Links Contact Us About us Privacy Terms FAQ Add feedback Invite a friend Bookmark English Hungarian
air fire water earth

 

Tags - vers
basho 2012. November 20.2012. November 20.  0 comments  basho blogja

 

...bár meggyötört minket a haladás

éget a tennivaló most is bőven.

Szorongat az életben maradás.


Van még találékonyság elfekvőben:

már a meztelen zsebét motozzuk,

a nyomorék nyugdíját orozzuk,

lepedőnyi szégyent fedünk kendővel,


vagy azzal sem... Kiszáradt Vörös-tenger

a kommunizmus, divatja elmúlt,

hal nincs, sose volt, van: bolhafelfújt

homály körítéssel, sok ígérettel.


Most kereszténynek lenni a tuti.

Szex csak házason. S tudjuk: magyar ember

nem homokos! Legföljebb csak buzi.

Tags: vers szonett 

2010. February 6.2010. February 6.  0 comments  Nem kategorizált

BALLADA, MELYBEN VILLON MESTER
EMBERTÁRSAI BOCSÁNATÁT KÉRI

 

 

A bitang úr, ki nyakig ül a borban
és szolgáit véresre vereti,
a hájas püspök, ki a kolostorban
a szűzapácát kergeti,
királyok és egyéb zsiványok,
s kopasz ruék, kik csorgó nyállal
röhögnek ronda képeken,
és kocsmahősök, kik az árok
mélyén böfögnek részegen,
stricik, sintérek, ágyrajárók,
kerítőnők és zugbankárok:
bocsássanak meg mind nekem.

 

Zsidók, kik pénzüket kamatra adják,
hogy a szegényen bőrt se hagyjanak,
és kurvák, akik mellüket mutatják,
hogy a polgárok kedvet kapjanak,
proletárok, akik kijátszva
döglenek meg a híd alatt
és lázadók, akik a nyárfa
ágán a szabadságra várva
fityegnek sárga zsinegen,
királyleányok, grófok, bárók,
klozettosnők és lócsiszárok:
bocsássanak meg mind nekem.

 

Csak az átkozott polgármester nem!
Annak még egyszer a képére mászok,
mert a zsarukkal pőre seggemen
forgáccsá verte a korbácsot,
elvette pénzemet és ráadásul
ebédre megrohadt kölest adott.
Kóterben várom most a holnapot,
hátam feltört az ágy deszkáján
s nyolcvan font ólom lóg a térdemen,
csak így történt, hogy a pofáján
nem ül még ott a névjegyem,
és ezt bocsássa meg nekem.

 

A tiszt urak, kik hősi pózzal
csörtetik rozsdás kardjukat,
s a kölykök, kik bársonyzacskóban
hordják körül a farkukat,
a dáma drága bundájában,
ki megfesttette ősz haját,
s a délelőtti napsugárban
büszkén riszálja vén farát:
ti, kik dáridóra vártok,
míg mi vánszorgunk éhesen:
hogy eleget nem köptem rátok,
bocsássátok meg énnekem.

 

Büdös zsaruk, kik minket űznek
a föld felett s a föld alatt,
és hadvezérek, kik vérünkkel
foltozzák meg a várfalat,
de a rongyosat elítélik,
mert a törvény is csak csalás:
vérrel fogunk fizetni nékik,
ha jön a nagy leszámolás.
Hogy ezt a harcot meg nem érem
s mint hadnagy, nem vezethetem,
azt ők mindnyájan, remélem,
könnyen bocsájtják meg nekem.

 

 

Tags: vers szonett vers mindegy kinek 

2010. October 2.2010. October 2.  0 comments  Nem kategorizált

Írtam egy újabb verset.


Te meg Én

 

Karodban ébredni
későn, álmosan,
Hozzád bújni
gyermek-bánatosan,
A kakaós csigát
reggel elfelezni,
S nem elfeledni,
hogy rádmosolyogjak
fogmosás közben,
fogkrém-habosan a
fürdőszoba-tükörben.
Arcodon végigsimít
meleg kezem,
s érzem, ahogy
hozzámérsz a
zsúfolt villamoson,
a vonaton már szemben
ülsz velem, szemed
a távolban kutat,
az utat figyeled,
én arcodat,
ahogy az ablakon át
összemosódik a tájjal.
Fűbe heveredve
szemed lehunyva
hallgatni, hogy
muzsikál az erdő,
halkan csobog a
sziklák közt tekergő
patak, hideg vizével
megtörlöm arcod,
majszolni szendvicsünk
egy szalmabálán ülve,
nézni, ahogy a nap
elbújik a fák mögött.
A folyóparton fejed
ölembe hajtod,
szemedben látom a
csillagokat, mikor
megcsókollak és langyos
köpenyével betakar minket
az éjszaka. Fáradtan
érünk haza, némán gombolod
le rólam az inget, a Hold
kéken süt be az ablakon,
hozzádbújok a takaró alatt,
A világ megállt és
nincs senki más.
Csak Te meg Én.

 

Tags: vers szonett vers mindegy kinek vers 

2010. August 17.2010. August 17.  1 comments  Nem kategorizált

Tegnap írtam egy verset. Íme:

 

Pajtás

 

Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni?
Gondolni egyet s új irányba menni,
Egymásra utalva, némán, kéz a kézben,
Nézni, ahogy habos felhők úsznak az égen,
Fejed vállamra hajtva hallgatni a csendet,
Az ősi békét, mit ember nem teremthet.
Együtt vergődni az élet mocsarában,
Megmosni arcod a boldogság tavában,
Kék szemed tükrében mosolyomat látom,
Némán vigyázod legféltettebb álmom,
Vidáman sétálni utcákról terekre,
Füledbe súgni halkan, hogy szeretlek,
A világ nagy ablakát szélesre tárni,
Hívásodat aggódva s türelmesen várni,
Szalmabálán ülve átölelni téged,
Érezni bőröd, ajkad, szíved, egész lényed,
Lelkünk szőtte erős örömfonalakkal
Összekötve élni minden éjjel s nappal.
Bánatunkat hagyni messze menni,
Játszótársam, mondd, szeretsz-e lenni?

Várom a véleményeket.


2010. October 11.2010. October 11.  1 comments  Nem kategorizált

Egy újabb vers. Úgy látszik, mostanában ilyen versírós vagyok. :-)

 

Ligetben

 

Barna kabátodban láttalak
meg, ahogy leszálltál
a vonatról. Egy zord alak
majdnem fellökött, de te
karjaimba estél, én
átöleltelek és kézen
fogva sétáltunk át
a városon. Sajt és tejföl
volt a lángoson, amit
ettünk, maszatos képünkön
sokáig nevettünk.
Megálltunk a hídon
a patak felett, néztük,
ahogy tükörképünk
remeg a víz tetején,
egy hullámhosszon
te meg én, az öreg
fák alatt sétáltunk
kéz a kézben, egy mosoly
után a szemedbe néztem,
ami az őszi nap utolsó
sugaraitól csillogott.
Hemperegtünk az avarban,
a zajtól zavartan szállt
föl egy csapat madár,
a lehullott gesztenyék
törték a hátam, hajadban
apró levéldarabkák ültek,
nadrágunkba szúrós szösz
ragadt, figyeltük, ahogy
egy dagadt pasas fogja a
botot a stégen, s régen
voltunk ilyen boldogok,
de most, hogy újra érzem
finom bőröd, meleg csókod,
bámulom, ahogy egy kézzel
kibontod a Balaton szeletem,
s a szerelem örök hálót
font körénk a piros padon.
Ott, a ligetben.

 


2009. November 22.2009. November 22.  5 comments  Versek

Sziasztok Sorstársak!

 

Igazán csak az értékeli ezen versek mondanivalóját, aki csak egy kicsit is érzelmes és romantikus.

Talán pár történetet is leírok majd...

 

SZERETLEK

SZ eretnélek édesem Téged mindig látni,
E lfeledni mindent, ami úgy tud fájni.
R ózsák hervadása, levelek hullása,
E lfeledett álmok felújítása.
T éged szeretlek, amíg csak élek,
L eírni sem tudom amit most érzek.
E lfogod olvasni a kezdő betűket?
K i fogod találni, hogy mennyire SZERETLEK?


Szerelem

A szerelem csak egy pillanat,
Mely életeden átszalad.
Mégis e pillanatért megéri,
Szürke kis életünket leélni.

A szerelem csak egy pillanat,
De emléke örökre megmarad.
S talán, mert egyszer szerettünk nagyon,
Emléke örökké fennen ragyog.

A szerelem engem is elért,
És én átélem ezt a mesét.
Átélem és fennen hirdetem:
A legszebb dolog a Szerelem.

 


Örökké

Ö röm az életben,
R emény a szívemben.
Ő rülten szeretni
K éz a kézben nevetni.
K i ne vágyna minderre
É s mit kaptam helyette?


S iralmas az életem.
Z endülnék, de nem tehetem.
E lfáradtam a harcban,
R eszketve keres ajkam.
E lmerengve nézem,
T ova tűnő képed,
N em látlak már többé,
Í gy vált szerelmem köddé.

 

F orró csókjaid érzem,
O lyan boldogan éltem.
G ondolatom csak nálad,
L ám most megöl a bánat.
A mi még nyomja a szívem,
K ezdő betűk e versben.

 

 


Copyright © 2021 Színes Web Ltd.