Sziasztok! :)

Az elmúlt hónapokban, rengeteg embert ismertem meg. Rengeteg emberrel beszéltem, majd csalódtam benne. Néhány emberrel beszéltem, és ők barátaim lettek.

Nehéz bárkiben is vakon megbízni, baráttá fogadni, pláne ha nincs meg a legfontosabb dolog, ami kicsi közösségünkből hiányzik. A bátorság arra, hogy kicsit bízz, hogy találkozóra add a fejed.

Sokan vannak, akik valóban nem korrekt módon állnak a dolgokhoz, és kamu profillal regisztrálnak, de szerencsére nem mindenki olyan. Nehéz őket kiszűrni, legjobb módja egy bátor cselekedett, egy találkozó megbeszélése mondjuk egy gyorsétteremben nap közben. Nem biztos, hogy legjobb hely első találkozóra, ilyenkor nem is a romantika a lényeg, hanem hogy alap dolgokat tudj meg a másikról, például hogy tényleg ő volt a képen.

Én szerencsésnek érzem magam, mert ki tudom szűrni azt, aki kamu (80%-ban), meg azt aki nem, és ennek köszönhetően bátrabban állok neki egy-egy új ismeretségnek. Volt akiben csalódtam, volt akit tiltottam, volt akit legszívesebben lehordtam volna a sárga földig, de több olyan is volt, aki korrekt módon állt a dolgokhoz. És ezek nagyrésze barát már, merek velük bátran mutatkozni, szórakozni, közös programokat szervezni! :)

Ilyen program volt például a most hétvégi (2016.10.01) is. Nem discoban, nem túlzsúfolt helyen, hanem egy barátias, családias kis helyen a Dunától néhány méterre. De miért is volt jó ez a buli? Mert melegbarát a hely, az ember nyíltan táncolhat, ölelkezhet, beszélgethet. Senki nem fog senkit sem kinézni onnan. És szerencsésnek érzem magam, a társaság miatt.

Neveket nem mondok (aki megnézi a képeimet, úgyis tudja kikről van szó), de olyan fantasztikus embereket ismertem meg személyükben, akikben meg lehet bízni, akikre lehet építeni barátságot. Olyan emberek, akik nem fognak átverni (remélem:D). Ő nekik köszönhető, hogy a kezdeti ismerkedési nehézségek ellenére továbbra is nyílt merek maradni emberekkel, továbbra is merek kezdeményezni és nem bánom, ha valaki kezdeményez.

Két okból írtam le ezt :

1. Merjetek kezdeményezni, találkozni emberekkel, lehet jól sül el a dolog!

2. Mert unatkoztam! :D

Na pacsi! :D

Nem akartam írni hasonlót, de a napokban mintha az emberek megbolondultak volna!

Az rendben van, hogy a profilszövegeket senki nem olvassa el, pedig feltűntettem, hogy kép nélkül senki NE írjon, vagy lehessen privát képére engedélyt kérni!

Felhasználó neveket direkt nemfogok írni!

3-4 napja kaptam egy csókot, mivel azzal szart sem érek, ezért viszonoztam! Aztán jött az üzi, hogy szimpatikus vagyok, kérjek privát fotó engedélyt. Két kép, egyiken az illető arca, másikon a farka. Ezután írtam neki egy udvarias levelet, mire még aznap jött a válasz, hogy játszanék-e vele. Emellé jött egy barát felkérés, meg egy újabb csók.

Mind a kettőt töröltem, majd írtam ismét egy udvarias levelet, hogy nem játszótársat keresek és két szóváltás után ne jelölgessen barátnak, jött a sértődés és az üzik törlése. Nem, nem írt volna újabb levelet, nem értette a célzást, hogy előtte kicsit dumáljunk, utána még talán "játszótársak" is lehetünk!  De ez van, nélküle sem lesznek a napjaim unalmasak.

Másnap jön egy kép nélküli személytől egy üzenet, melyben kifejti, hogy mennyire szimpi vagyok számára, szívesen találkozna velem. Mondtam jó, küldjön képet, aznap este úgyis megyek be kicsiny fővárosunkba, találkozhatunk. Válasz erre semmi. De jött egy privát fotó kérelem. Emberek, kép nélkül ráírsz valakire, akiről van fent kép, ne légy már oly bunkó és telhetetlen, hogy még privát fotót is kérj! Ment a kukába a kérés, ahogy azt kell.

Következőnap. Jön egy csók. Kép nincs, profilszöveg nincs. Jó, csók még mindig semmit sem ér, viszonoztam. De eszi is a fene, később jött ugyanettől a személytől csók, de csatolt hozzá privát fotó kérelmet is. NEM, nem az hogy üzenetet ír, és e-mail címet vagy valamit kér, hogy ő is küldjön képet! NEM, még ő a mohó, és mégtöbbet akar a semmiért cserébe.

Összegezve! Nem azért akarok illetőkről képet látni, hogy az alapján elküldjem a picsába. Bár aki a farkát, a fenekét és egyéb hasonló képeket rejt privátban, azokat mégis csak elhajtom. Azért kell egy kép, egy olyan kép, amint arc is van, hogy lássam a szemét. Lehet én vagyok csak ilyen primitív, szemtelen kis hülyegyerek, hogy szeretem látni, magam elé képzelni annak az arcát, akivel beszélgetek, de szerintem ez nem nagy kérés.

NEM, mostantól NEM válaszolok senkinek, aki nem tud normálisan megfogalmzani egy átkozott levelet és nincs fent képe.

NEM, nem fogok csókokra válaszolni, ha kezdeményezni akar valaki, akkor írjon üzit.

NEM, nem érdekel, hogy ez a három ember, ha ezeket olvassa megsértődik. Szerintem nem voltam nagyon bunkó. Így is már olyan listám van, akik segbe akarnak rúgni (igen, rúgni), hogy három emberrel több vagy kevesebb, nem számít!

Úgysem olvassa el ezt senki, de legalább kiadtam magamból a gondolataimat!