Linkek Kapcsolat Kik vagyunk? Adatvédelem Szabályok GYÍK Történet mentése Hívd meg egy barátod Könyvjelző English Hungarian
air fire water earth

 

Cimkék - fehér
2012. November 20.2012. November 20.  0 comments  Nem kategorizált

 Többen jeleztétek a folytatásra várást. Hát most lehet lakmározni a szavakból!

Van egy olyan ország, kontinens, állam, város vagy akármi, ahová egyszer mindenki el akar jutni. Mindenkinek van egy kedvence. Nekem Amerika volt és jelenleg is a kedvencem. Bizonyára hallottatok már az "Amerikai álom"-ról. Elmondom, hogy miről szól, és hogy én hogyan jutottam hozzá.

Kisgyermek koromban érdekeltek az Amerikai hírek, érdekelt az amerikai kormány, az Elnökök, egyszóval minden, ami Amerika.
A történetet már tudjátok, hogy hogyan jutottam el ide, és most arról lesz szó, hogy azóta mi történt velem.

Nagyjából egy fél-háromnegyed éve, vagy talán már egy is, nemtudom pontosan, itt vagyok kint az Államokban. Nem mindenkinek van lehetősége ide eljutni, ezért nem is akarok dicsekedni, hogy aztán nehogy a billentyűzetre follyon a nyálatok ;-)
Nem hétköznapi életet élek, nem olyat, mint otthon, Romániában. Minden egyes nap találkozok az Elnökkel, az Alelnökkel és a többi itt dolgozóval. Itt mindenki egyenrangú az Elnöktől kezdve a Fehér Ház takarító-brigádjának tagjaiig (magyarul a takarítókig). Senki sem fölényeskedik, és az Elnök is nagyon kedves, közvetlen és barátkozó. A First Lady, és a gyermekek angyalokként viselkednek itt. Nem hiába hívják őket First Family-nek. Mintha csak ugyan olyan család lennének, mint bármelyikőtök családja.
Egyedül élek most itt kint, egy kétszobás lakásom van a Fehér házban fürdőszobával és minden egyébbel, ami egy házban megtalálható.
Az Office Room (Elnöki Szoba) nem messze van az én ajtómtól, így állandóan én vigyázok az Elnökre, mikor épp telefonál, vagy ügyeket intéz az Office Room-ban.
Reggelim, ebédem, vacsorám a szobaszervíz szállítja, ha otthon étkezem. Ha nem, a kormány minden költekezésem állja. Ami egy csöppet kényelmetlen szokott lenni a napok végére, az az öltöny. Fegyverem is van, de a Fehér Házban nem használhatom.
Az itt tartózkodásom, és az itteni munkám egyik legnagyobb élménye az volt, amikor egy helikopterben utaztam az Elnökkel Chicago felé. Ámbár ez elég veszélyesn is volt, hiszen tudjuk, hogy minden Elnöknek van/volt ellensége.
Életem folyamatos veszélynek van kitéve-mondanák ezt az amerikai filmekben. De nem olyan veszélyes ez, hogy minden lépésemmel rövidebb lenne az életem. Olyan nagyhírű támadások nem szoktak történni az Elnök felé, inkább az ország felé, de ehhez titkosügynökök nem kellenek.
És akkor az American Dream.
Ez valóban egy álom, és attól félek, attó tartok, nehogy felébredjek és vége legyen. Épp ezért minden percét ki kell használjam annak, hogy itt lehetek. Ezért ajánlom nektek, hogy bárhová eljuttok, és ott vagytok, ne tétovázzatok, tegyetek meg mindent, amiben örömeteket lelitek. Az élet túl rövid ahhoz, hogy mindent százszor végiggondoljunk. Jöhetnek csapások, összetörhet a szívetek, de ne töltsetek el azzal túl sok időt, hogy összekaparjátok magatokat. Mindig előre kell nézni, és azt kell mondogatni, hogy jön majd másvalaki, lesznek majd szebb idők is.
Higgyétek el, megéri.

"The life is too short to it, that we hesitate too much."

Cimkék: amerika álom fehér ház elnök 

Copyright © 2024 Színes Web Kft.