Felvállalás:

Na ezt a legnehezebb összefoglalni. Aztán 13 éves voltam, amikor már annyira zavartak bizonyos jelek, hogy megpróbáltam utána nézni. Hiába van internet, bizonyos intim téma esetében iszonyú nehéz dolga lehet az embernek, hisz korhoz kötött, ami miatt hazudnod kell, hogy betöltötted a 18-at vagy sem. Ha azt jelölöd be, hogy nem múltál el, akkor nem tudsz továbblépni. Ha az "elmúltam" vagy "elmúltal 18 éves" szövegre mész, akkor továbbléphetsz. Mivel úgy sem ellenőrizhető, hogy ki és hány éves, így ennek a következményeként sikerült belépnem és utána tudtam nézni annak, hogy azok a jelek, amik nálam jelentkeznek, mit is jelentenek. Először kisebb sokkot kaptam, amikor egyértelművé vált számomra, hogy ezek a jelek egyértelműen a homoszexualitásra utal. Ezt fel kellett, hogy dolgozzam először. Mire ezen túl lendültem, jöhetett a következő sokk. (Ez már külön történet, így még egy kicsit vissza a felvállaláshoz.) A következő lépés az volt, hogy a hozzám érzelmileg legközelebb álló testvéremmel óvatosan beszélgetni kezdtem erről még 14 éves koromban. (Ő 17 volt akkor) Először nem tudta, hogy miként reagáljon, de a 3-4. beszélgetésünk után már éreztem, hogy elfogadja a dolgot és tudtam, hogy mindaddig nem mondja el senkinek, ameddig én nem teszem meg. Még mindig 14 éves voltam (de vészesen közeledett a következő születésnapom), amikor egy családi vacsora után megkérdeztem szüleimtől a következőt: Mi a véleményetek a homoszexuálisokról? Kisebb csend után anyu valami ilyesmit válaszolsz: Ők is emberek és joguk van boldognak lenni és joguk van ahhoz, hogy ebbe senki se szóljon bele. Nekem nincs bajom velük. Innentől már sejtettem és tudtam, hogy anyuval könnyebb dolgom lesz. Apu sokáig csak bámult magaelé, míg nem egyszer így szólt: Fiam! A tisztességes melegekkel, akik nem ezzel akarnak maguknak hírverést kelteni, nincs semmi bajom. Azokat viszont nem túlzottan fogadom el, akik a másságukra rájátszanak. Ha megtalálod az igazit, aki mellett úgy érzed, hogy mindened meglehet és ő is így érez majd, akkor áldásom rátok. Boldog voltam ezen szavaktól. Bár az élet később minimálisan cáfolta mindkettőjüket.

A nővérem és a másik bátyám nem sokkal a születésnapom (02.02) után tudták meg. Az öcsém akkor még viszonylag kicsi (8 éves) volt.