Úgy érzem, hogy az emberek folyamatos félelemben, szégyenben élnek.

Tehetetlen düh marja a lelküket. És számos gáttal (skatulyák, konvenciók, téveszmék, környezeti hatások) vannak körbevéve.

Szégyelljük a vágyainkat. Önvádat zúdítunk a fejünkre a gondolataink, kívánásaink miatt. És önkorlátok közzé szorítjuk magunkat, mert nem tartjuk erkölcsösnek, társadalmilag elfogadottnak, sőt betegesnek hisszük a természetes igényeinket vagy magunkkal hozott igényeinket. Inkább választjuk a környezetünk által mutatott és kitaposott ösvényt, melyet ők is elődjeiktől kaptak, mint magunknak taposnánk utat.

Csak egy kis példa:

Attila jól érzi magát Jánossal. Attilának jól esnek János szavai, becézései. Attila szinte elolvad amikor János néhány pillanatra a tenyerébe veszi a kezét és a másik kezével megsimítja az ujjait.

János szerelmet vall Attilának.

Attila nem küldi el a francba, de arra hivatkozik, hogy hetero és ezt követően barátságot ajánl fel. És továbbra is élvezi János szavait, leveleit, kedvességét és a kezét is engedi megsimogatni.

Szülői, egyházi iskolai környezete az életében példaként a nőkkel való szerelmet, házasságot és családalapítást vetítette kitaposott ösvényként.

Nem az első eset volt melyet láttam! És sajnos van olyan fiatal ember, aki mai napig ne tudott magával és a világgal egyességre jutni.

Itt is igaz, hogy káros lehet a skatulya! Hiszen azt tanítjuk a mai napig, hogy vannak a heteroszexuálisok, a biszexuálisok és a homoszexuálisok. Miközben egyre több olyan ember van, akik a skatulyák miatt nem értik, hogy mi történik velük. „Hiszen én.... vagyok! Akkor most ez mi?” Attila sem érti!

Persze amit leírtam nem csak a szerelem területére vonatkoznak, hanem az élet egészére.

Ne legyél idősebb xx-nél és ne is írj, mert van már apukám.

Ezt mostanában sokat hallom, olvasom a fiatal homoszexuálisoktól.

Látszólag egy kifinomult megfogalmazása annak, hogy az illető ki szeretné nyilvánítani, hogy nem szeretne a saját koránál jelentősen idősebb emberrel ismerkedni.

Mégis mi a hézag ezzel?

A baj az, ha egy meleg fiúnak van egy idősebb, tapasztaltabb barátja (nincs köztük szex és szerelem, csak barátság)?
A fenti kijelentés ezt a barátságot kizárja! Ha mégis lesz idősebb barátja, akkor meg komolytalan volt a kijelentés.

És baj, ha egyszer a barátság megváltozik és több lesz? Baj lesz, ha esetleg egyszer megkóstoljátok egymást, kitör a világégés?

Értem én, hogy van akinek nem tetszik valaki vagy valami. De ezzel mindőnk így van. De attól nem kell elküldeni a másik embert a pokolba, mert nem a fehér ló jött a herceg hátán!

Van egy fiú barátom. Még fél éve sincs, hogy heteronak vallotta magát és aztán 3 nap beszélgetést követően megmutattam neki ezt az oldalt (Randit) és mára olyan fiú szerelme van, akivel együtt szeretne élni.
Jó reggelt mindenkinek, le kéne jönni az elefántcsont toronyból!

A nagyobb baj:
A fenti megfogalmazás nem más mint burkolt, szép papírba csomagolt „menj a francba, ha öreg vagy!"
És itt az öregség nagyon relatív fogalom, mert én is 43 évesen megkaptam már, hogy „nagyapóval nem állok szóba, menj a föld alá!" És mindezt egy 28 évestől.
Számomra kicsit olyan ez, mint a buzikhoz való hozzáállása az embereknek: „Nem érdekel, hogy meleg, csak az én fiamat (vagy családomat) hagyja békén!" vagy „Én nem ítélem el a melegeket, ha a négy fal között csinálják, akkor joguk van hozzá. De ne kérkedjenek vele, ne mutassák ki az utcán vagy közösségben, hogy szeretik egymást, mert az már ízléstelen!"
Mint, ha nem volnánk a közösség, az emberiség teljes értékű tagjai!
Mint, ha hat idősebbek (nem a kor számít, hanem a korkülönbség) nem volnának a meleg társadalom tagjai!

„Semmi bajom, ha egy öreg megnéz, de hagyjon békén, ne is szóljon vagy írjon nekem, fúj de undorító!"
Igen meg van mindenkinek az ideálja, a szexuálisan vonzó fiúról, pasiról a képe (fejében) és ez nagyon jó. De miért is utasítjuk el, ha a fejünkben lévő kép és aki megszólít minket nem egyezik? Miért is utasítjuk el, ha a kora nem egyezik az általunk érzelmileg elhatározottól?
Miért nem adjuk meg a lehetőséget annak, hogy ne az előítéletek döntsenek, hanem úgy dönthessünk, hogy megismerjük a másik embert (embereket)?

És még egy kis szösszenet:
Marha nagy tahóságnak tartom, hogy életkor vagy más emberi, fizikai tulajdonságok miatt eleve eltiltja valaki a másik embert a levélírástól vagy ha mégis ír a nem kívánt rétegből valaki, akkor el van hajtva, mint a nem kívánt magzat!
És ha az illető bármilyen értelmes és szép mondatokat ír magáról a profiljába, sajna a fenti vagy hasonló kijelentés pont az ellenkezőjére fordítja.

Megjegyzés:
14 életév a beleegyezési korhatár.
A pedofília fogalma ugyan létezik, de hazánkban nem ezt büntetik.
És az se nem jogilag, se nem erkölcsileg és semmilyen módon nem elítélendő, ha valaki egy nálánál fiatalabb fiút szeret.
És miért genyózunk egymással? És így szeretnénk, hogy a társadalom elfogadjon minket? Miközben egymást is utáljuk, mert  nem olyan, mint...., mert különbözönk egymástól!
Ha többet szeretne erről tudni valaki, akkor legyen szíves elolvasni a jogszabályokat és a cikkeket a kutatas.gay.hu oldalon.

 Hülye, bunkó, buzi, köcsög!

Ha manapság meg akarják egymást az emberek sérteni, akkor le ratyitzzák egymást!

Úgy látom, hogy a melegek körében egy új kifejezés lett használatos, a pedofil.

Ha az ürge nem tetszik, akkor „pedofil"!

Valóban csak szitkozódás, egymás megsértése volna?

Sajnos azt hiszem, hogy nem csak, hanem sok más is van mögötte.

Itt a Randiban a fiatalabbak pedofilezik le az idősebbeket, ez nem csak sértésnek szánt szófordulat.

Sajnos ez  a társadalmi széthúzást jelenti, a melegek kürében!

• Széthúznak a szerepjátékokat kedvelők, a nőiesen viselkedőktől.
• Széthúznak a férfias jelenségek, a nyurgáktól.
• Széthúznak a fiatalok, az idősebbektől.
• És sorolhatnám még.

Teljesen tükrözzük a társadalom, az emberek egymáshoz való viszonyát.

Ezzel az a baj, hogy így soha sem fogunk közösségként, bármilyen jogunkat kiharcolni.

És az is baj, hogy marjuk egymást.

Nézzük a fiatalok oldaláról:

Megszólítja, levelet ír neki egy férfi, aki jelentősen idősebb, akár az apja is lehetne.

A srác személyisége, még nincs teljesen kifejlődve, talán a homoszexualitása is zavarja még.

Tele van nemi vágyakkal és kételyekkel. Szeretne szeretni és azt is, hogy szeressék, de össze keveri a szexet a szerelemmel és a szeretettel.

-Nem tudja, hogy a szeretet, a szerelem nem életkori egyezőségen alapszik, hanem két ember feltétel nélküli szeretetén.-

És ekkor jön az az ismerkedő levél. Hát bizony zavarba ejtő lehet, vagy riasztó is, félelmet is kelthet. És az biztos, hogy nem fogja csak úgy simán elfogadni, hogy egy apu korabeli férfi szeretne ismerkedni vele (ami még nem egyenlő a szeretkezéssel vagy a szerelemmel, csak haverkodás).

Nézzük az idősebb férfi oldaláról:

-Miért a fiatal?

Sokan azt mondják, hogy kapuzárás vagy mi a szösz.

Létezik ilyen, de nem mindenki ebbe a kategóriába tartozik. Csak, ha magamat nézem, akkor én 16 éves korom óta a 14-22 (bizonyos esetben 25) korosztályt kedvelem és ez az évek során nem változott. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudok idősebbeket szeretni, csak ez a korosztály a favorit.

-Később talán arról is írok, hogy miért vannak akik a fiatalabbakat és miét vannak akik az idősebbeket kedvelik.-

Akár magamról is írhatom, hogy meglátok egy fiút, sőt beszélgetek is vele. És kinézetre elbűvölő. És amit mond az csodálatos, mert fiatalon is olyan bölcs és olyan komoly, de mégis benne van a fiatal csikó és annak csodaszép, művészi formája.

Fiatal és mégis szerteágazó témákban lehet vele beszélgetni.

És akkor feltör bennem a vágy, hogy megfogjam a kezét, átöleljem. Szeretném a mindennapokban segíteni, tanítani. Együtt sétálni vele, kirándulni vagy felfedezni dolgokat. És sok minden mást...

És idáig a szexről nem beszéltünk, mert eddig csak a szeretetről, szerelemről, barátságról volt szó, egy érzés és érzelem keretei között.

-Igen a szex is fontos és az is része a kapcsolatnak és része is lesz.-

Amikor egy férfi meglátja és olvassa egy fiú bemutatkozását, akkor ezeket vagy hasonlókat gondolhat végig és hasonló kapcsolat reményében ír levelet.

-Tudom vannak szexmániások is, de nem mindenki és nem a többség.-

És nézzük a pedozást:

• Amikor egy ifjonc pedofilnak nevezi az idősebb embert, akkor bizony jó pár dolgot nem vesz figyelembe.
• Ha egy férfi pedo, mert egy fiút megszólít a Randin, akkor a fiú 14-18 évesen nem lehetne itt!
• 14 év a beleegyezési korhatár és ebben az is benne van, hogy egy 14 és egy 40 éves ember szerethesse egymást és egymásai lehessenek.
• A pedo 12 életév alatti gyerekeket szeret és zaklat szexuálisan.
• Jogodban áll, emberi méltóságát senkinek sem megsértve, bárkinek is elmondni, hogy Te nem Őt választanád vagy nem kívánsz beszélgetni vele, pl. mert nagynak tartod a kettőtök közötti életkor különbséget. És ennyi, semmi sértegetés!
• Ha mégis elküldöd a francba az idősebb embert vagy bár kit valamilyen tulajdonságáért, akkor nem Ő követett el bármit is ellened, hanem Te sértetted meg az illetőt.

Tudom vannak erőszakos pasik! De csak ezért, nem kéne mindenkit elküldeni a francba, ha nem veled egyidős.

Megjegyzés:

Sajnos ezt le kellett írnom és azért sajnos, mert szerettem volna helyette itt a Randin írni néhány értelmes embernek és szerettem volna azokban a fórumokban írni, melyekben nem cikizik egymást az emberek.

Kannibálok vagyunk!

A homoszexualitás nemrégiben még a pszichés betegségek közé volt sorolva, sőt egy a 60-as években kiadott lexikon össze is mosta a pediátriával („A homoszexuálisok nagy részéből lesznek a pedofilok."). Sok szexuális, erotikus cselekedet (aberráltságról nem beszélek, mert az más és nem ide tartozó dolog) fétisnek, perverziónak, betegségnek volt nyilvánítva és láss csodát mára már "természetes" cselekvés.
-Itt nem csak a homoszexualitásról van szó, hanem mindenről amiről a „társadalom" (sok ember és nem az egész világ) rossz véleménnyel van.-

Csak néhány oldalát emelném ki a dolgoknak (a teljesség igénye nélkül):

Az ember állati eredetű,

így az év-tízezredes ösztönök kis része megtalálható még bennünk.
Így az erotikus, szexuális ösztönök egy része a régmúltból maradt ránk. Csak nem értjük.
Megfigyeltek olyan emberi ösztönöket, melyek megfigyelhetők a majmoknál, némelyikük a kutyáknál és más jószágoknál. Ennek alapján kezdtek el kutatni és az eredmény meglepő volt, mert sok ösztönös dolgot örököltünk az állatoktól. Ha az evolúció igaz, akkor nincs min csodálkozni, hiszen egymásra rakott téglákból épültünk és bennünk van az alap is.

Nem most jöttek elő a perverziónak nevezett szexuális, erotikus, életmódi igények,

hanem elfelejtettünk sok mindent, mert elnyomtuk.
Menjünk csak vissza a Görög kultúrához és szokásokhoz és sok olyan erotikus eseményt tapasztalhatunk, amelyeket ma megítélünk és elítélünk, fújnak tekintünk, vagy kiátkozzunk.
Elismerem az egyházak (most minden történelminek nevezettre gondolok) jelentőségét, az ott dolgozó emberek hasznosságát (oktatás, orvoslás, lélektani kutatások, kultúra segítése és archiválása, jóléti intézmények fenntartása), de ne feledjük, hogy mára reformálni kellene (nem szójáték, mert a Református egyházra is vonatkozik) az egyházak gondolkodását.
Gondoljunk bele: Az egyházak a mindenkori hatalmat segítették, néha át is vették.
A magán és közéletben tanításokkal segítette a társadalom, a közösség, a családok együttélését, együtt maradását. És ez nem volt más, mint túlélés szolgálta!
Amikor megtiltja a feleség megcsalását és a másik ember feleségének elcsábítását, akkor nem mást tesz, mint a családot és a közösséget tarja össze.
Miért?
Ha a férjet agyonütik, ha nemi betegségben feldobja a talpát vagy csak otthagyja egy másik nőért a családját, akkor a család a szó szoros értelemben éhhalálra volt ítélve és ha ez a jelenség tömeges, az már egy egész nép fennmaradását veszélyezteti.
Az Ótestamentum illetve az előtte keletkezett "dokumentumok" (szájbeszéd, kőtábla, tudom is én mi) nem más, mint az emberi élet és viselkedés helyesnek vélt normáinak leírásai, tanítása. A mai biblia egy fordítás és egy bizonyos kor helyzetéhez készített tankönyv. Az akkori élethez igazítva és az akkori tanítási szokásoknak felel meg. Így nem csoda, hogy manapság (már pár száz éve) erősen magyarázni kell az ott leírt jelképeket. De akár miként is forgatom a bibliát, akkor is benne van az Isten, mint teremtő és benne van az evolúció, mint természeti folyamat.
Na de eltértem a tárgytól!
A mai erkölcsi igényeink, toleranciánk és intoleranciánk (És ez már baj, mert tolerálnunk kell természetes dolgokat és ez kicsit fura és ellentmondásos.) az egyházak tanításaira épültek, így nem csoda, hogy szexuális és erotikus és együtt élési kérdésekben a társadalom (nagyon széles skálán mozogva) előítélettel él az "átlagostól " eltérő viselkedési formák megítélésében, hiszen az egyházi tanítások szűkre szabják a kereteket.
Ki merem mondani, hogy az ateista emberek is az egyházi erkölcsi és együttélési normákat tartják helyesnek, azokat tartják be.

Harmadik gondolat!
Egy közismert pszichológus gondolatait osztom (szabadon idézve olvasmányaimból és előadásaiból), miszerint az emberek akik valamit mélyen titkolva szerettek volna megtenni, de nem tették félelemből (társadalom, szomszédok, család rosszallása miatt), azok az emberek vádlóan, elítélően lépnek fel hasonló kérdésekben. Vagyis a szexuális igények (más emberi igényekről is szó lehet) elnyomása előítéletet, erőszakot szül azon emberekkel szemben, akik fel merik vállalni vágyaikat és annak megfelelően élnek.

Tehát vannak az ösztöneink, melyeket ráültetünk a mai helyzetre, tárgyakra.
És vannak az egyházak (nem a vallásra gondolok) és a régi tanításaik és vannak az irigy emberek, akik nem merik vállalni magukat és igényeiket, a régies beidéződésék és tanítások hatására.

És egy negyedik dolog:
Kannibalizmus!
Ha a fácán csibék közé egy teljesen egészében egészséges fácáncsibét helyezünk el, csak a tolla más színű (pl. kiszőkítjük, amikor megfigyelték, akkor a szegény csibe albínó volt), akkor a többi csibe neki esik és ha nem mentjük ki, akkor halálra csipkedik. Ez nagyon hasonlít a megkövezésre!
Ma már nem kövezzük meg egymást, de ez az ösztön bennünk van és tulajdonképen a szóbeli bántás, a tüntetés valakik ellen vagy a kiabálás nem más, mint a kannibalizmus ösztöne.
Mi is ez?
Hát az állatok úgy védik magukat, hogy ami nem úgy néz ki, mint a tömeg, az idegen és ha idegen, akkor veszélyes és ha veszélye, akkor meg kell ölni, mert így biztosíthatják a biztonságunkat.
Tetszik vagy sem, de kannibálok vagyunk!

Nem a vallás és a vallásos emberek ellen szólok, hanem  a társadalmat képviselő csolortok, intézmények viselkedése ellen.

A fenti írás az én véleményem és a tévedés jogát fenntartom.

Egyébként is, az éremnek 3 oldala van és az igazságnak sok ezer arca létezik!