Links Contact Us About us Privacy Terms FAQ Add feedback Invite a friend Bookmark English Hungarian
air fire water earth

 

SmartGuide's blog / Nem kategorizált / Az élet más szemszögből! Avagy a colos, az okos és akibe beletapos...
Az élet más szemszögből! Avagy a colos, az okos és akibe beletapos...
JanuaryJanuary 0 comments Nem kategorizált Nem kategorizált
blog_2259.jpg

Úgy érzem ismét eljött az a pillanat, amikor saját érzéseimet és gondolataimat leírom ide. No nem azért, hogy sajnáljanak, vagy ettől másnak jobb/rosszabb legyen, hanem azért, hogy a lelkem egy fokkal talán megkönnyebbüljön. 

No mert én ilyen lelkis vagyok, az ám.

Történt egyszer - nem is olyan régen - hogy új környeztbe helyeztem át apró életemet. A kezdeti lelkesedés hamar alábbhagyott, mikor rájöttem, hogy az ismerkedés melegként egy globális probléma, és sehol se egyszerűbb.... legalábbis a civilizáltabb országoknál, ahol nem végeznek ki azért mert másfele kacsingatsz. Bárminemű különbség kizárólag a mennyiségben van, a minőség ugyanolyan gyér.

Csakhogy egy új környezetben az egy dolog, hogy nincs társad, de sem a várost, sem a barátokat nem ismered.... gondolom voltak már így ezzel emberek. Tény, hogy egy ragaszkodó, ugyanakkor zárkózott, a meleg világtól a lehető legtávolabb álló ember vagyok, ennek fényében azt kell hogy mondjam nem vagyok egyszerű helyzetben.

A párhónapos ittlét ereménye gyakorlatilag pár lopott éjszakát leszámítva ugyanaz, mint érkezésem előtt: magány.

S most jött el igazán a mondanóm tartalmi és lényegi része, mivel most magam vagyok és közbeszólás nélkül leírhatom azt amit gondolok és érzek.
Rájöttem, hogy itt barátot sem találhatsz...nagyon max egy havert...s ez most derült ki igazán. Persze egy barátság kialakulásához elég sok mindennek kell történnie, leginkább az időnek kéne eltelnie, viszont ahhoz is legalább két ember kell. Sokszor mondják, hogy negatív vagyok ami igaz is...de egyik embernek sem jut el az agyáig az, hogy az erre való pedagógia nem éppen a másik helyből történő hanyagolása vagy az esetleges oltása.

Mielőtt ideérkeztem ebbe a városba, voltak ismerőseim itt. Akkor napi szinten estéről estére a skypeon lógtunk, és vártuk hogy találkozzunk...mikor felköltöztem és rájöttünk a haveri baráti kategória talán jobban működne közöttünk hirtelen eltűnt minden. Itt mindenki éli a kis életét, napi szinten hívogattam őket, hogy együnk meg egy hambit, igyunk meg valamit, fussunk össze fél órára... a legtöbb esetben vagy kinyomnak, vagy nem veszik fel a telefont, vagy leráznak.

S persze van a másik véglet aki úgy akar engem felrázni, hogy durr a közepébe és a legextrémebb buzivilág bugyraiban taposó bulikba visz bele...és legyek büszke arra amilyen vagyok. Na hát ez sem én vagyok...

Úgy érzem, hogy belefáradtam ebbe az egészbe... minek küzdjön itt az ember? Mikor rám ír egy olyan srác, akit maszk nélkül küldhetnék a Busó járásba, és minden második szava ordít a helyesírási hibáktól...most komolyan mutatkozzak be? Írjam le 600x is hogy ki vagyok mit keresek?
Amikor kimerem tenni a fotómat csak a szexuális ragadozók és a zsaroló elmebetegek száma nő...csodás. Se társ, se haver...csak egy nagy közös summa: én vagyok a fasz! HÁT LEGYEN!

Igen! Negatív vok!

Én ellentétben másoktól nem attól leszek boldog, hogy költhetem a lóvét, vagy utazhatnék bárhová vagy hogy - hihi én még nem lettem tripperes, pedig megvolt a város - ...hanem attól ha lenne mellettem egy olyan valaki, akit tényleg érdeklem, akinek nem kell könyörögni azért hogy találkozzunk. Akit vacsorával, forró fürdővel és egy üveg behűtött borral várhatok... volt ilyen ember az életemben... de a kedves haverok szerint nyilván őket is én intéztem el.

Ez a blog nem hatásvadász írás, s nem a sajnáló commentekből nyerem az erőt a magamnak, nem is kell hogy legyen ... mert feladtam.

That's all!

Van egy ördögi kör, én érzek és gondolok valamit a haverjaimmal kapcsolatban és ők persze homlokegyenest mást...ennek eredményeként a maradék kommunikációt is elvesztettem velük, de ennek valószínűleg így kellett történnie. Annyira pedig vagyok makacs, hogy tartom magam ehhez...annál is inkább mert szeretném leírni, hogy én mit élek át az ő nevelő célzatú beszélgetéseik alatt:

 

A haver:

Öcsém ez már megint negatív ez a csávó, hogy egy mosolyt nem tudunk belőle kihozni. Pedig mindene megvan nem tom mit sír...
Jól meg kéne már végre basznia valakinek Téged...te erre vágysz csak titkolod. Most miért? Nem ciki ha valaki ilyen kis nyunyó, sokan szeretik azt hidd el! Nem kell itt a szendeszűzet játszanod. Halál gáz ez a stílus amiben Te tolod. Totálisan antiszoc srác vagy, senki nem fog veled így szóbaállni, elmarsz magad mellől mindenkit Te fasz. Ne gyere nekem ezzel itt, hogy fáradt vagy, már megint kezded itt a síránkozást. Neked soha semmi se jó! Mellesleg jó ez az új telefon, nincs semmi bajom vele, h ezt vetted...de aztért tisztázzuk, hogy egy kétszer drágább cuccot vettél és fele annyit tud mint a többi:) jó vétel volt.

Én:

Tudom h negatív vagyok, és azt is hogy búvalbaszott...de talán ha nem oltanátok feszt, én is jobban érezném magamat a bőrömben.

Haver:

Te vagy a túl érzékeny srác, mindent magadra veszel. Szard már le, csak nevelünk

Én:

Nem érted meg baszd meg, hogy rosszul esik amit csináltok? 

Haver: 

Na kezded már megint a hisztit...nem tudsz mást csinálni csak hisztizni...nézd már háhá. Olyan jó Téged cukkolni!

Én: 

Ez nem hiszti, csak én nekem nem erre van szükségem. Nem megyek bulizni mert fáradt vagyok, és kurvára nem azért vagyok olyan amilyen, és nem azért nem találok senkit se magam mellé mert ennyire elmarnék magam mellől mindenkit. Van épp elég bajom nekem enélkül is de inkább hagyjuk.

Haver:

Na kezdi már az önsajnálatot. Amíg ezt csinálod nem is lesz itt senkid se. Ez folyamatos világfájdalom amit itt előadsz...

SUMMA:

Én nekem ha rosszul esik valami, az hiszti vagy önsajnálat...bármit mondok ez jön rá ki. Ez van rámhúzva, és basszák meg mind...nem is tudok ebből hogy kijönni, hiszen minden mondatot és szót úgy érzem ellenem fordítanak. Talán akkor inkább jobb lesz egyedül... nem kell egymás vérét szívni... én ezt folyamatos basztatásnak élem meg, amit egy idő után agresszív módon kezelek...ezen a másik megsértődik, ennyi.

Drága Barátaim...bocs ez erős volt...haverom vagy ismerősöm!
Hányszor hívtál a hónapok során fel úgy, hogy figyi itt van Dodó, Roló, Fluflu, Gazsi... megyünk inni, megismerhetnéd őket, jössz?
Hányszor kérdezted meg, hogy mit csinálsz hétvégén? Beteg vagy, vigyek gyógyszert? - jajj ez már erős...itt már mintha számítana a másik :D
Figyi úgy mennék bulizni, de egyedül nincs kedvem velem tartasz?

Talán ha a fenti kérdések száma több lett volna 1nél sok sok hónap alatt, s mellőznéd a folyamatos fentről jövő oltásokat...nos akkor talán én is vidámabb és kiegyensúlyozotabb lennék. 
De ne félj, nem kereslek immár titeket s felszabadítalak titeket a csúnya negatív bunkó sráctól aki tönkretesz mindenkit, legfőképpen saját magát.

Ámen!

 

TagsTags:  
Comments
  • There are no comments yet

Description
SmartGuide
Posts: 14
Comments: 31
Ez nem az én világom
Categories
Tags
1 lehet (1)
1 benne (1)
1 valami?! (1)
1 csakhogy (1)
1 unatkozzak (1)
1 remény (1)
1 hal (1)
1 utoljára (1)
1 mission (1)
1 impossible (1)
1 soha (1)
Copyright © 2024 Színes Web Ltd.