Rendes srác volt. Jóképű, fiatal, értelmes. Írtam neki, válaszolt, MSN-en ismerkedtünk tovább. Kiderült, hogy szeretne franciául tanulni, én meg éppen tudok is. Szóval meg is taníthatnám. Jó kezdet. Aztán rájöttünk, hogy a zenei ízlésünk is hasonló, különösen ami a musicaleket illeti. Szuper. Szóba került a szex is, meg a korábbi kapcsolatok - ez így van rendjén. Két nap alatt eljutottunk odáig, hogy találkoznunk kéne. Kitűztük az időpontot. Erősen készültünk rá, hogy ki milyen ruhában lesz, miről beszélgetünk, hová megyünk, hogyan szeretkezünk. Remek. Eljött a nagy nap: délelőtt kapok egy sms-t, hogy másnap valami dolgozat lesz, arra kell tanulni, azaz randi törölve. Hát jó, előfordul - gondoltam. Este MSN-en nem győzött bocsánatot kérni, hogy ugye nem haragszom, meg így drágám, meg úgy kicsim, meg amúgy szerelmem. Kitűztük a második időpontot, ami holtbiztos hogy jó. A várva várt nappal együtt megérkezett a nem várt sms is: lebetegedett. Este úgyanúgy: ne haragudj, drágám, sajnálom, kicsim. Harmadik randi fixálva, most már tényleg nem jöhet közbe semmi. Hát jött. Egy testnevelés órai baleset formájában. Persze nem is haragudhatok. Amikor a negyedik lehetőséget kértem tőle a találkozásra, azt válaszolta, hogy rájött, most nem hiányzik neki egy komoly kapcsolat (hiszen nemrég szakított az előző barátjával). Gondolkodási időt kért. Hát adtam neki. Nem sokkal később a profilján a következő mondatot olvastam: "Már nem keresek senkit, megtaláltam a párom!" Aki ezek szerint nem én vagyok. Aztán törölte is magát a rendszerből (vagy csak hibernált, ki tudja).

Nem értem, mi okozta ezt a hirtelen fordulatot. Ha talált egy jobb pasit, miért nem mondta meg? És miért mondta le mindig a találkozókat, mikor éppen ő volt, aki kezdeményezte? Valódiak voltak a lemondások okai? Soha nem fogom megtudni. Kár érte. Sajnálom, hogy azelőtt mondott le rólam, mielőtt megismert volna.

Tanulság: a személyes találkozó pótolhatatlan. Az e-mail, az üzenetváltás, a chat, az MSN csak arra jó, hogy alapvető kérdéseket tisztázz, meg arra, hogy kitűzd a randi időpontját. A legteljesebb benyomást csak személyes találkozón szerezheted meg.

Nemrég történt. Délután beléptem a randira, böngésztem a profilokat lehetséges barátok után kutatva. Egyszer csak megjelenik a chatablak. Ismerkedésre invitál egy srác. Megnézem az adatlapját: aznap regisztrált, de nem volt róla kép. Hát jó. Beszélgetünk, ismerkedünk, áttérünk MSN-re. Azt mondja, nagyon bejövök neki. No, kezdődnek a bonyodalmak. Felveti a találkozást - részemről nincs akadálya. Felveti a szexet - az előző történetemből okulva éreztem, hogy ez már nem lesz egy komoly kapcsolat. Kísérletező kedvemben voltam, beleegyeztem. Hiába kértem, küldjön egy képet magáról, mindig hárított valahogy. Abban maradtunk, hogy másnap egyeztetjük a találka időpontját.

Másnap, amikor rákérdeztem, hogy mikor találkozunk, azt mondta, gondolkodik rajta. Miért? - kérdeztem, hiszen tegnap még nagyon szimpatikus voltam neki. A válasz: neki szerelemre van szüksége, meg érzésekre. Nekem is - feleltem. De úgy gondolom, hogy a chatablakon keresztül nem lehet érzéseket kinyulvánítani, nem lehet szerelmesnek lenni - pláne olyan valakibe, akit néhány órája ismersz és azt sem tudod, hogyan néz ki. Próbáltam meggyőzni a személyes találkozó jelentőségéről, hogy igazán ott ismerhetnénk meg egymást, nem értette meg. Azt mondta, fogadjam el, hogy ő ilyen.

Hát elfogadtam, letöröltem MSN-ről és hagytam a csudába az egészet. Még aznap kitörölte a profilját, létrehozott egy újat, felvett egy barátot, aztán néhány óra múlva már nem volt barátja, aztán ismét törölte a profilját.

Komolyan nem értem. Ha valaki tartós kapcsolatot keres, akkor miért akar az első találkozáson dugni? Ha meg alkalmit keres, akkor min hezitál? A "Milyen célból?" résznél elég egyértelmű, egymástól jól elkülöníthető válaszokat lehet bejelölni. Érdekes, amikor valaki bejelöli, hogy "Alkalmi", majd alatta a szöveges részben leírja, hogy nem alkalmit keres, kalandorok kíméljenek! Az ilyen ember vagy figyelmetlen, vagy maga sem tudja, mit akar. Csak kallódik itt a nagy forgatagban, nem tudni, hogy tartósat, alkalmit, alkalmi tartósat, tartós alkalmit szeretne, és még megsértődik, ha meg szeretnéd ismerni...

Egyre inkább a személyes találkozónak vagyok a híve. Ott dől el minden...