látott már ilyenkor az tudja,hogy ilyenkor a lányok is erősen képbe kerülnek.Laci ezen jót nevetett majd mielőtt elváltunk volna beugrottunk a mosdóba.Ott magamhoz húztam és megcsókoltam.Azt mondta még így két év távlatából is tudok meglepetést okozni neki.. :-)

Nagyjából egy óra múlva találkoztam Zoli barátommal,aki kicsit késett,de addig megmutattam néhány franciának,hogy merre van az az épület,amit kerestek a fővárosunkban.Zoliról tudni kell,hogy majd tíz évvel fitatalabb nálam és a blogom és közös zenerajongásunk révén ismerkedtünk össze.Az elején kicsit tartott tőlem (az előítéletek ugye),de ma már igen jó barátok vagyunk és amikor tehetjük összehozunk egy közös bulit vagy találkozót valamerre. Jó volt találkozni,igen régen láttam már őt,lett volna egy közös szilveszteri bulink külföldön,de sajnos a szervezés eltolta a dolgot (szívtam is érte a fogam anno renesen).

A harmadik találkozóm rövid ideig tartott csak,mert akivel beszéltem igen rövid ideig ért rá.Egy általam tisztelt személlyel futottam össze egy nyílt fórumon.Már régóta vágytam arra,hogy személyesen is sikerüljön pár szót váltanunk egymással,mert kíváncsi voltam rá,hogy szemtől-szemben milyen ember.Úgy vélem a sejtéseimet igazolta.Ha valaki,akkor ő képes rendet csinálni ebben az országban.Néhányan felrótták nekem ezt az ismerősi körömben,mondván hogyan kerülhet közös nevezőre egy szabadságvágyó,szexuálisan is szélsőliberális gondolkodású ember (én) velük.A válasz a konzervatívizmus,ami mindkettőnkben jelen van és az elkötelezettség a rend iránt.Nem kell elhinni mindent,amit az a média állít,ami eddig a kormánypárthoz dörgölődzött és most hogy előre látható a változás - az ellenzék ülepét nyaldossa.Már 5 éve nem nézek tévét (csak ha olyan helyen vagyok,ahol megy,de ez elenyésző),ennek következtében jobban informálódom és sokkal hitelesebben tudok tájékozódni.Az ő agymosásuk hozzám már nem ér el.Ha az ember félrerakja a szemellenzőjét és mögé mer nézni annak a világnak,amit felépítettek számunkra mások és ránk kényszerítettek,akkor miért ne élne más téren is a saját tájékozódás és döntés szabadságával?

Az utóbbi hónapokban kicsit kevesebbet posztoltam, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt történés. Úgyhogy kéretik kapaszkodni, öveket becsatolni, mert most nagyon belecsapunk a tutiba! :-)

Ennek a történetnek, ami hónapokon keresztül ívelt át most a szereplőit és az előtörténetét ismerjük meg. Van nekünk ugyebár egy Lacink, akivel való jelenlegi állapotom majd szintén kap egy bejegyzést. Aztán ott van Gábor, aki Laci után jött, szintén heteró, de még sohasem találkoztunk, mert kevés az ideje mindig (ami igaz is), persze a kifogásban benne van jó adag hárítás is. És szintén nem feledkezhetünk meg a harmadik személyről, ő az Apokalipszis néven futó bejegyzéssorozatom egyetlen életben maradt túlélője, Tomi. Mindhárom férfiban csupán egyetlen közös vonás van: úgy kerültem kapcsolatba velük, hogy különféle indíttatásból nőként regisztrálva ismertem meg őket egy partnerkereső portálon. Laci volt az első generációs nőszemély "áldozata", amikor Ennis (Zoli) miatt bosszút akartam állni a heterókon (lásd Brokeback sztorim), Gábor a második hullámban került a kerék alá (amikor a tapasztalni vágyás eredményeképpen dobtam be magam a kiéhezett krokodilok közé), Tomi pedig idén, amikor is pusztán csak arra voltam kíváncsi, hogyha egy nő elvárásként biszexualitást jelöl meg a férfiak felé, akkor hirtelen hány heteróból lesz "érdeklődő". A megfelelő konzekvenciákat minden alkalommal levontam és itt is közzé tettem a blogomban, akit érdekel az visszalapozhat. Nos.. meg kell még említenem, hogy Tomival elég döcögősen folytatódott az ismerkedésünk miután lelepleztem magamat, de idővel napi szintű msn-kapcsolatba kerültünk. Találkozni viszont ő sem akart.

Teltek-múltak a hetek, hónapok. Próbáltam Laci mellé (mert őt a barátságunk érzelmi része érdekli csupán, én pedig nem vagyok fából) keríteni valakit amolyan "szexhavernak". Próbálkozásaimat teljes kudarc koronázta; ugyanis a buzik körében új betegség ütötte fel a fejét (egyik blogíró sorstársam írt erről egy jó bejegyzést); a virtuális kapcsolatra való vágyakozás, ami a következőképpen néz ki: az illető kiszemeli a hirdetésedet/tetszik neki az adatlapod és ír neked egy levelet, hogy szeretne megismerni és találkozni veled. Pár levelet váltotok a telefonszámcseréig. Egy nappal a találkozó előtt már a részletek is körvonalazódnak (nagyjából mikor futtok majd össze másnap és merrefelé), ezt követően pedig a delikvens a találkozó napján elérhetetlenné válik. Értitek; nem az van, hogy találkozik veled és nem tetszik a képed, de sunyi kimondani az igazságot; a találkozó létre sem jön, mert a másik fél olyannyira elérhetetlenné válik, mintha soha nem is létezett volna. Ennek aztán vannak különbözőféle "remix" verziói:

- lemondja a találkozót hirtelen adódó programra hivatkozva "majd kereslek" utánaközléssel, aztán nem jelentkezik többet..

- elfelejti a találkozás napját és az aznapi többszörös megkeresésre már csak akkor érkezik reakció, amikor már lehetetlen a találkahelyre odaérni..

- egyszerűen nem reagál semmilyen megkeresésre. Mindezeket bármiféle indok nélkül.

Végül megtaláltam erre a különösen abnormális viselkedésre a magyarázatot, ezek az emberek valójában semmiféle kapcsolatot nem akarnak (sem idejük, sem lehetőségük, sem kedvük nincs hozzá), elvannak annak gondolatával, hogy két hétig fontosak voltak valakinek/hülyítettek valakit. Aztán csere. Ilyen beteg világban élünk.

Miután szoros egymásutánban 5 ilyen gyökeret fogtam ki, gyorsan elegem is lett az egészből. Próbáltam közben/utána escort nyomvonalon valami Gergő-féle férfira akadni, de ott is romlott a helyzet. Vagy úgy néz ki az illető, hogy akkor sem kellene, ha ő fizetne nekem a szexért vagy olyan súlyosan buta, hülye, szellemi nyomorék, hogy az ember elképzeli ahogy a félig nyitott szájából a nyál lecsöppen a földre és a másodperc milliomod része alatt ábrándul ki belőle.

Vissza is térünk hát gyorsan a harmadik nyomvonalra, a három férfihoz. Gábort mindig is kevés sikerrel tudtam/próbáltam találkozásra bírni, pedig átkozottul jó programokat ajánlottam neki. Legutóbb akkor próbáltam csőbe húzni, amikor választások voltak tavasszal, ugyanis kiderült, hogy szavazatszámláló lesz a körzetében. Különböző trükkökkel körbelőttem, hogy merrefelé is lehet akkor majd, de lebuktam jóval a pontos koordináták megszerzése előtt. Így továbbra is ott maradt a fejemben a vágy, hogy valamikor élőben lássam őt. És aztán augusztusban váratlan lehetőség hullott az ölembe, Gábor tálcán rakta elém a fejét. Közölte ugyanis velem, hogy tud kedvezményes áron jóféle ukrán vodkát szerezni. A szemeim azonnal felcsillantak és megkérdeztem tőle, hogy az átadás/átvételhez ugye találkoznunk kell? Már nem volt hova hátrálni, Gábor saját maga által olyan horogra akadt, ami nem eresztette többet. Nosza le is adtam neki a rendelésemet. Még aznap Tomival is értekeztem és neki is megemlítettem ezt a lehetőséget. És láss csodát, őt is érdekelte a biznisz. Mindketten a csónakomban landoltak hát aznap este. Én meg elégedett mosollyal jegyeztem meg magamban felfokozott várakozással az elkövetkező napokra gondolva, hogy "férfiak, egy kis piával meg lehet fogni őket" (hogy erre nem gondoltam előbb!!! :-D ). Aztán úgy alakult, hogy egy ugyanazon hétvégére jöttek ki a találkozók szervezésileg Lacival együtt. Így nyugtáztam magamban végül, hogy mindhárom "női énnel" fogott férfival egyetlen hétvége alatt találkozom majd.

Elsőnek Lacival..

Folytatása következik..

Olyasféle érzés kerített hatalmába mintha megerőszakoltak volna úgy, hogy előtte önként és dalolva beleegyeztem. Sajgott lelkem lüktetett a fájdalomtól.

Még találkozásunk másnapján is magamon éreztem a srác illatát.. Azt kérdeztem magamtól időnként, hogy mire is volt jó ez az egész. Ugyanazok a gondolatok jöttek elő, csak ha lehet még erősebben, mint legutóbb.

Eltelt pár nap, mire Lacival beszélni tudtunk egymással msn-en. Ott tudattam vele a történteket nagy vonalakban. Azt mondta, hogy találkozzunk és hogy meg kell beszéljük személyesen is ezt az egészet. Ennek nyomatékosítására fel is hívott nem sokkal utána. Következő héten összefutottunk. Közben leülepedett bennem az egész történés. Ennek a srácnak pont az nem állt jól, ami Gergőnek nem volt; a profizmus. Ugyanakkor bizonyos dolgokban, amikben pont nem kellett volna nagyon amatőr volt. Azóta is vacilálok rajta, hogyha legközelebb rám jön a hoppáré, akkor őt válasszam e újra vagy hagyjam a fenébe az egészet.. Most már nyilvánvalóvá vált, hogy Gergővel tulajdonképpen ugyanúgy jártam, mint Lacival; mindkettejükkel egy olyan etalont lőttem be magamnak (külső, belső, felém irányuló érzelmek, etc), ami az ő közreműködésük nélkül nem vagy csak valami igen csekély valószínűséggel érhető el. Hát még olyasvalakit találni, aki kettejüket egyesíti egy testben!

Úgy döntöttem, hogy érzéseimnek megfelelően fogom tálalni ezt az egészet Lacinak és elmondom neki, hogy a görcsölésem az escorttal minden bizonnyal annak köszönhető, hogy őt szeretem csak és kizárólag. Aztán ezt a vallomási szándékot az élet felülírta. A viszontlátás öröme akkora volt, hogy minden másról jutott eszünkbe beszélni, de ezt az escort témát csak felületesen érintettük. Sokkal inkább megmaradt az, hogy vagy háromszor smároltunk az éj leple alatt ott, ahol eszünkbe jutott (Margitsziget, Margit-híd, körút) és tettük ezt úgy, hogy mindketten beleadtunk apait-anyait. Másnap teljes döbbenet lett rajtam úrrá, mert Lacitól a passzívitás volt mindig az, ami döntően dominált. Persze az első gondolatom az volt, hogy minek firtatni azt, ami jól esik, inkább örülni kell neki.

De csak nem bírtam megállni, hogy fel ne említsem a dolgot a legutóbbi találkozónkon, hozzátéve, hogy a meglepetésen felül mennyire örültem neki. Erre azt válaszolta, hogy szeret. Aztán ott aludt nálam, összebújva ébredtünk reggel. Míg feküdtünk az ágyamban sokszor megsimogatott, ami addig egyáltalán nem volt szokása.

Az éjjel belenyúltam a gatyájába, amit sohasem mertem, de a kritikus testrésztől egy pillanat alatt megállítottam az ujjaimat milliméterekre. Egyfajta reakció teszt volt ez. Eszébe sem jutott a kezemet elhúzni, rám ordítani vagy megütni érte. Sőt mikor kikísértem az állomásra, teljesen színjózanul azt mondta nekem, hogy "olyan jó volt itt lenni nálad, Jack, a legszívesebben el sem mennék tőled és örökre itt maradnék". Azt hiszem a következő néhány lélegzetvételnyi levegő a torkomon akadt, mire visszanyertem a lélekjelenlétem és azt feleltem neki, hogy a "lehetőség adott, csak élni kell vele.." :)

Ma is találkoztunk és szóba hoztam a szerdai találkozónkon történteket. "No mi van? Már nem fontosak a társadalom által felállított korlátok, így 3év után?" - kérdeztem cinkosan. Az a helyzet - válaszolta, hogy "ami belőlem jön feléd az úgy érzem már teljesen természetes." "Akkor idővel szex is lesz?" -kérdeztem nevetve. "Háát.. Ezt nem garantálhatom." - kontrázott mosolyogva. És nagy egyetértésben tovább ballagtunk a tavaszi napsütésben..

Vége (egyelőre) :)

Az ominózus hosszú hétvége péntekén Lacival találkoztam.

Aki rendszeresen olvassa a blogomat, elég jól ismerheti őt belőle. Persze nem árt egy kis összefoglalás..

Lacit, Gábor és Tomit ugyanazon a partnerkereső oldalon ismertem meg, mindhármukat "nőként". Az első srác közülük Laci volt, aki mindjárt a beszélgetés elején rákérdezett a nememre, én pedig elmondatam neki az igazságot. Több órát röhögtünk utána az msn előtt és hosszú hónapokig csak irogattunk egymásnak. Én már akkor találkoztam volna vele, de ő előbb hárított majd egyszerűen lemondta az előre megszervezett találkozókat. Egészen egy két évvel ezelőtti novemberi napig, mikor is végre személyesen is megismerhettük egymást. Ez a találkozó annyira jól sikerült, hogy elvitt magával a diáktársai bulijára és végül a koleszban nála/vele alhattam az egyszemélyes ágyán, a szobatársai nem kis döbbenetére.. :-) Aztán a találkozásaink egyre sűrűsödtek és én egyre szerelmesebb lettem belé. Hosszú hónapokig szenvedtünk egymással, ő azért mert heteróként nem tudott mit kezdeni a felém irányuló érzéseivel, én pedig azért mert testileg semmi sem történt közöttünk, hiába próbálkoztam különböző módokon. Volt amikor alsógatyában feküdtünk egymáson vagy éppen megsimogatta az alsómon keresztül azt a részt, amit felhúzott, de ennyi.. Az elmúlt két év alatt hát a mi kapcsolatunk egy szexuális testiséget nélkülöző, tökéletes barátság lett, érzelmileg tökéletes társakká váltunk. Ő továbbra is lányokkal kavar, néha ezzel nem kis fájdalmat okozva nekem. De megtanultam alkalmazkodni a helyzethez és elfogadni így Lacit meglehetősen komoly kompromisszumokat kötve ezzel, mert szeretem őt. Legutóbb is, amikor nála jártam megöleltük egymást és így maradtunk hosszú percekre. Közben elnézést kértem tőle viccesen azért, hogy kifúrom az oldalát, mert felizgatott.. :-) A legtöbb esetben, ha elmegyünk egymáshoz, akkor összebújva együtt szoktunk aludni.

Azon a pénteken is úgy volt, hogy nála alszom, de a tesója elszúrta ezt a lehetőséget. Haza kellett mennie még aznap ugyanis, mert a testvére annyira sietett le hozzájuk vidékre, hogy a közös albérletükben hagyta a másnap reggeli esküvői jelenésének pár fontos kellékét. Néhány válogatott káromkodás szaladt ki a számon, amikor ezt megtudtam. Így hát megint be kellett ékelődnöm az egyetem és a hazaút közé Lacinál aznap.

Megbeszéltük, hogy a buszállomáshoz legközelebbi vonatállomásnál találkozunk. Laci nagyon készült, több üveg bor volt nála, 2-3 péksütemény, később vettünk sört is. A Sportaréna és a Stadion találkozási pontjával szemben ültünk le egy padra, nem messze a trolimegállótól. Ott a másodlagos járda kissé sétányszerű, van pár pad, mellettük fák,bokrok, előtte pedig fű és az autóút. Szokás szerint ki nem fogyott a szó belőlünk. Mikor a közelben vásárolt néhány sörön is túljutottunk és azt a buszt is elengedte már, amelyikkel menni tervezett, átültünk egy másik padra a jelzőlámpa mellé. Egyszer csak megkérdezte, hogy mit szeretnék születésnapomra (akkor volt pár napja). Én pedig azt találtam neki válaszolni, hogy "csókolj meg". Laci nem volt szívbajos, életében először úgy lekapott, hogy csak pislogtam. Nem a szokásos passzív maszatolás volt, hogy én megcsókoltam, ő meg nem húzta el a száját, rendesen smároltunk, ahogy kell, pajkosan játszadoztak egymással a nyelvek.. :-) Közben persze fogtuk egymás kezét vagy a másik combján pihent a hozzá közelebbi kéz, mikor egy fiatal srácokkal teli kocsi állt meg a piros lámpánál. Az egyikük kiszólt, hogy "Hé! Ádám és Éva volt előbb, nem Ádám és Ádám!". Majd a lámpa zöldre váltott és elrobogtak. Laci felhúzta magát ezen a kis közjátékon, én pedig teli torokból nevettem rajta. Majd kisvártatva kikísértem a buszhoz és útjára engedtem. Alig indultak el máris felhívott, hogy mennyire jó volt együtt lenni majd később küldött sms-t is, hogy "finomak voltak a csókok". Engem közben maga alá gyűrt az elfogyasztott alkoholmennyiség és míg kiértem a vonathoz felhívtam Vikit, hogy elmeséljem neki az eseményeket. Aztán felszálltam a vonatra és elindultam hazafelé. Közben zenét hallgattam, a Morcheeba Spring című számánál eltörött a mécses és elkezdett folyni a könnyem az átélt érzelmek hatására. Szép lassan velem együtt sírt az ég is, az esőcseppek az arcomon összefolytak az esővízzel..

Másnap Gábor volt soron.

Folytatása következik..

Mint mikor a lovag életének célja a Szent Grál megtalálása, és természetes kísérőjelenségként számol az idő múlásával eme küldetés egyre inkább lehetetlenné válásával.

Aztán egyszer csak ott terem a kezében a kehely, nem is egy rögtön, hanem mindjárt három is. Mivel már eljutott oda, hogy örökké keresgélni fog, az eredménnyel hirtelenjében nem tud mit kezdeni..

Életemben nem gondoltam volna, hogy eme három úriemberrel ilyetén módon hoz össze a sors. Sokat tűnődtem ezen az egészen. Egyértelművé vált számomra, hogy lelkiekben hozzájuk állok a legközelebb. Sosem érzem magam feszélyezettnek és erőltetettnek a beszélgetést velük. Közelmúltban lehetőségem nyílt összehasonlítani őket egy normálisabb (!) meleg sráccal. Nos, az ő esetükben a "mit szeretsz a szexben, milyen szerepet képviselsz, mekkora, ki buzi a környezetedben, ki tudja, ki nem, szerinted melyik ismert ember buzi, melyik buzibárban voltál már és hogy tetszett, kivel kefélnél az ismert emberek közül" kérdéskörökről szó sem esett, nem úgy, mint a meleg srác esetében..

Mindhárman a szívemhez nőttek; Laci teljesen egyértelmű módon, Gábor mint tökéletes külsejű politológus polgártársam és Tomi, akivel élmény együtt "létezni".

A közelmúltban odáig jutottunk, hogy közös albérletbe költözünk Lacival, méghozzá Gábor frissen felújított lakásába.. :-D Kisvártatva Tomi is felvetette, hogy szívesen összebútorozna velem. Na puff! Legutóbb, mikor Tomival beszéltem, elhívott moziba. Igaz, hogy most éppen külföldön van, de nemsokára hazajön és akkor sor kerülhet majd erre is. Írtam is neki nyomban, hogy csak akkor, ha nem fogdossa a film közben a térdem.. :-) Magához is kihívott, azért barátságosan hozzátéve, hogy meccset és edzést sem miattam, sem más miatt nem fog kihagyni.. :-D

Lacinak mondtam még nemrég, hogy már csak egy vágyam van a témában, összehozni mindhármukat egy találkozó keretében. Persze erre vajmi kevés esély van, de a tények ismeretében sosem lehet tudni.. :-)

A következő bejegyzéssel ez a sorozat be is fejeződne egy kiadós csattanóval, de a hozzá kapcsolódó esemény bekövetkezésére még várni kell. Így egy említett mellékszál nyomán indulunk tovább. Egyelőre..

Évzárás.

A fene sem gondolta volna, hogy ebben az évben ennyi minden elképzelésem/vágyam valóra válik.

Úgy kell összekapnom magam, hogy jövőre is legyenek tervek, célok.. :)

Az idei év egyértelműen a kiteljesedés jegyében zajlott, végre egységes, kerek egésszé állt össze bennem mindaz, amit évek hosszú során tapasztaltam mióta elkezdtem kételkedni abban, hogy a társadalom által felállított meghatározások/elképzelések a világ dolgairól helyesek. Ehhez segített hozzá a tavasz, amikor is véglegesen bebizonyosodott feltevéseim helyessége, szemernyi kétséget sem hagyva bennem. Korlátaimat ismét túlléptem, Lacival érzelmi kapcsolatom még szorosabbá fonódott és végre találkozhattam Gáborral meg Tamással is, akik szintén a mindennapjaim részévé váltak. Az év fontos része volt a nagygenerálozás (elején, közepén és végén is), véletlenül sem akartam abba a hibába esni, amibe általában 30 éves kora után kerül az ember; kemény alakformálásba kezdtem, melynek eredményeképpen jó 15 kiló mínusz távozott rólam alig egy hónap alatt és jobb formába kerültem, mint évek óta voltam. Felkerestem mély levegőt véve a fogorvost is, közel 1 hónapnyi kezelés után ma már nosztalgiával gondolok erre az időszakra is.. :)

Volt egy álmom évek óta, ami gyermekkori kedves emlékeimhez kötődött és sosem értettem miért bukkan fel újra és újra az életemben; ebben az évben pedig nyáron a derült égből csakúgy fogta magát és hipp-hopp valóra vált. Kishíján sírtam az örömtől. Ez az élmény azóta folyamatos és nincs jele, hogy akár a távoli jövőben elmúlna bármikor. Ismét nőtt azoknak az embereknek a száma, akik előtt nem kell titkolóznom és akiket a barátaimnak mondhatok. Ősztől egy fatális véletlennek köszönhetően rengeteg új ismerősöm lett, párral találkoztam is egy buli keretében (jövőre lesz ebből poszt). Sokszor eltűnődöm, hogy hova jutott ez a kisember, aki anno egy volt a sok közül. Mikor olvasgatom azt a könyvet, ami fanatikus rajongói kiadásban készül csak el - így összesen 20 darab van belőle az országban, abban a pólóban, amit magamnak terveztem (mert manapság már képtelenség olyat venni, ami nem silány minőség vagy nem úgy néz ki benne az ember, mint egy gusztustalan metroszexuális buzi) és közben hallgatom a rengeteg friss zenét, amit havonta rengeteg munkával válogatok össze magamnak. Amikor azt látom, hogy ma is, zsinórban most már a másik két legutóbbival együtt a Youtube-os zenei profilomra hivatásos előadók iratkoznak fel elkezdvén kitaposni azt az utat, amit egyszer majd járni szeretnék a távoli jövőben, igen zenészként.

Ami a szűkebb családi kört illeti, édesanyám néhány hónap kitérő után belátta, hogy nekem volt igazam és visszatért a családi fészekbe, testvérem pedig végre lapátra tette azt a férfinak nem nevezhető élősködőt, akit el- és kitartott a gyermekei mellett. Így a gyerkőcöknek megint én lettem átmenetileg az apakép.. :)

Munkámban sajnos sok negatív dolog ért, kezdve azzal hogy olyan feladattal bíztak meg amelyet nyilvánvalóan lehetetlennek láttam végigcsinálni, végül mégis sikerült, így azzal legalább elégedett lehetek, hogy még mindig alábecsülöm a teljesítőképességem határait.. :)

Aki olvassa a blogomat az tudja, hogy mégis van egy nagy űr, ami bennem tátong, ez pedig egy olyan fiatalemberé/férfié, aki a testem mellett egy kicsit a lelkemet is gondozná haverként kölcsönösen. Az egyedüllét nem egy rossz dolog, ha körülveszi az embert a családja, barátai, haverjai, cimborái és mindig van valaki, akivel lehet egy jót dumálni, hülyéskedni, együtt lógni. Elkeseredni semmi ok, mikor a tükörbe nézek mindig azt mondom magamnak, hogy ugyan már hol találnál egy ilyen élet- és világszemlélettel rendelkező, lökött fazont, mint te. Ezen aztán jót nevetek és megnyugszom.

Boldog új évet kívánok mindenkinek új tervekkel, témákkal és bejegyzésekkel jövőre is!

Jack

Mert ha nem így lenne,abbahagyná a weboldala reklámozását és partiba vágna egy odvas fát inkább..