Mostanság hogy picit több szabadidővel rendelkezem felerősödnek bennem azok a tipikus halak csillagjegyre vonatkozó tulajdonságok miszerint álmodozom, kérdéseket teszek fel magamnak, a jövőképemet életcéljaimat próbálom megfogalmazni és persze a melegvilág rejtelmeit. Miközben mások keményen termelik a GDP-t az országnak, én a szabadságomat feltöltődéssel, sporttal, főzéssel, jó nagy alvásokkal és persze ilyesmi fajta világrengető nagy kérdések megfogalmazásával töltöm.

Tekintettel arra, hogy pesszimista emberként (ezen próbálok változtatni már) úgy érzem itt sötét Mordor földjén, az orkok hazájában sok esélyem nincs megtalálni azt a társat akire igazán vágyom, továbbléptem a keresésben. Régióra, környező megyékre, és a fővárosra orientálódva.
Nos ilyenkor jön az a rész, amikor az ember ha talál valakit, aki szimaptikus fel se fogja hogy ő messze van. Az ember nem akar ebbe beletörődni, és próbálkozik.... aztán vhogy mégis koppanás a vége. Bár én hiszem azt, hogyha mindkét fél akarja és emberi távolságról van szó, akkor kivitelezhető. A környezetemben van is ilyen pár akik a Pest-Miskolc távolságot könnyedén megoldják. Mégis titkon vágyom arra a pillanatra , hogy milyen lehet azaz érzés, hogy pesti lakosként több száz srác közül válogathat az ember, és bárkinek aki tetszik írhatok levelet. Biztos jó érzés lehet! Vagy egy másik nagy városban...ahol nem ugyanazokat az arcokat látod évek óta...
Halljátok borsodi srácok? Legalább a fotókat updatelhetnétek néha napján. 3 éve is ugyanazokat a képeket láttam....persze tisztelet a kivételnek

Vajon igaz e, hogy mindenkinek van egy párja, csak meg kell találni? Vajon hol lehet az a srác akire én vágyom? Ha hetero lennék valószínűleg akkor is válogatós lennék, ezért nem nagyképűségből kritizálom a helyieket, csak egyszerűen nincs közöttük olyan személy, aki beindít egy apró szikrát, ott a szívem közepén. S akkor most nagyon diplomatikusan fogalmaztam.

Ma már oda jutottam, hogy nem érdekelt, hogy az ország másik felén van az illető, jeleztem felé, hogy ő egy értékes ember! Legyen vele tisztában! :D
S hogy miért ördögi kör ez az egész dolog?

Mert a józan paraszti ésszel végig gondolva hiába van itt az internet, az ember csak a vak szerencsében bízhat.

Azon gondolkodtam elég a nyavalygásból, leleplezem magam! Lássák azt, hogyha nem is vagyok egy jó író (mint azt olvashatjátok) de van agyam, szívem és mellette még helyes vagyok... De mit érek vele? Semmit!
HA nem adok életjelet magamról, hogy Hello, te ott!!!! Te az a helyes srác, aki már sok sok ideje szintén egyedül vagy vegyél észre...akkor bizony nem valószínű hogy észrevesz. De ekkor jön az ördögi kör, hogy mi van akkor, ha az a srác aki tényleg olyan akiről a másik álmodik pontosan azért a sok negatív hatásért ami itt éri...szóval pont ezek miatt nem lesz ő itt....és nem veszi ezt észre??!

Ha itt vagyok képpel lehet az lesz a baj, ezzel ijesztem el. Viszont ha nem vagyok itt akkor meg tutira semmi esélyem...

Itt is vannak ebben a régióban olyan srácok, akik szinte elérhetetlenek, mert 1x beléptek és kész. Se kép se semmi....fogadni mernék rá, hogy vannak közöttük olyanok akik nem képesek ezt a légkört elviselni, de magukat se tudják becsapni ...és a munkába temetkezve inkább elnyomják ezt magukban. Biztos vagyok benne, hogy itt van valahol az a srác, aki nem azért kedvel mert aranyos a képem, vagy mert volt gyerekszobám. Hanem azért mert van egy kisugárzásunk egymásfelé, ami elindítja azt a bizonyos szikrát.

Akármennyire is pesszimista vagyok, én még hiszek ebben, és megfogom szakítani ezt az ördögi kört előbb utóbb! Mert ki tudja még mennyi időt szánt nekem a sors, és azt én maximálisan kiszeretném használi mégpedig úgy, hogy boldog vagyok egy igazi társ mellett, élvezem az élet minden pillanatát, nem pedig egy monitor előtt keseregve próbálom elmagyarázni 4x is 1 héten belül, hogy nem, én nem akarok veled szexelni Kazincbarcikán.

A nap kérdése már csak annyi: vajon TE akire várok már egy ideje, most elolvastad e ezt, és van e annyi bátorságod hogy jelentkezel nálam?:)