Egy sráctól kaptam anno ezt a levelet az egyik bejegyzésemre reagálva. Köszönöm, hogy írtál! :)

20 éves fiú vagyok. Elolvastam a fiúk kézenfogva történetedet, és valóban, igazad van abban, hogy kb minden harmadikvicc buzizik. Erről sok társammal beszélgettem, és igazából nem is nagyon a melegekre kell érteni azt, hogy ,,buzi". NYilván, azt jelenti, hogy homoszexuális férfi aki férfiakkal dug, de már átment a buzi jelentése egy durvább csoportba. A meleg nem azonos jelentéssű a buzival. A buzi az aki úgy is viselkedik, ránézésre ordít róla, hogy buzi. Azt a melegek nagy része sem kedveli, én pl undorodom tőlük, kellemetlenül érzem magam, ha közösségben kell velük lennem, holott rokonom is van aki ilyen, de egyszerűen nem megy. Szóval a buzi vicceket nem szabad mellre szívni. De ha nem értesz, itt egy másik példa: Hitler és a zsidók. Amikor 1941-ben a Szovjetuniót megtámadta a Nagynémet Birodalom, zsidóalatt már nem csak az askenáziakat értették, hanem a kommunistákat, sőt az amerikaiakat is. A zsidó a negyvenesévekre már átment egy fogalommá, ahogyan most a magyar nyelvben a buzi szó.

Nem vagyok pesti, de sokszor megfordulok ott. Két éve nyáron bicikliztem a városban, és az Andrássy úthoz közeli utcában, ahol sokan vannak az utcán, kávézók, éttermek stb, két 30 év körüli, szemüveges férfi kézen fogva sétáltak, és úgy fogták egymás kezét, ahogyan esküvőn szokta a vőlegény ,,átkarolni" a menyasszonyt. Én majdnem leestem az ülésről, mert egyrészt álom párt alkottak, másrészt senkinek nem okozott ,,sérelmet", hogy két férfi... maximum a lányok sajnálhatták, hogy két ilyen helyes férfival kevesebb fog nekik udvarolni.

A focistákkal kapcsolatban, nos én tesi órán figyeltem, hogy nem is buziznak, hanem mindig, ha valami gáz van, az mondják a fiúk egymásnak, hogy ,,szopjál le", ,,mindjárt leszopom magam". Haverom szerint ez egy olyan megalázás, amivel a dominanciát hirdetik, de nem gondolják komolyan. Meg van az a duma, hogy ,,Csak az a buzi, aki hagyja", magyarul a passzív srác.2 Mellesleg, sok srác oda van, vagy kipróbálná az anális szexet, de pl haveromról tudom, hogy tényleg a lányokért van oda, de simán megdugna egy helyesebb fiút, ha alkalma lenne rá, sőt, szerintem ha beindul neki is az egyetemi élet, ki is fogja próbálni.

Az ,hogy Magyarországon a legalacsonyabb a melegek száma, én ennek örülök. Hogy miért? Azért, mert már bocsánat, tisztelet a kivételnek, de annyival kevesebb embernek lesz pokol azélete. Én nem vagyok meleg, nem tartom magam melegnek, csak kíváncsi vagyok, mert se lánnyal, se fiúval nem volt még dolgom... De valahogy én úgy viszonyulok a homoszexualitáshoz, hogy fiatal korban, mint fiúk közti hülyéskedés, elmegy, de 40 felett már nagyon szar egy élet lehet, hiszen nincs család, nem lesznek unokák, egyedül marad az illető. Nyilván vannak, akik örökbefogadnának, nos nem tudom, jobb e árvaházban felnevelkedni, mintha két apja lenne azárva gyereknek, de egy egészséges családbanvan egy férfi és egy női példakép, akik alapján alakul ki a nemiség szerepe a gyerekben. Ez nagyon sok családban kudarcba fullad, de két nő/két férfi esetében szinte esélytelen, de mindig vannak kivételek.

Vona Gábor felesége kijelentette, hogy véleménye szerint Vona Gábor sohasem csalta meg őt férfiakkal, legalábbis abban az időszakban, amikor jegyben jártak:

A kormánypárti sajtóban tálalt legfrissebb „hír" szerint Gábor homoszexuális orgiák rendszeres résztvevője volt egyetemista korában. Abban az időben, amikor már javában jegyben jártunk.
(Forrás: Vona feleségének Facebook-oldala)

Vona Gábor azóta kijelentette, hogy (nem túl meglepő módon) heteroszexuálisnak tartja magát, és erre (nem túl meglepő módon) büszke is. Abban az időben, amit Terry Black említett, valóban járt értelmiségi találkozókra, mégpedig az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemzetért polgári körbe, de ott semmi olyan tevékenységet nem tapasztalt, amiről Terry Black beszélt.

Az egész vihar egy kanár vízben ügy egyébként nem sokkal azután kezdődött, hogy Vona Gábor ultimátumot adott Orbánnak a tervezett népszavazós alkotmánymódosítás kapcsán, Orbán pedig ezzel nem tudott mit kezdeni. El is bukta a módosítást.

Kíváncsian várjuk, hogy a folytatásban Vona Gábor milyen más tulajdonságára lesz büszke. Vajon a hajszínére, vagy az emésztésére?

Tudtad, hogy egy ország GDP-je korrelál az ott élő férfiak péniszek átlagos hosszával?

Link: http://www.businessinsider.com/academic-paper-economic-growth-penile-length-2012-7?op=1

Be kell vallanom, egy nagyon sűrű, trágárságoktól sem mentes poszt következik. Nem szoktam ilyen sok témát egyben kezelni, nem is helyes, de ezeket már ki kellett írnom magamból.

Arról van szó, hogy van egy nagy dilemmám. Egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy Magyarországon előítéletesek-e az emberek, vagy sem.

Persze, azok. A magyarok xenofóbok, ezt minden közvélemény-kutatás megerősíti. Utálunk mi mindenkit, a nemlétező népeket is (lásd pirézek), de a legközelebbi szomszédainkat, a románokat és a szlovákokat különösen. Akiket nem utálunk, azokat lenézzük (lásd pl. a kínaiak), az afrikai bevándorlókról pedig nyugodtan lehetett népszavazást tartani, eleve biztos volt, hogy az emberek 90+ százaléka arra fog szavazni, hogy ne jöjjenek ide.

Mindennapos a buzizás, a buzi az egyik leggyakoribb szitokszó a magyar nyelvben. Bejegyzett élettársi kapcsolat már van, de örökbefogadás nincs, az alkotmány pedig írásba adja, hogy házasság csak nő és férfi között születhet. A miniszterelnök nemrég kijelentette, hogy a magyar melegek ne akarjanak többet, mint ami már megadatott, mert azzal túlfeszítenék a húrt. A mérések szerint Magyarországon a legalacsonyabb a másság aránya egész Európában - a kutatók szerint azért, mert sokan egyszerűen nem merik magukat felvállalni.

Jó kérdés, mitől félnek. Azt gondolhatnánk, hogy egy ember, aki nyíltan felvállalja a másságát, az folyamatos durva viccek céltáblája lesz, sőt talán még rosszabb dolgok is történnek vele. Ugyanakkor számtalan meleg él nyíltan, anélkül, hogy problémája lenne ebből. Nem tudom, hogy vajon mi okozhatja ezt - de arra gyanakszom, hogy ők is mindennap durva viccek, durva kirekesztés áldozatai lesznek, csak épp ilyenkor megrázzák magukat, és nem vesznek erről tudomást. Utóvégre akármennyire utálják is a magyarok a melegeket, azért tettlegességig ritkán fajul a dolog, szinte sohasem hallani ilyesmiről.

Ez itt nem a vadnyugati Brokeback Mountain, ahol egy ismert, de kitalált történet szerint felgyújtották a meleg cowboyok házát, és nem Irán, ahol hivatalosan egyetlen meleg sincs, de időnként felakasztanak néhány férfit, akik érdeklődtek a téma iránt. Ez Magyarország, ahol még a cigányok gyilkosait is kézre keríti a rendőrség. Itt a melegeket csak szavakkal ostorozzák.

Mégis, az ember nem tudhatja, hogy vajon mi minden történik, amiről nem hallunk: ami nem jut el a rendőrséghez, vagy ami nem kerül be a rendőrségi hírekbe. És még inkább: vajon mi történne, ha a melegek tényleg megpróbálnának olyan nyíltan élni, ahogyan szeretnének?

A magyar LMBTQ-viszonyokról sokat elárul, hogy életemben eddig háromszor láttam két fiút kézen fogva az utcán. Első alkalommal nem is Magyarországon, hanem Máltán - a néhai keresztes lovagok földjén, Európa egyik legkeresztényibb országában, ahol azonban mégis hamarabb engedélyezték a melegházasságot, mint nálunk.    

A második ilyen elkapott pillanat 2013 nyarán volt, Budapesten. Éjfél elmúlt már, amikor az Andrássy úton vártam az éjszakai buszra. Sokáig ácsorogtam ott, teljesen egyedül, rajtam kívül egy lélek sem volt az utcán. Később feltűnt a távolban két alak, akik a belvárosba igyekeztek. Ahogy közelebb értek, akkor láttam, hogy két fiúról van szó, és ráadásul diszkréten fogták egymás kezét. Igaz, az öltözködésük, a külsejük alapján le sem tagadhatták volna, hogy melegek. Meg az is igaz, hogy biztonságban voltak: ha kötekedni akartam volna velük, akkor is egyedül voltam, ők pedig ketten. De így is meglepődtem a bátorságukon.

Harmadjára most, tegnap este láttam két férfit kézen fogva, akik a Corvin közben igyekeztek a villamoshoz. Külföldinek látszottak, mert az egyik ázsiai volt, de hát bőven akadhatnak olyan külföldiek is, akiket akár már magyarnak is tekinthetnénk, mert olyan régóta élnek itt, és felelősséget éreznek ezért az országért. Ők sem voltak zajosak, magamutogatók, de szorosan egymás mellett lépkedtek - amikor pedig közelebb értek, már láttam, hogy egymásba karoltak. Igen, egymásba karoltak, ahogy az öregek szokták, meg a főhősök a kosztümös történelmi filmekben. Idillikus látvány volt, egy darabka megelevenedett múlt, amikor még egy pár valóban ragaszkodott egymáshoz, egyszerre léptek, együtt mozogtak. Sosem látok mai átlagembereket így tenni - annál gyakoribb, hogy egy férfi a barátnője fenekét fogja, úgy mennek egymás mellett az utcán. Amit persze szintén meg lehet érteni, de azért messze nem ugyanazt a kötődést fejezi ki.

Ellentétben az éjszakai fiúkkal, ez a pár egy zsúfolt belvárosi utcán merte vállalni magát. Már azt kezdtem úgy érezni, hogy alaptalanok a sztereotípiák, és a magyarok mégsem annyira előítéletesek.

Aztán... Alig néhány méterrel odébb, a metróban fradistákkal találkoztam, az OTP bank ligás meccsről tartottak hazafele. A legtöbbjüket csak a zöld-fehér sálakról, sapkákról lehetett megismerni. De akadt három vagy négy ultra is, akik a 3-2-es győzelem fölött érzett túláradó jókedvükben végigharsogták az utat. Főleg népdalátiratokat énekeltek ("Élet, élet, dózsás élet, undorító élet; ha megunom elölről, hátulról kefélek." - erre a dallamra még számos más versszakot kitaláltak), de közben befigyelt az amerikai John Brown's Body is ("Elvertük az Újpestet, mint buzi a faszát..." - népszerűbb magyar átiratban: "János bácsi a csatában..."). Számos különböző dallamra előadták, hogy pontosak mit és milyen pózokban fognak csinálni az újpesti focicsapat tagjaival, valamint levezették, hogy milyen események következtében lett olyan szép sima és teljes egészében szőrtelen az újpesti focisták feneke.

Pardon, azt, hogy szép, én tettem hozzá, az eredeti műből kimaradt.

Mégis Európában jártam. A többi utas, köztük számos szurkoló, alig bírta visszafojtani a nevetését, ahogy ez a néhány spicces alak újabb és újabb mélységekbe süllyedt.

"Mocskos nép az újpesti! Szereti a hagymát! A ravatalon bassza meg a büdös kurva anyját!" Ez után a strófa után az egyik zöld-fehér sálas hölgy megjegyezte a párjának: "ez volt az eddigi legdurvább".

Igazából mindig meglep, hogy egy olyan kultúrában, ahol elvileg tiltott és helytelenített a férfiak közötti szex, a heteró férfiak mégis milyen sokszor felhozzák a témát. És egyáltalán nem helytelenítve. Hiszen mi is lenne természetesebb és helyesebb, mint hogy derék fiaink megerőszakolják az ellenfél fiait?

Ha a biológusokat kérdezzük, azt fogják mondani: ez a természetes viselkedés. Minden emberszabású majomnál megfigyelhető, hogy a hímnemű egyedek a hierarchia fenntartására, az alacsonyabb rangú hímek büntetésére szexuális erőszakot imitálnak. (Abban, hogy ez csak imitáció, nem vagyok biztos, de annyira nem is akarom  kideríteni.) Gerald Durrell, a brit természettudós valahol azt írta, hogy az állatkerti dolgozók egyfajta műanyag erényövet szoktak viselni, ha be kell menniük a majmok ketrecébe - éppen azért, mert a hatalmukat féltő alfahímektől ez a viselkedés természetes és elkerülhetetlen. A rómaiak hasonlóképpen gondolkodtak az emberi szexualitásról: csak az bűnös, aki passzívan vesz részt benne, az aktív felet nem tartották férfiatlannak.

Mi magyarok azonban nem így gondolkodunk. Skandálhatnak a szurkolók, amit akarnak, de ha valamelyik mégis megerőszakolná az Újpest focistáit, akkor őt nem tekintenénk heterónak. Vagy talán te ismersz olyan embert, aki igen? Na azért.

Mi, magyarok mások vagyunk. Nem nézzük jó szemmel, hogy a nyugati világban egyre jobban elfogadják a melegeket, de azt sem gondoljuk, hogy mindet ki kellene végezni. De vajon hol vagyunk mi e két véglet között?

Vajon ez egy olyan ország, ahol a melegek háborítatlanul és nyíltan élhetnek mindaddig, amíg nem űznek gúnyt a Bibliából? (A Pride elleni atrocitásokat, valamint az olasz melegjogi aktivista budapesti megtámadását mind az egyház kifigurázása előzte meg.) Vagy idővel elfogadjuk az egyenjogúságot, csak még egyszerűen túl korai ez? (Amerikában is, Skandináviában is több évtizedig tartó lassú fejlődés előzte meg a mai állapotokat.) Vagy pedig inkább arról van szó, hogy mi tabuként szeretnénk kezelni a témát, és csak az örök agglegényeket toleráljuk, akikről mindenki tudja, hogy micsodák, de nyíltan sohasem mondják ki?

Vagy akár az is lehet, hogy a valóság valami egészen más...

Remus26: Van itt pesti, 28 év alatt?

Debrboy40: szia Remus

Debrboy40: írj

Remus26: Debreceni vagy, és 40 éves?

Debrboy40: igen

Debrboy40: baj?

Dehogy baj, nagyon jól szórakoztam

Egy 20 éves srác rövidtávú társkereső profilja:

Aktív partnert keresek a szauna 69-be!! Csütörtökre!! (09.24.)
Arcképet válaszba, szimpátia alapján küldök. :)

Azért milyen durva már, hogy egy szexklubba is előszervezés kell :D

Van egy jobb sorsra érdemes 60 feletti úriember valahol Budapesten, akinek nagyon találó a neve. Mivel a chat ablakban az életkor nem olvasható, megnéztem a profilját a napokban.

Erre most kaptam tőle egy levelet:

Kár, hogy korban 26 ig keresel. Köszönöm, hogy megnéztél.

Nem kezdtem el neki magyarázkodni, sem megtanítani arra, hogy ne lásson bele az ilyesmibe többet, mint ami. Csak azon tűnődöm: vajon ilyen idős koromban én is ilyen kétségbeesett leszek?

Van egy tisztességben őszülő negyvenes úriember valahol a Dunántúlon, akinek a profilján az szerepel: "Értelmes, egészsséges, normális gondolkodású ( = nem szoclib !!!) emberkék társaságát keresem."

Ami nem lett volna baj, nincs bajom a politikai fundamentalistákkal, amíg engem békén hagynak. (Ismerős?) De a napokban megpróbált elcsábítani:

Szia! Bp-n meztelen házibuli érdekelne?

Imádom a lepattintós humort, úgyhogy visszaírtam neki:

szia!

igen, de sajnos szoclib vagyok

Ám ezt a nagylelkű Don Juan képes lett volna szakítani az elveivel a szerelemért:

Nem gond. Bulizni hívunk, nem politizálni

Amire már kénytelen voltam picit határozottabban reagálni:

bulizz jobboldaliakkal

És ezután jött a slusszpoén:

Szuper ez a judeobolsevik hellerkurva/vadaiágis kirekesztés.....

Hát persze, hogy mindig amazok tehetnek mindenről...

A felhőtlen éjszakát követő hajnalban a Nógrád megyei Zabaron megdőlt a napi országos hidegrekord, írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A július 11-én mért eddigi legalacsonyabb hőmérsékletet, 3,2 Celsius-fokot 1937-ben Dobogókőn mérték. Szombat hajnalban azonban a fagyzugos Zabaron 3,1 fokig csökkent a hőmérséklet. Nyírlugoson is megközelítette a minimumhőmérséklet a korábbi rekordot, ott 3,5 fokot mutatott a meteorológiai szolgálat műszere, írják.

A folytatásban egyre melegebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe, így további hidegrekordok megdőlésére a következő napokban már nem kell számítani. Az előrejelzés szerint szombaton derült idő várható, csapadék nem lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24-29 fok között alakul, késő estére 16-22 fok közé csökken a hőmérséklet.

Holnapra már ismét 30 fok fölé emelkedik a nappali hőmérséklet.

A Kocsis Máté életét bemutató sorozatunk újabb részhez érkezett. Dobpergés... Vajon ezúttal mit talált ki Kocsis Nemvagyokbuzeráns Máté?

Kocsis Máté a pesti nyolcker fideszes polgármestere jó öt éve, és a közhiedelemmel ellentétben nem buzi. Elég sokoldalú ember, az elmúlt években többek között ezeket a címeket szerezte még meg:

• a budapesti Fidesz szervezet alelnöke
• a Fidesz (az egész, nagy pártszervezet) kommunikációs igazgatója
• a Fradi alelnöke (a Fradi amúgy a 9. kerület szervezete, szóval itt polgármesteri befolyása nem nagyon lehetett)
• a Fradi női kézilabda-szakosztály elnökségi tagja
• a magyar kézilabda szövetség elnöke
• valamint Az Ember, Aki Bezáratta Az Egyetlen Jól Működő Magyar Tűcsereprogramot.
  

Egy kommunikációs igazgatóhoz mondjuk némiképp méltatlan volt az, ahogy Kocsis az őt ért személyes támadásokat kezelte ("nem vagyok buzeráns"). A legújabb ötlete viszont már sejteti, hogy miféle ördögi képességek tették alkalmassá erre a pozícióra.

Mint mindenki tudja, a napokban az amerikai legfelsőbb bíróság engedélyezte a melegházasságot az Egyesült Államok egész területén. Ezután számos cég kifejezte szolidaritását a melegekkel, a Facebook pedig készített egy eszközt, amivel a Facebook profilunkon is megtehetjük ugyanezt: egy kis programmal, ami szivárványos zászlót montíroz a profilképünkre. Ezzel a szívderítő kis eszközzel több mint 26 millió ember élt, köztük hírességek, fideszes politikusok is.

Kocsis Máté erre reagálva annyit tett, hogy rámontírozott a profilképére egy magyar zászlót.

Általában egy magyar zászló nem sok magyar emberből vágja ki a biztosítékot, de itt és most nehéz nem arra gondolni, hogy Kocsis szembeállította a magyar zászlót a szivárványossal. Mintha az igaz magyarok mind heterók lennének, és az az uszkve kétszázezer meleg, biszexuális, transznemű, stb. stb. stb. magyar ember, aki nem heteró, nem is létezne. Mintha ők nem beszélnék a nyelvet, nem fizetnének adót, és nem szavaznának a választásokon. Mintha bármi köze lenne egymáshoz ennek a két dolognak, a szexualitásnak és a hazaszeretetnek.

Amit Kocsis ezzel mondani akart, az nyilvánvaló baromság. Akkora baromság, hogy igazából el se kell mondani, miért az. Felesleges lenne itt rámutatni arra, hogy a történelmi hazaárulók többsége heteró volt. Idézhetném itt az alkotmányt, amit fideszesek írtak (konkrétan Szájer József, akiről szintén azt tartja a fáma, hogy nem veti meg a férfiakat): "Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár." Egy szó sincs benne arról, hogy ne lenne magyar az, aki felnőtt korában vele azonos nemű embernek vakargatja a hasát.

Igaz, az sincs benne, hogy a politikusoknak tartózkodniuk kellene a népbutítástól.

Egyébként számos orosz is ugyanígy tett, mint Kocsis, nemzeti zászlót raktak a profilképükre. Nehogy már esetleg elfogadják a valóságot.

A szomorú az, hogy Kocsis Máté valószínűleg maga is tudta, hogy amit mond, az baromság. Szerintem nem azért viselkedett kirekesztően, mert hisz abban, hogy a melegek nem igazi magyarok, vagy hogy a nemzet lényegéhez tartozik a homofóbia, és menten megszakadna az árpádi vérvonal, ha esetleg normálisan viselkednénk valakivel, aki nem heteró. Mégis kirakta ezt a profilképet, mert rengeteg magyar ember van, aki hisz ezekben. Szemérmetlenül, populista módon (most kerestem egy magyar szót a populistára, de a népbutítón kívül nem találtam, az meg nem az igazi; annyira vakok vagyunk rá, hogy nincs is rá szavunk?) kihasználja ezeknek az embereknek a naiv hitét, azért, hogy a saját jóhírét mentse, és minél több szavazatot tartson meg a következő választásokig.

Mondhatnánk, hogy Ungár Klára kezdte, Kocsis csak visszaütött. De ez nem egy utcai verekedés, hanem csak politika, azaz nagy közönség előtt játszott üzengetés. Itt nem érvényesek az utcai verekedések szabályai: Kocsis Máté megőrizhette volna a méltóságát. De, a játék szabályai szerint, a szavazatszerzés fontosabb volt, mint a saját emberi méltósága.

Még nem tudjuk, hogy Kocsis Máté heteroszexuális-e, de azt már biztosan tudjuk, hogy tahó.