Links Contact Us About us Privacy Terms FAQ Add feedback Invite a friend Bookmark English Hungarian
air fire water earth

 

Tags - kapcsolat
2009. March 16.2009. March 16.  0 comments  Ismerkedés,partnerkeresés

Régen nem írtam már.Sajnos igen nyomós oka volt ennek.Találkoztam valakivel,akivel való kapcsolatom mély depresszióba taszított ahelyett,hogy örültem volna annak,hogy megszűnt az évek óta tartó egyedüllétem.Nézzük szép sorjában,hogy mi is történt..

 

Az évek hosszú során megtanultam,hogy általam magától értetődő dolgokat is bele kell írnom a hirdetésembe (őszinteség,egymás kölcsönös tisztelete,stb.) ,mert van,akiknek ez nem természetes.Így aztán a bemutatkozásom és az ideális társra vonatkozó igényeim szépen lassan kitöltöttek egy A/4-es méretű lapot és a szöveg a profilomra látogató emberek 99%-át azonnal vérig sértette (mert magukra ismertek a szórakozni nincs időm,legyen mondanivalód az adatlapodon,ne "rwrqrjqefqwepfpwek" meg ... és a többi kitételben).Majdnem két hónapja jött egy olyan üzenet,hogy "Szia!Nagyon tetszik a szöveg a profilodon".Azonnal klikkeltem is az illetőre mondván,hogy akinek ez még tetszik is azt azonnal látnom kell.Aztán elkezdtünk levelezni és végül találkoztunk.Itt megjegyezném mielőtt tovább mennénk,hogy Laci,a heteró srác,akivel múlt év őszén találkoztam először,még ezen kapcsolat előtt nyilvánvalóvá tette számomra,hogy közöttünk nem lehet semmi,mert Őt a férfi test önmagában nem érdekli és talált magának barátnőt,akibe nagyon szerelmes.Így amikor messengeren összeszaladtunk mindig kérdezgette is,hogy találtam e már valakit,mi újság férfifronton.Most pedig térjünk vissza a találkozóhoz..A srác nagyon szimpatikus volt (normális kipipálva,férfias kipipálva,intelligens kipipálva,jó fej kipipálva,nem dohányzik kipipálva,nem érdekli az anális szex kipipálva),a randi jól sikerült.Dolgozni mentem utána,a melóra nem is igazán tudtam odafigyelni,mert Ő járt a fejemben.Másnap írtam neki egy levelet,hogy sokat gondoltam rá és hogy nagyon szimpatikus nekem.Erre visszaírt,hogy ő is gondolt rám,de ne bájologjunk,mert az ciki.Itt kellett volna először észbe kapnom,mert számomra egy érzelemnyilvánítás,ha úgy tetszik visszaigazolás a másik felé,egy természetes reakció,nem pedig egy negatív érzelmi.A bájolgás az a másik folyamatos körbeugrálását,olyan hízelgését jelenti,ami neki kellemetlen.Arról nem is beszélve,hogy herótom van attól az ostoba sztereotípiától,mely szerint egy férfinak keménynek kell lennie (nem lehetnek érzelmei,nem sírhat,stb.).Ez tipikusan egy heteroszexuális társadalom felállította baromság.Megbeszéltük a legközelebbi találkozót,amit aztán követett a harmadik,a negyedik és a többi.Második alkalommal felmentünk hozzá és minek okán már lassan öt éve nem szexeltem senkivel annyira rámtört a vágy,hogy elvette a józan eszemet.Ezt Ő is érzékelte és lehűtött azzal,hogy ennek még nem jött el az ideje,még csak most ismerkedünk.Igaza volt és örültem,hogy végre olyasvalakivel találkoztam,aki nem akart egyből megdönteni.Az adatlapján volt egy kitétel,mely szerint szereti az enyhe S/M-et.Rákérdeztem,hogy mit is ért ezalatt.Kijelentette,hogy az az enyhe valójában nem is olyan enyhe,csak nem akart senkit sem megriasztani azzal,hogy a valóságot írja ki.(az enyhe nálam körülbelül a kikötözés,másik gyengéd harapdálása szintjén van).Itt már rögtön tudatos megtévesztéssel állunk szemben.Kihúznom belőle ugyan nem sikerült,hogy a szadista szerepkörben milyen dolgokat élvez,így jobb híján körbelőttem.Kiderült például,hogy élvezi,ha a másikat szex közben fojtogathatja.Kicsit kiakadtam és az aznapi beszélgetésünk végén közöltem vele,hogy lehet,hogy nincs közös jövőnk,mert én nem vállalom be az ilyesmit,aki szeret az engem ne kínozzon,ő pedig nem teheti a vágyait a szekrénybe..Majd meglátjuk - felelte Ő.Közben teltek-múltak a napok,hetek.Volt néhány gyanús jel,amiket elraktároztam ugyan magamban,de átléptem rajtuk.Ilyen volt például,hogy ne jelöljem be az iwiwen,mert úgyis törölni fogja magát,ne a messengeren értekezzünk,mert nem akarja,hogy xy megtalálja rajta és ezért miattam nem menne inkább fel rá (miből áll letiltani valakit vagy közölni vele,hogy bocs,most nem érek rá..a rejtett kapcsolódásról nem is beszélve?),hogy ő nem hív fel,mert nincs sok pénz a számláján és nem akar tölteni rá (ha ezt már megszokta,akkor miből állt volna egy legolcsóbb feltöltés,amit csak arra használ,hogy sms-t küldjön nekem vagy felhívjon "szia!Akkor holnap ötkor találkozunk a megbeszélt helyen" és így az minimum egy évig kitartson?)illetve hogy ezek miatt azon bizonyos partnerkereső oldalon,ahol megtaláltuk egymást értekezzünk,ahonnan én természetesen törölni akartam magamat,hiszen mert megtaláltam őt nem volt szükség többé rá.Így hát azon bizonyos partnerkeresőn kommunikáltunk egymással email-szerű üzenetekben.Nem egyszer vártam órákat a gép előtt,hogy visszajelezze egy-egy találkozónkat,olyan is volt,hogy elfeletkezett róla.Persze a fent említett keresgélőről ő nem törölte magát,hiszen volt jó pár ismerős,akivel ott tartotta a kapcsolatot..és kétszer láttam is nála ahogy előtünik egy csomó profil,egyik-másikon jelzés is volt (vagy ő igazolta vissza más véleményét vagy az ő véleményét más..teljesen mindegy,számomra természetes,hogyha van barátom akkor elfelejtem a partnerkeresőket,nemhogy még nézegetek másokat meg visszaigazolgatok nekik).Mikor velem volt és keresték..a telefonját mindig kinyomta.Illendőség vagy olyasvalaki kereste,akivel a jelenlétemben nem beszélhetett?A kapcsolatunkból mindenféle intimitás hiányzott még egy hónap után is illetve kimerült abban,hogy találkozásunkkor és elköszönésnél kézfogással üdvözöltük egymást/búcsúztunk.Én közben az iránta való nem kimutatható és nem kimondható érzelmeim miatt úgy szenvedtem,mint egy kivert kutya a pokol legmélyén.Néha egész komolyan elment az életkedvem.Aztán eljött a nap,ami után nem találkoztunk többé.Előtte lévő hétvégén már az álmaimban is minden nap megjelent és aznap délután elmentem az IKEÁ-ba,hogy vegyek néhány dolgot otthonra,ami feldobja a kérót,mert azt terveztem hogy este,mikor minden bátorságomat összeszedve elmondom neki,hogy szeretem,meghívom magamhoz a hétvégére.Mikor aznap felmentünk hozzá már vártam azt a pillanatot,amikor a szemeimbe néz és elmondhatom neki,amit érzek.Ehelyett odaugrott a géphez megnézni,hogy hol tartanak a letöltései majd bekapcsolta a tévét és a Comedy nevezetű csatornára irányította,ahol az MTV archívumából előásott többtizenéves Mr. Bean,2004-es Baginacsa meg ilyen szir-szarok mentek.Aztán órákon át egyik szemével a torrenteket,a másik szemével a televíziót figyelte.Mivel harmadik meg nem volt neki,ezért én kimaradtam a szórásból.Kezdtem magam kellemetlenül érezni,ment fel a vérnyomásom.Tényleg ezzel akar szórakoztatni?Erről szól a kapcsolatunk?Nem magától értetődő,hogy a másikra figyelek,ha nálam van még akkor is,ha az a villanyszámlás nemhogy az ember párja?Aztán elkezdtem látványosan unatkozni,hátha észbekap.Nem így történt.Nyomkodtam a telefonomat,írtam egy sms-t a Lacinak,hogy mikor futunk össze egyet dumálni és hogy írjon valamit,mert halálosan unatkozom.Erre olyasmi történt,ami még soha.Laci felhívott.Megkérdeztem a sráctól,hogy felvehetem e és mivel azt mondta,hogy igen felvettem.Laci üdvözölt bizalmasan majd megkérdezte,hogy leugorhatna e hozzám a hétvégén ökörködni egyet és akkor ott aludna nálam/velem.Meg mesélte hogy hogyan állnak a dolgai jelenleg.Amint letettem a telefont eldurrant az agyam.Itt ülök a párom mellett,aki olyan,mint egy darab fa és torrentezéssel meg tévézénézéssel szórakoztat.Eközben pedig egy heteró,akinek heteró létére nem ciki és nem bájolgás felvállalni az érzelmeit egy olyan srác felé,akit érdekel a saját neme látni akar(!),felhív(!),bizalmaskodik(!),nálam(!) és velem(!) akar aludni.Borzalmasan ideges lettem és ezt a srác egy idő után észrevette.Attól félve,hogy felrobbanok és kitör belőlem a düh inkább elfojtottam magamban az egészet és hallgattam némán,miközben egyre torzult a fejem és az arcom.Kérdéseire kitérő választ adtam annak biztos tudatában,hogy ennek így most vége lesz.Hasonló szituációban Lacinak biztos elmondom és úgy mondom,hogy "te hülye,végre találkoztunk te meg a számítógépedet meg a hülye tévét buzerálod?",de ezt a srácnál megakadályozta az intimitás teljes hiánya és az állandó félelem emiatt attól,hogy lesz e következő találkozó,a közvetlenség nemléte.Végül hazaküldött én pedig röviden búcsúzva leléptem.Mikor lehiggadtam megírtam neki,hogy mi és miért történt hozzátéve,hogy ezt én így nem bírom tovább,nem fojtom többé magamba,hogy szeretem.A levélre két hete nem érkezik válasz,amit felfogtam úgy,mint a szakítás manapság oly trendi formáját,miszerint nem reagálok a másik megkeresésére és ezzel nyilvánítom ki kvázi,hogy nem vagyok kíváncsi többet a pofájára.A tanulságokat mindenesetre levontam.Magamon is van még mit javítani az egyes szituációkat illető helyzetkezelések terén és a hirdetésem is további (számomra egyértelmű) módosításokra szorul.Úgy mint: tudd fogadni és viszonozni a másik feléd irányuló érzelmeit,jelezz vissza folyamatosan,hogy érdekel a másik és ne tévénézéssel szórakoztass,mert beleállítom az antennát a hátadba..

 

Ami pedig a hogyan továbbot illeti..ki kell pihennem ezt az egészet és helyreállítani magamat érzelmileg.Eléggé magam alá kerültem már a kapcsolatunk elejétől a viszonzatlanság miatt,most úgy érzem megkönnyebbültem,hogy megszabadultam ettől a tehertől.Pihenésre és regenerálódásra van szükségem,mielőtt újra belevágok.Közben találkoztam Lacival is,de nem jött el hozzánk.Puszival üdvözölt és megölelt.Utána beszélgettünk egy csomót,elvitt a melóhelyére,ahol találkoztam és dumáltam az egyik sráccal is,akit korábban vele együtt ismertem meg a koleszban.Beszélgettünk csak,de úgy mentem haza,hogy na ez az,ami nekem hiányzott.Tegnap felhívott,hogy kirúgta a lejmolós barátnőjét és hogy szerdán jönne hozzánk és végre itt aludna nálam/velem.Tudom,hogy nem lesz semmi a múltkoriakon felül,de talán most jobb is így.Szükségem van a szeretetére,mert szeretni azt nagyon tud.Szeretném érezni ahogy a teste melege átjárja az enyémet.Amíg nem vagyok kész új ismeretségre kettéosztom a vágyaimat.A lelkieket majd kielégíti Laci és azon barátaim,akiknek nem ciki legalább egy öleléssel kinyilvánítani szeretetüket felém,a testiekre pedig keresek egy tökéletesen férfias és tökéletes testű,technikájú nem meleg escortot.Nem hagyhatom többé,hogy az elfojtott testi vágy elvegye az önkontrollom és öngyilkos gondolatokat generáljon bennem azért,mert akit imádok nem viszonozza semmilyen szinten az érzelmeimet.És hogy minek ezért fizetni?Mert normális szexkapcsolatot (tapasztalat!) legalább olyan nehéz,szinte lehetetlen taláni,mint normális társat.Én pedig egy (jó) darabig nem szeretném hiábavaló keresgélésekre fordítani az energiáimat.

 

A blog is folytatódik most,hogy végre az életkedvem is visszatért.


2009. April 16.2009. April 16.  0 comments  Ismerkedés,partnerkeresés

Aki olvasta az escortos blogot az tudja,hogy miért készültem ki.Dióhéjban azért leírom.Adva volt két srác,ügyfél és szolgáltató (én és az escort),akik kényszerből kerültek egy ágyba.Az egyikük azért volt ott,mert a válság miatt hirtelen pénzre lett szüksége,a másik pedig azért,mert a normális módokon képtelen évek óta normális párt találni.Az együttlét során volt közöttük néhány olyan pillanat,amikor úgy tünt,hogy ők valójában egy párt alkotnak és egyikük (én) megállapította,hogy soha senki nem volt ilyen figyelmes vele szex közben (pedig a srác heteró és emiatt amatőr volt).Ez pedig egyet jelentett azzal,hogy az összes eddigi kapcsolatomat (amelyben rutinszerű együttléteket kaphattam csak,ami nem is meglepő,hiszen mindenki a szexre épít mindent és minden alkalommal kötelező legalább egyszer "túl lenni" rajta) lehúzhatom a wécén.Borzasztóan nehéz volt mindezzel szembesülni.

 

Laci megkeresett ezekben az időkben,én pedig csak szegről-végről válaszolgattam neki.Mint írta sejtette,hogy ebből baj lesz,annyira más embernek látott az esemény után,mint amilyennek valójában ismer.Közöltem vele,hogy innentől csupán arra fogok koncentrálni,hogy elérjem és megteremtsem újra a belső harmóniámat.Mert nálam mindenki első volt,de én igazából senkinél sem és innentől biztosan lesz legalább egyetlen ember,akinél első leszek..:én.Aztán megkérdezte tőlem,hogy mi újság az escorttal.Mi lenne?-kérdeztem vissza.Ő is csak egy elcseszett heteró-folytattam és kiléptem az msn-ből.Fél perc múlva csörgött a telefonom.Laci volt az.Nem vettem fel,megvártam,hogy abbahagyja és kikapcsoltam a mobilt két napra.Néhány napra rá Laci újból megkeresett és azt írta,hogy lejön hozzám.Már volt pár alkalom,mikor ezt megígérte,de nem lett belőle semmi sem.Eltelt két nap és arra eszméltem,hogy felhívott,hogy a vonaton ül,útban felém.Gyorsan összekaptam magam és kivágtáztam az állomásra,pont akkor értem oda,mikor leszállt a szerelvényről.Aztán elkalandoztunk a közeli élelmiszerboltba és vettünk otthonra néhány üveg itókát.Hazaérve rögtön találkozott a családommal,bemutattam nekik.Megkérdezte tőlem,hogy főzzön e valamit.Már este van,elment az eszed?-kérdeztem vissza és oldalba böktem vigyorogva.Némi családi eszmecsere után átmentünk hozzám és egy kiadós vacsora után iszogatni kezdtünk.Annyi minden volt bennem,amit szerettem volna elmondani,de csak a töredékét sikerült.Itt ültünk a gép előtt egymással szemben,miközben fogtam a kezét és néha megsimogattam a térdét.Egyszer csak arra terelődött a szó,hogy milyen nehéz a magunkfajta egyéniségnek társat találni,egyáltalán a helyét meglelni ebben a világban.Miközben rám figyelt könnyes lett a szeme,kisvártatva az enyém is és rövidesen azt vettem észre,hogy az első könnycseppek felgyorsulva követik egymást és igazi,mélyről jövő zokogásban törtem ki.A mondanivalómat folytattam volna tovább,de nem tudtam beszélni,nem ment.Talán negyed óra telhetett így el és mikor megnyugodtam,lefeküdtünk az ágyamba aludni.Sajnos nem sikerült úgy helyezkednünk,ahogy szerettem volna,mert amint oldalra fordultam az a kis plusz nyomás,ami a hasfalamra nehezedett,az elfogyasztott pia miatt nemkívánatos veszéllyel fenyegetett,így inkább háton feküdtem.Én ébredtem fel előbb és tudván,hogy Lacinak vissza kell mennie az egyetemre,az órára nézvén pedig megállapítván,hogy elaludtunk hozzábújtam és gyengéd simogatással felébresztettem.Majd kikísértem az állomásra és mielőtt felszállt volna a vonatra átöleltem úgy igazán,hosszan,szívből jövően és egyikünket sem érdekelte az ezt látván rendszerhibába kerülő emberek tömege..

 

Elértem hát a célom,testileg is és lelkileg is kielégültem egy időre.Igaz nem egy időben,nem egy helyen és nem egy ember által,akik ráadásul mindketten heterók,de sikerült.Jó most így létezni.El tudnám ezt viselni állandó állapotként.

 

Persze megint akadt gondolkodnivaló..így,ahogy most Laci látott,ilyen mélyen,zokogástól lelkem lecsupaszítva,rajtam és édesanyámon kívül nem látott soha senki,ez pedig újabb dimenziókat nyitott meg a kapcsolatunkban.További érdekesség,hogy néhány momentumot azóta másképp látok..

 

- mikor második találkozónkon Laci közölte,hogy barátnője van és közöttünk nem lehet semmi,én pedig azt kérdeztem vissza,hogy "miért,volt valami is?"

 

- mikor az escort után találkoztunk és megkérdezte,hogy hogy kerültem a motelba,mire azt feleltem,hogy "most szoptak le,de még mindig téged szeretlek

 

- mikor legutóbbi találkozónkon felhívott egy másik srác,hogy találkozzunk,mert beszélgetni szeretne velem és Laci élénken érdeklődött,hogy kicsoda,miféle és mit akar..és aznap este..a könnyek a szemében..

 

Lehet,hogy ez az ember szeret engem,csak még magának sem vallja be.Nem tudom mit hoz a jövő,de a középső "mikorért" tartozom neki egy bocsánatkéréssel.Fel is hívom.Most.


2009. October 30.2009. October 30.  4 comments  Ismerkedés,partnerkeresés

Az elmúlt pár hétben/hónapban a közvetlen környezetemben szétment néhány barátom párkapcsolata.Egyik sem klasszikus szakítás volt,mert nem két hete voltak együtt,hanem több,mint egy éve,nem egyik napról a másikra jöttek rá arra,hogy többet nem akarják látni a másikat és nem egy harmadik személy felbukkanása idézte elő az eseményt.

 

Vannak olyan helyzetek,amikor az egyik fél rájön,hogy a részéről kötött kompromisszum,amit a kapcsolatért kötött túl nagy ár volt érte.Ilyenkor elkezdi magát rosszul érezni a párjával,míg ez odáig fajul,hogy a másik elé áll és közli vele a rideg tényeket.Ennek is külön kategóriája az,amikor az a fél,aki a szakítást kezdeményezi még mindig szereti a másikat.Ha az együttlétük alatt olyan harmónia jött létre közöttük,hogy nem látja semmi esélyét,hogy talál majd valakit,akiben ugyanezt megleli.

 

Gábor esetében ez úgy néz ki,hogy főiskolára jár,a párja pedig többszáz kilométerre tőle vállalkozóként az össze-vissza időbeosztásának megfelelően teljesen váratlanul ér rá.Ha egy fiatal srác,akiben tombol a szenvedély havonta egyszer látja a párját az bizony kinyírja benne a dolgokat,akármennyire is szereti a másikat.

 

A napokban pont ezen gondolkodtam a saját példám okán.Lacival jó kis csapdát hoztam össze önmagamnak.Mostanában,mióta megint van egy komolyabb barátnője,akivel folyamatosan cinkelem,mintha már nem törődne velem annyit.Jó múltkorában pont ezzel zrikáltam a messengeren,mire Ő az escortommal lőtt vissza,akivel még márciusban találkoztam.Én közöltem vele,hogy neki (az escortomnak) sokkal nehezebb volt megtenni azt,amit tőle is szeretnék (Lacitól).Erre aztán csöndben maradt.. :-)
Nincs egy hete hogy találkoztunk és végigdumáltunk egy fél éjszakát.Egy padon ültünk egymás mellett és mikor jéggé fagyott a kezem megfogtam a kezét.Ő néhány perc múlva,mikor megint elővettük kettőnk témáját azt mondta,hogy én nem vagyok meleg,nekem csak egy férfi szeretetére van szükségem.A mai napig nem tudok ebben az ügyben állást foglalni.Mindenesetre a szex azért nekem is hiányzik,így hát regisztráltam újra kíváncsiságból az egyik partnerkeresőre.Semmi sem történt,csak a szokásos.Jött néhány finoman érdeklődő levél,volt aki nem értette meg,hogy nem rakok ki képet és folyamatosan képeket kérő üzenetekkel bombázott.Rám talált két mazochista meg a net egyik sztárja,akit korábban láttam videón és már akkor sem kérdőjeleztem meg az identitását.Végül rá kellett döbbennem,hogy ez az egész olyan távolinak tűnik már tőlem,mint egy másik galaxis a mai űrtechnológia fejlettségével nézve.Mondtam is anno Lacinak,hogy túlságosan meghatározta az életemet a mi kapcsolatunk,más egyszerűen nem érdekel,melegekkel meg végképp nem tudok ismerkedni.Ha szakítanánk,ami nem történhet meg,mert mi jóval inkább barátok vagyunk - nem tudnék mást közel engedni magamhoz,mert Laciban minden ott van,amire szükségem van.Ha mást akarnék magamnak - biztosan őt keresném benne,ami élből lehetetlen,mert ugye Laci csak egy van.Ha ezt összegyúrom azzal,hogy a kapcsolatunk inkább barátság be kell látnom,hogy ez egy olyan kelepce,amiből lehetetlen kimászni,főképpen azért,mert nem is akarok ezzel próbálkozni..Barátaim hasonló problémával küzdenek - szeretik,akitől elváltak (akár saját,akár a másik elhatározására),közöttük egy igen ritka kohézió jött létre,amit úgy érzik másban nem találnak meg,hisz racionálisan is képtelenség.

 

Egy meleg kapcsolat nagy általánosságban egyébként is csak a dugásról szól.Erre állítottam fel magamban azt a tézist,hogy a melegeknél azt jelenti a kapcsolat,hogy "keresek valakit,akit egynél többször akarok megdugni".És kész,ennyi.Nem szól többről,nem szól másról,érzelmekről meg végképp.Kiváló példa erre Stephen Gately esete,aki nemrég hunyt el és a Boyzone együttes egyik tagja volt.Mint ismeretes hites párjával felvittek egy harmadik srácot a közös otthonukba,Stephen lefeküdt,mert rosszul érezte magát (alkohol,drogok),míg párja a közösen felszedett srácot dugta a szomszéd szobában és csak órák múlva vette észre,hogy bizony az az ember,akinek örök hűséget fogadott időközben elhalálozott..
Azt hiszem ezt nem lehet fokozni,mindkét fél átélte a poklot (csak időben máskor).Stephen mikor egyedül haldoklott az ágya szélén,miközben az az ember,akivel összeházasodott éppen jól érezte magát a harmadikkal.És ami még ennél is megdöbbentőbb - szex után vele is aludt.Eszébe sem jutott egy pillanatra sem átnézni a másik szobába vagy legalább a szex után visszabújni mellé,hiszen mégiscsak vele kötötte össze az életét (és fogadott neki hűséget!!!!).Ebben a sztoriban annyira benne van az egész meleg világ lényege,tartalma és mocskossága.Én pedig ebből köszönöm,nem kérek.

 


2009. November 23.2009. November 23.  0 comments  Ismerkedés,partnerkeresés

A minap kaptam egy levelet az egyik erotikus portálról,mely szerint nem voltam már fent fél éve és ilyen formában csak foglalom a helyet,ha nem lépek fel határidőn belül,akkor delete.

 

Üsse kavics,rég jártam már azon a helyen,ahol Lacit és Kapitányt is megismertem,egy pár perces szétnézés még nem a világ újabb fél év biztonságért.Beléptem hát,felmásztam a videochat-re és a türelmi zóna nevezetű szobába léptem,gondoltam szétnézek az escortok között..Erről jut eszembe,hogy tavaszi escortom kijelölt utódja Bence nemrég szakított a párjával és megcsömörlött az idegen emberek pénzért történő kielégítésétől is,így éppen próbál "normális" munkát találni.Szétnézett üzletekben,szoláriumban is próbálkozott,de az eredmény lehangoló.Írtam is neki,hogy inkább pihenjen,mielőtt munkába állna egy olyan helyen,ahol ki kell esetleg dolgoznia a belét annyiért,ami átlag négy fuvarból összejön (akár egy nap alatt).Ugyanis az jelentős jövedelemcsökkenés,én nem is bírnám bevállalni..Visszatérve a chaten történő mazsolázásra - egyszer csak rátaláltam egy 22 éves biszexuális escortra.Megnéztem az adatlapját majd a képeit és..leesett az állam.Ott vigyorgott ugyanis az egyik ismerősöm.Nem voltam persze teljesen biztos benne,irány az iwiw és aztán a valóság ott engem igazolt rögtön.A srác az iwiwen közölt becenevéből csinált nicket,felrakta a portálra az elsődleges iwiwes profilképét és még egy képet onnan.Azt hiszem ő sem állt sorba,amikor az óvatosságot osztogatták..Próbáltam vele kapcsolatba lépni,de nem reagált,csakúgy,mint a neki írott levélre sem.Igazi magyar mentalitás,szolgáltató vagyok,de nem írok telefonszámot az adatlapra és nem is reagálok a megkeresésre.hja és valóságban 27 éves és nem 22..Ezzel a sráccal amúgy sohasem találkoztam,ő jelölt be egyszer ismerősnek,mert mint kiderült betegesen gyűjtöget mindenhonnan mindenféle embereket,különböző okokból.Több,mint 10.000 ismerőse van fent.Írtam is neki anno,hogy miért jelölt be,amit aztán levélben kimagyarázott.Legközelebb akkor írtam neki,mikor a Subba nevű szennyportál heti iwiw válogatásában közölt leggázabb adatlapok b*zi illetve transzszexuális tulajdonosainál a legrövidebb útra kattintva mindig ő dobódott ki,hogy az,hogy bejelölt ennyi normálistól eltérő nemi orientációjú egyént és helyeket,amit ezek látogatnak az felér egy coming out-tal és azért egy közösségi portálon talán nem ártana ezzel vigyáznia..Válaszlevelében terelni próbált meg hadovált össze-vissza,hogy a társadalom toleranciája így meg úgy..Erre meg kiderül,hogy a megérzéseim jók és nemhogy vaj,hanem egyenesen vajas doboz van a fülei mögött..Mennyire k*b*szottul álszent ez a társadalom!

 

Szintén a héten történt,hogy találtam végre egy normális adatlapot egy szimpatikus sráccal az egyik nemzetközi keresgélőn,ahová újra regisztráltam.Levél levelet követett és felvettük egymást msn-re.Néhány kötelező kérdés után azt írta,hogy mennie kell edzésre,de előtte beszélnie kellene egy kedves sráccal.Viszont az edzés számára előbbre való,mint a magánélet.Én csak pislogtam magam elé eme dupla fail láttán és mikor már nem tudott gépnél lenni és elköszönt részemről a szia neki örökre szólt..Ismét bebizonyosodott hát,hogy ismerkedni nem érdemes a hivatalosan egyneműek összehozására szakosodott oldalakon,kivéve azokkal,akik a blogom alapján találnak rám és külföldiekkel.

 

Ha már külföld - régen írtam már brazil barátomról Clecio-ról.Időnként beszélgetünk néhány órát,mindig meg tud lepni a kedvességével és figyelmességével.Igazi csupaszív férfi.Bárcsak ne lakna többezer kilométerre innen.Elképzelhető,hogy jövőre meglátogatom (bár ezt ő még nem tudja :-D ).Gábor alias Kapitány is egyre kevésbé áll ellent interakciós kísérleteimnek.Vele nagyon jókat tudunk dumálni egy csomó olyan dologról,ami mást nemigen érdekel a környezetemben.Jó múltkorában kevésen múlott,hogy nem tudtunk találkozni..az első randi igen extrém körülmények közé,a Fradi-Újpest összecsapásra szerveződött volna az újpesti stadionba.. :-D

 

Aki nem emlékszik rá annak mondom,hogy ő is heteró és pontosan ugyanúgy ismerkedtem meg vele,mint Lacival,bár vele ellentétben Gábor sokkal keményebb dió.Nem szándékozom már rá kivetni a hálómat Laci miatt sem,de úgy érzem van értelme vele létrehozni egy igazán mély barátságot..

 

Még egy kis iwiw a végére..létrehoztak anno egy igen népszerű alkalmazást az iwiwen,ami szintén "segít" a társra találásban.Más kérdés,hogy igen érdekesen működik,ugyanis akit a saját neme érdekel azt az ellenkező nemhez sorolja és vegyesen ömleszti a népet,orientáció szerint nem lehet szűrni.Így simán összehozhat a rendszer bárki számára egy-két kellemetlen szituációt..Itt is olyanok jelölgetnek ismerkedés gyanánt,akiknek ki van írva az adatlapjára,hogy kapcsolatban.Legutóbb egy DJ küldött "randizni akarok veled" értesítést,mire írtam neki egy üzenetet,hogy ez most komoly vagy rajongókat toboroz.A válaszát idézem: "ennyi" Ezt újabb levél követte részemről,amire a reakciót most olvastam: "nem rajongókat keresek csak a mostani bulinkat akarom kicsit promózni!Kaptam egy jó tippet miként növelhetem az oldalam látogatását és napi 100ról 1000re növekedett és lett pár rajongó is! lHirdetnék az iwiwen szívesen ha nem napi 500ezer lenne egy banner szal bekaphatják!"
Erre csak annyit reagálnék a döbbeneten és a szánalmon kívül,hogy *******,és ide most helyettesítse be mindenki a legcifrább káromkodását.

 


2011. June 26.2011. June 26.  1 comments  Nem kategorizált

Megprobálom leirni mindazt mi Velem történt eme kis életem folyamán ..Bár nem vagyok fiatal a " meleg" életem csak rövid ideje tart. Az elmúlt 3 évben sikerült emlmélyednem ebben a mocsárban, de úgy érzem csak sikerül egy kicsit megkapaszkodni.Kezdem azzal hogy nagy nehezen fogadtam el mi bennem van, a szégyen s az öngyűlölet minden fázisát végigjárva rájöttem van mit nem kell túlbonyolitani csak elfogadni. Elfogatdam hogy ez van...s itt kezdődött minden mi ma is tart s iszom a levét.Azt hittem,hogy a hetero kapcsolatokhoz hasonlóan itt is igy müködnek a dolgok, de nagyon hamar rájöttem tévedtem...


2011. July 3.2011. July 3.  0 comments  Nem kategorizált

Szóval.elkeztem úgymond a meleg életet, diszkréten s tele reménnyel.. de hamer ki kellett ábrándulnom ...Volt nem is egy alkalom,hogy voltam fiúkkal volt ki jó volt, s volt ki csak megüteötte a lécet de mindennek jönni kell alapon belementem. Talán ekkor történt hogy találkoztam egy számomra értékes emberrel kivel minden téren jó volt a dolog. Nekem fontos az .hogy legyen egy kis ész is a fejben mert eléggé összetett személyiség vagyok. Ha megfelelő emberrel találkozom rögtön tudom azt érdemes e több időt szentelni az egésznek.Amit nem bánok hogy nagy emberismertetre tettem szert, már egy beszélgetésből tudom hogy mi lehet s mi nem.


2009. September 26.2009. September 26.  2 comments  Nem kategorizált

„Az élet állandó változás" - tartja a közhellyé vált mondás. S noha igazságára mind rábólintunk, lelkünk mélyén még is az örök hűségben reménykedünk. Ez a paradoxon könnyen megfogalmazhatja a kérdést:

- Létezik -e egyáltalán hűség??

A hűség valóságát nem lehet sem elmagyarázni, sem megérteni. Az érzelmeket - akárcsak az egész Életet - csak átélni, átérezni lehet.. Mint ahogy hiába próbáljuk felfogni a humorérzéket vagy megérteni a szeretetet, elménkkel csak az érzelmek teremtette cselekedeteket, csak a létük vagy a nemlétük hatásait tudjuk analizálni.

Ezért az elkövetkezendő szavakat nem éri meg szó szerint értelmezni, sot...egyáltalán nem éri meg értelmezni, mivel az agy könnyen eltéved saját tekervényeiben... Nem is az elméhez..... a szívhez szólnak, mert hát csak a nyitott szív képes bejárni az utat.

Nos, ha elfogulatlanul tudjuk szemlélni asztrális létezésünket, észrevehetjük, hogy érzelmeink kettősek: van egy mindannyiunk által ismert, és létezik egy csak nagy ritkán megtapasztalt, „Valódi" megnyilvánulásuk. Míg az elobbi emóciók az egon keresztül valósulnak meg magunk és mások életében, addig az utóbbi Érzelmek túl vannak az egoizmus korlátain.

Hogy a létezés ezen kettőségének elve érthető legyen, példaként elösször nézzük meg az alázat-Alázat valóságát.

Az ember egyik legnagyobb erényének az alázatot tekintjük. A bölcsesség és a tisztaság jelének hisszük: papnak, gurunak, tanítónak vagy csak egy szimplán „jó embernek" alázatosnak kell lenni. Így hát ész nélkül törekszünk az alázatra: a saját és a társadalmuk elképzelte alázatra. Megszaggatjuk ruháinkat, a porban fetrengünk, különféle testi-lelki fájdalmakat mérünk magunkra... de érdekes, hogy ezt mindig nyilvánosan, a leheto legszélesebb tömeg elott tesszük. S miközben már hason csúszva harsogjuk önnön jelentéktelenségünket, egyre csak a többi ember reakcióját lessük, s várjuk, hogy valaki végre elismeroen azt mondja: „- Te vagy a legalázatosabb!"

Mindez teljesen természetes, az egonak - ha elfogadjuk, ha nem - ilyen a tulajdonsága. Nincs ezzel semmi probléma, egyszeruen csak fel kell ismerni, hogy az alázat ilyenformán nem más, mint álcázott egoizmus!

Ezzel szemben létezik a valódi Alázat. Az egotlan Érzésnek nincs köze az egyén és a társadalom elképzeléseihez, az aktuális civilizáció elvárásaihoz, színpadias szokásaihoz. Az Alázat egyszer csak megjelenik, amikor az ember képes elfogadni az Életet olyannak, amilyen. Valóban Alázatos például a halász, akit minden hajnalban a tengeren köszönt a nap. A halász, aki elfogadta a tengert, s akit az elfogadás megtanított az Alázatra. Nem a megalázkodásra, nem a látványos orjöngésre, hanem a csendes, tartalmas Alázatra. A halász nem vitatja a tenger hatalmát, életét a hullámokra bízza, de emelt fővel vág neki a haboknak. Ez hát az Alázat: bizalom a Létben, bizalom az Életben. S ezt nem lehet elsajátítani, nem lehet akarni, nem lehet megtanulni. Egyszeruen csak megjelenik, egyszerűen csak előtör a szívből...

Akárcsak az alázatot, a hűséget is erénynek tartjuk. Elvárjuk magunktól és másoktól is. A hűség létezésünk mindhárom megnyilvánulásában - fizikai, érzelmi s gondolati síkon - irányítja lépteinket. Mindennapjaink során munkánk, hivatásunk iránt kell hűségesnek lennünk - ugyan ezt várjuk el beosztottjainktól is. Asztrális életünkben barátaink, szüleink s a párunk felé kell hűségesnek lennünk - igaz, tőlük is megköveteljük - mentálisan pedig elveink, vagy épp adott szavunk mellett kell kitartanunk. S most érkeztünk el a kevesek által feltett kérdéshez: miért??

Miért kell hűségesnek lennünk?

Mi is a hűség?

Nos, emberi kapcsolataink alapja a kölcsönösség, az üzlet. Ha beismerjük, ha nem, egyéni életünk mozgató elve az adok-kapok: bármit is teszünk, mindig s mindenkitől - természettől, tárgyaktól, állatoktól, emberektol és Istentol - elvárjuk jutalmunkat, a cselekedetünk eredményét.

Természetesen létezik az egotlan Kapcsolat, de mivel az egonk mindig a saját érdekeit tartja szem előtt, ezért kapcsolatainkat egy számára hasznos tapasztalat kedvéért hozza létre. S noha az egonk jelenlétét oly hangzatos elvekkel próbáljuk eltuntetni, mint: „Az az igaz barát, akire számíthatok a bajban" vagy „Az igaz szerelmem előbb gondol rám s csak aztán magára", azért egy kis őszinteséggel megfigyelhetjük, hogy mindig minden pillanatunk rólunk szól. Hiába a látszólagos önzetlenség, valójában az egonk eldönti, hogy az (én!) barátom miképp is viselkedjen, hogy az (én!) szerelmem milyen is legyen.... S mikor két hasonszőrű ego találkozik, a kapcsolat megköttetik, megpecsételoje - és béklyója - pedig a hűség.

Mert hát mi is a hűség? Egy ígéret. Egy felelőtlen, értelmetlen ígéret, amelyet azért teszünk, hogy valami nekünk fontosat - pénzt, érzelmeket, tudást, szexuális örömöt, stb. - csikarhassunk ki a másikból. Erre azért van szükség, mert a másik egoja csak akkor elégedett, ha egyediségével kiemelkedhet, ha felsőbbrendűségi érzését a hatalmon keresztül gyakorolhatja.

Ha például egy férfit a nemi vágya egy nő/nyunyó felé hajtja, a női/nyunyó ego birtoklási vágyát csak úgy tudja kielégíteni, ha elhiteti hűségét. A férfi egoja egyszerűen belekényszerül a hazugságba, ha el akarja érni célját. Ez szituáció igaz fordítva is: ha a nő/nyunyó egy férfival szeretne élni, kénytelen kielégíteni a férfi egojának uralkodási vágyát azzal, hogy megígéri, többet egyetlen más hímre sem fog ránézni, és örökké hűséges marad.

Ezzel az üzlet megköttetik.

S itt nem is az üzlet létével van a probléma, mert ezt a szerelmi játékot csodálatosan, elvárások és görcsös hatalmi villongások nélkül is lehetne játszani. A probléma az, hogy mikor hűséget ígérünk, azt az adu ászt tesszük bele az üzletbe, amely felett nem rendelkezünk. Ez pedig a jövőnk.

Megígérjük, hogy évek múlva is a vállalat lelkes dolgozói leszünk; elhitetjük - magunkkal és másokkal is - hogy párunkat örökké szeretni fogjuk, és felvállaljuk, hogy életünk végéig kitartunk adott szavunk mellett.

Pedig hát a jövőnk nem a miénk! Állandóan változunk, mindig minden állandóan változik: akár a következő szívdobbanásban mások lehetünk! Életünk előre nem látható változások sorozatából áll, a Lét értelme s gyönyöre a kiszámíthatatlanság, a spontaneitás!!

Az emberi hűséggel megakadályozzuk magunkat az Életben, mert a jövőre tett ígéretünkkel olyan labirintus építünk, amelyben egész életünkön keresztül bolyonghatunk mindaddig, amíg egyszer csak - hosszas szenvedés árán - át nem törjük a falakat.... Legtöbben a hűség alkotta falakba még „áramot" is vezetnek, hogy a kitörés legkisebb próbálkozására lelkiismeret-furdalás, bűntudat rázza meg lelküket...

Az egoista, emberi hűségnek pontosan akkora a realitása, mintha öt esztendősen megígérnénk, hogy tíz év múlva nem leszünk magasabbak!

Ha képesek vagyunk az őszinteségre önmagunkkal szemben, akkor megfigyelhetjük, hogy a hűséget fegyvernek használjuk. Ez leginkább a pár és-szerelmi kapcsolatainkban mutatkozik meg: a másiktól kicsikarjuk a hűség ígéretét - csak akkor engedjük közel magunkhoz, ha olyan tetteket hajt végre, amelyeket mi a hűség bizonyítékának veszünk - majd utána zsaroljuk vele - ha nem lesz hűséges, akkor elhagyjuk.

Csakhogy ez egy kétélű fegyver. Ha mi elvárjuk a másiktól, hogy a szeretetünkért cserébe lemondjon az Élet olyan örömeiről, amelyek a mi hűség képünkbe nem férnek bele, akkor a párunk is jogosan követelheti ugyan ezt. S ekkor az ego, kinek lételeme az uralkodás, vágya beteljesülése érdekében rabbá tesz bennünket is: hogy a hűség béklyójával irányíthassuk a másikat, a mi fejünket is igába hajtja... Így lesz egy alapvetően csodálatos és természetes érzésbol, a Hűségből hűség, amely egy szado-mazochista csatározássá torzítja a lehető legcsodálatosabb és legtermészetesebb állapotunkat, a Szerelmet. Ez tehát az emberi hűség.


Mindez teljesen természetes, az egonak - ha elfogadjuk, ha nem - ilyen a tulajdonsága. Nincs ezzel semmi probléma, egyszerűen csak fel kell ismerni, hogy a hűség ilyenformán nem más, mint álcázott egoizmus.

A valódi Hűséget csak akkor élhetjük át, ha rádöbbenünk, hogy az emberi hűséggel csak marionettbábuk maradunk az egonk kezei között, mert hát senkihez sem lehetünk hűségesek, csak saját magunkhoz! S ha már képesek leszünk önmagunkkal szemben a hűségre, akkor képesek leszünk őszintén, valóban megélni mindazt, ami vagyunk. S ekkor a Hűség, a korlátlan Hűség egyszer csak megjelenik bennünk, egyszer csak felfakad a szívünkből... nem akarunk majd birtokolni senkit... annak következtében, hogy őszintén képesek leszünk megélni az érzelmeinket, mi magunk leszünk a Hűség! S ebben a pillanatban nem fogunk értelmetlen ígéreteket tenni, és nem fogunk követelőzni.

Mivel a Hűségben nincsenek elvárások, ekkor tapasztaljuk meg a valódi Barátságot - amikor az érzés belolünk fakad, nem pedig az egonk akarja megkapni mástól - akárcsak a valódi Szerelemet, ahol eszünkbe sem jut a birtokolás, amikor eszünkbe sem jutnak azok a szavak, hogy „te" vagy „én", mert a Szerelem belőlünk fakad...nem pedig az egonk akarja megkapni mástól!


Befejezésnek pedig egy lényeges gondolat - sőt, talán maga a lényeg: noha két egymástól homlok egyenest eltérő utat néztünk meg, valójában az egoista hűség és az egotlan Hűség között nincs heirarhikus különbség! Mások ugyan, de egyik sem jobb, fejlettebb vagy követendőbb! Nem az a lényeges, hogy melyiket éljük át, hanem az, hogy melyikben vagyunk önmagunk!

Az Életben nincs rossz út, nincs hibás döntés: semmi értelme törekedni a korlátlan Hűségre, ha az egoista hűséggel tudunk azonosulni. Ha törekszünk egy olyan cél felé, amelyet az elménkkel jónak tartunk, csak az egonk egy újabb ravasz csapdájában tévelygünk! A Létezésben pont a korlátlanság a legcsodálatosabb, az, hogy bármit átélhetünk, amit csak szeretnénk. Nem kell haladnunk semerre, nem kell választanunk semmit sem, egyszerűen csak Léteznünk kell, mert nincs más, csak... Csak az ÉLET!

 


kukorica 2011. February 16.2011. February 16.  0 comments  kapcsolataink

A minap olvastam egy cikket, a cikket nem idézem, mert elviszi a gondolatmenetet.
A cikk felhozott bennem egy régen dédelgetett témát, melyre nem tudok megoldást, de érzem a problémát.

 

Az ismerkedések során, a baráti és kezdeti szerelmi vagy szexuális kapcsolatokban, egy szóval kapcsolatokban, sok szerepet kapott az internet. Főként az internetes kommunikációs eszközök, a chat, MSN és társai (de legtöbb esetben nem fülessel és mikével), PM, jobb esetben e-mail.

 

Érzem ezen eszközök jó hatásait is, hiszen a fizetős telefon helyett, ingyenesen beszélgethetünk. Bátran megszólíthatok embereket, akikkel valamilyen kontaktust (eszmecsere, haverkodás stb.) szeretnék teremteni. És akár nagyon gyorsan kiderülhet, hogy érdekesek vagyunk egymásnak vagy sem. Az e-mail, a PM rézben átvette a telefon és az SMS szerepét és ezek szerepét az MSN jellegű kütyük vették át részben, bár a gyorsaságát nem, mivel a telefon zizeg, csörög és általában hozzánk van növesztve (Már a gyerekek beépített mobillal születnek.).

 


Számos esetben, sőt szinte mindig, akár PM-ben, akár MSN jellegű cuccot használva, azt tapasztaltam, hogy kezdem nem érteni azokat a mondatokat, amelyeket kapok és először azt hittem, hogy az én tudásommal van baj, nem haladok a világgal. De ezt hamar eloszlatta néhány elszólás. Sok esetben kellett rádöbbennem, hogy nem egyedül velem "beszélget", hanem egy időben több emberrel, több témában. Engem ez nagyon zavar, mivel én azzal az emberrel beszélgetek, rá és a felvetett témára koncentrálok, lehalkítom a rádiót is és a TV-t is és várom a válaszokat és próbálom értelmezni és aztán a tudásomnak, érzelmeimnek megfelelően válaszolni. És akkor válaszként egytized figyelmet és ennek megfelelő nyelvezetű és minőségű választ kapok.
Na, de ez egy dolog, ha egy internetes ismerősről van szó, de barátság, partnerkapcsolat (ezen kapcsolatok kezdete) esetén ez a katasztrófával egyenlő, számomra megalázó és sekélyes és úgy érzem, hogy én ebben a történetben csak egy kontakt vagyok, egy virtuális kapcsolatpótló tabletta vagy tamagoccsi (sem).

 

A baráti és párkapcsolatokban és ezek kialakulásában hátrányosnak tartom az MSN jellegű kommunikációt.
Miért?
Előnye a gyors kapcsolatfelvétel, a gyors válasz és egy találkozó szervezés vagy elutasítás gyors lehetősége.
Előnye, hogy a profilokban, adatlapokban megadott adatokra rá lehet kérdezni és némi kiegészítést kaphatunk, de a füllentés, csúsztatás itt sem zárható ki. Csak megjegyzem, hogy sok esetben a csúsztatások nem a becsapás eszközei, hanem az önbizalom hiány jelei vagy a túlzott félelem önmagunk kiadásától, azok veszélyeitől. Ha ez így van, akkor lehet egészséges kapcsolatot szervezni csak MSN szerű cuccokon? Tapasztalatom, hogy sok esetben nem vagy csak nagyon sok kudarc és félreértés árán. Félreértéssekkel kezdődhet egy kapcsolat?
A kapcsolatok építésében a verbális és nem verbális kommunikációnak hatalmas szerepei vannak és az internetes kapcsolattartás, a dolgaink interneten való megbeszélése ezt a két területet szorítja háttérbe és ezzel nagyon sok félreértésnek ágyazunk meg, illetve gátoljuk a két ember közötti ismerkedést, az egészséges folyamatot a nemleges vagy az igenleges döntésünk kialakításában.
Elmegyünk egymás mellett vagy triplán vak lesz a szerelmünk?

 

Saját példám:
A harmadik szerelmet élem át olyan módon, hogy kis bátorsággal és időbeosztás átrendezésével, nem MSN távkapcsolat és 2-4 havonta találkozás lenne lehetséges, hanem rendszeres, 1-2 hetente együtt tölthetnénk egy fél vagy egészet hétvégét.
Csak megjegyzem, hogy én a rendszeres találkozást szorgalmazom. És a testbeszédből, verbális jelekből azt tudom, hogy a partneremben is elindult az érzelem irántam, nem olyan mértékben, mint nálam, de rendszeres élő kapcsolatban eldőlne, hogy tovább fejlődik vagy sem. Ha tovább fejlődik, akkor mindketten boldogabbak lennénk, ha nem, akkor megspórolnánk egymásnak sok keserűséget és időt. - Sokan nem hiszik el, hogy nagyon rövid az élet és az elvesztegetett napok és lehetőségek sohasem pótolhatóak, azok örökre elvesznek. -
Az az érzésem, hogy a dumadobozok mögé bújva, a valós énünket próbáljuk fedni és sokkal magabiztosabbnak mutatjuk magunkat és azért is félünk a személyes kapcsolattól, mert félünk a leleplezéstől. Ehhez jönnek más butaságok is, a konvenciók, melyeket át kellene lépni a személye kapcsolat érdekében és le kéne győzni a belső félelmeinket.
Lehet párkapcsolatot (szexkapcsolatot, barátságot, házasságot) végeláthatatlan MSN beszélgetésre alapozni? A tapasztalatom, hogy nem!

 

- T. C. -


2012. January 20.2012. January 20.  0 comments  Nem kategorizált

Te mit tennél ha:

- romantikus alkat vagy
- a szex elválaszthatatlan részét képezi nálad a kapcsolatnak
- szeretsz a párod mellett elaludni és mellette ébredni

akibe beleszerettél az meg:

- pár korábbi kudarc miatt azt mondja, nem tud már romantikus lenni, és nem tudja kimutatni az érzelmeit
- nem hiányzik neki a szex
- megismerkedésetek napján elköltözik tőled 150km-re, és jó esetben azért havonta látnátok egymást

Mindezt annak fényében, hogy bár nem az ideálod, nagyon tetszik, és a személyisége lenyűgöz.

 


Copyright © 2021 Színes Web Ltd.