November vége van, én még mindig egyedül, ami nem is lenne annyira baj, de valahogy azt éreztem jó lenne valaki. Persze valakim már van, igaz ő egy yorki kutya, de több mint a semmi. Szóval úgy éreztem, nosza, megint belevágok a társkeresés gyönyöreibe. Mint jó meleg révén én is be vagyok regisztrálva pár helyre, így elkezdtem bújni a „felhozatalt".
Mindenhol azt tapasztaltam olyan, hogy ismerkedés, szinte alig lehetséges. Vajon ezt a digitális világ okozhatta? Vagy az emberek annyira megkeseredettek, kiábrándultak lettek, hogy komoly kapcsolatot nem is keresnek? Vagy keresnének, de a tökéletes herceget várják fehér lóval? Akkor, íme, a tapasztalatok.
Gaypoint + Gayromeo + Gay.hu + Gayroyal; 3 hete aktívan elkezdtem az oldalakon ismerkedni. Küldtem printet, vagy éppen írtam egy levelet. Ha átlagot nézünk KB 10 levélből jó, ha egy válaszolt. A többiek csak megnézték a profilt, elolvasták a levelet és ennyi. Leginkább azt tapasztaltam az oldalakon inkább a szex kapcsolat van előtérbe helyezve. Légy fiatal, üde, friss, kigyúrt vagy sportosan izmos, hatalmas farkad legyen és saját lakásod, na és ne legyél több 30 évesnél. Lehet, hogy rosszul tapasztaltam, de én úgy láttam ezen oldalt inkább a 40+ korosztály használja, amivel persze nincsen gond, sőt! Azt is tapasztaltam, hogy a 60+ emberek nem igazán hajlandóak mondjuk egy 35+ os emberrel ismerkedni, csak maximum 30 évesig. Mi a szösz? ( Tudom; a szösz egy aprócska tollpihe, mely párnába és takaróba való töltelék) Ezek szerint 30 év felett megáll a világ, nincsen ismerkedés? Bár a gayromeon ezen korhatár ki van tolva 35 évre. Míg a gayroyal oldalon 40 évtől indulhatna az ismerkedés. Bár azt is tapasztaltam,hogy a gayroyal oldalt a Magyarok nem igazán használják. Ám az mindenhol meg egyezik, válogatunk, hatalmas elvárásaink vannak, persze mindezt magunkkal szemben nem tanúsítjuk. A korrekt, kulturált viselkedés szó szerint gőzerővel távozik kifelé! Emlékeztek még arra, amikor a 90-es években a „Mások magazin" társkereső hirdetésein keresztül ismerkedtünk? A levelezés hosszadalmas volt, sokáig kellett várni, de mégis, az emberek ismerkedtek, kapcsolatok születtek. Most meg mi megy? A hazudozás, bunkóság, csak szex. És az a baj nem véletlenül tartunk itt, mert ezt mi alakítjuk, erősítjük ilyenné. Sajnos abba nem gondolunk bele, ha most ilyen rossz a helyzet milyen lesz még? Elkúrvultun, ez tény... a szex partik, drogok és a folyamatos szex az, amik vezetik már az embereket. Hiszen nézzük meg a gayromeo oldalon mennyi olyan profil van, ahol ott van a cham szó, vagyis a drog, nevezzük nevén. Ám érdekes, hogy külföldön teljesen más az ismerkedési mentalítás, mint idehaza. Ott még tényleg ismerkednek az emberek. Ha egy picit is elgondolkodik, az ember belátja, hogy Magyarországon meleg társadalmi élet nincsen. És mindezzel mi a célom? Nem akarom megváltani a világot, Teréz anya sem lennék , hiszen széllel szemben pisálni nem érdemes.... De tényleg erre van szükségünk? Ezt akarjuk? Hova tűnt az emberekből az önkritika, korrektség a másik tisztelete? Mi történt velünk? A magam részéről kicsit besokalltam a társkereséstől. Nem vagyok 30 éves, kigyúrt, szépfiú. De van munkám, saját lakásom, önkritikám és tervem a jövőre. amiért teszek is, nem csak ülők és várom a sült galambot, ahogy jó páran ezt teszitek. Tisztelet a kivételnek! Nem ártana elgondolkodni mindenkinek, ha vele szemben viselkednek, negatívan az jól esik neki, akkor neki is úgy kell viselkednie másokkal? Arra lettünk nevelve, ha köszönnek, ne köszönjünk vissza, ha kérdeznek, ne válaszoljunk? Hova tűnt a kulturált ismerkedés?